Felháborodott a nemzetközi (liberális) sajtó a magyar–lengyel vétón

A Frankfurter Allgemeine Zeitung például több publikációt is szentelt az ügynek. A Németország egyik legmeghatározóbb lapjában megjelent egyik kommentár arra figyelmeztetett, a vétó drága lehet Magyarország és Lengyelország számára. Emlékeztettek rá, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök a „nukleáris opcióval„ fenyegette Magyarországot és Lengyelországot a csütörtök esti csúcs előtt, vagyis ha tartják magukat vétójukhoz, akkor a 25 tagország bilaterális formában fog döntést hozni a korona-alapról – ennek pedig az lesz a következménye, hogy a két ország semmit sem kap majd belőle. Az EU mindeközben azzal fenyeget, hogy – mivel a mechanizmust nem érinti a vétó, ezért – akár blokkolhatja is a magyar és a lengyel mezőgazdászok felé irányuló agrártámogatásokat. Mindkét ország a költségvetés legnagyobb haszonélvezőihez tartozik, ez mutatja, mi minden forog kockán. Ugyanez igaz a korona-alapra is, hiszen a két ország abból is hatalmas összegeket kapna.

Egy másik cikk olyan értesülésekről számol be, amely szerint a Néppártban Orbán Viktor vétója ismét fellobbantotta a Fidesz kizárásáról szóló vitákat. Idézik Othmar Karas osztrák EU-képviselőt, aki szerint ha Orbán tovább blokkol, akkor a Fidesz kizárása a logikus következmény. A pártból azt is hallani, hogy az olasz Silvio Berlusconi is elpártolt a magyar kormányfőtől, mert Olaszországnak sürgősen szüksége van a korona-támogatásokra. A lengyel Donald Tusk pártelnök szintén sürgeti a Fidesz kizárását. Ezzel összesen eddig 14 párttag kérte Tusknál a kizárást. A cikk szerzője arról is említést tett, hogy Brüsszelben azon gondolkodnak, lezárják a hetes cikk szerinti eljárást a két ország ellen.

„Egy EU mínusz kettőre van szükségünk” – vetette fel egyenesen a Magyarország és Lengyelország nélküli alku lehetőségét a Die Weltben Friedrich Heinemann egyetemi professzor vendégcikkében. A szerző nemzetközi civil szervezetek „rangsorait” idézve bizonygatta, hogy Magyarország és Lengyelország nem demokratikus, korrupt országok. Szerinte az EU-nak mára két olyan tagországgal kell együtt élnie, akiknek ma esélyük sem lenne a tagságra, miközben mindkét ország a költségvetés legnagyobb haszonélvezőihez tartozik. – A keletiek számítása az, hogy Európának be kell adnia a derekát, mert az olyan országok, mint Olaszország és Spanyolország, uniós segítség nélkül a pénzügyi csőd szélén állnak – számolgat. A szerző szerint az idő a magyaroknak és a lengyeleknek dolgozik, de itt az ideje, hogy a német elnökség kidolgozza a tervet, amely szerint a koronavírus-járvány utáni alapot a többi 25 tagország között osszák szét, ezzel a vétó semmit nem érne.

Azért fókuszál az EU Lengyelországra és Magyarországra, mert sokszor nyíltan ellenállnak – írták a Tagesspiegel.de honlapon megjelent véleménycikkben is. Emlékeztetnek rá, hogy a két ország nincs egyedül, ugyanis mind a tíz keleti új tagország arrogánsnak, kioktatónak és hipererkölcsösnek tartja Észak-Nyugat Európa tagországainak fellépését. Ők azt mondják: kiharcoltuk a kommunista diktatúra bukását. Az, ami Lengyelországban és Magyarországon történik, aggodalomra ad okot a szerző szerint, azonban a két ország messze van attól, hogy olyan „nem-jogállamok” legyenek, mint Oroszország, Kína vagy Törökország. A két országban nem kerül börtönbe az, aki máshogy gondolkodik. A szerző szerint meg lehet várni, hogy a választások egyszer kormányváltást hoznak, hiszen Kaczynski és Orbán nem fognak örökké kormányozni.

Nem csitul a Magyarország és Lengyelország által hétfőn Brüsszelben keltett vihar. Lengyelország és Magyarország, úgy tűnik, vétójukkal készen állnak arra, hogy bajban lévő gazdaságokat áldozzanak fel az ideológia oltárán – írta a jobbközép-liberális Le Figaro. A lap megszólaltatta Hegedűs Istvánt is a Magyarországi Európa Társaságtól, aki úgy látta, eljött az igazság pillanata Orbán Viktor számára. Szerinte ha Orbán Viktor szabotálja a pénzügyi megállapodást, akkora botrány lesz, hogy örökre elszigetelődhet az Európai Unióban és végleg kizárhatják az Európai Néppártból.

A balliberális Le Monde cikke szerint a júliusi EU-csúcs keserű tárgyalásait követően lehetővé vált, hogy az EU két fontos előrelépést tegyen, és megfordítsa a 2010-es évek legnagyobb hibáit. Az egyik a görög válság katasztrofális kezelése, a másik a rövidlátás Orbán Viktor magyar miniszterelnök illiberális rendszerének felemelkedésével szemben. Azt a szerző azért elismeri, hogy Budapest és Varsó nem hoztak létre totalitárius rendszereket: az emberek megőrizték a gondolkodás, a munka, a mozgás és a fogyasztás szabadságát. De úgy vélik, az igazságszolgáltatást térdre kényszerítették, a média nagy része pedig a propaganda eszközévé vált. A két ország nacionalista gazdaságpolitikát folytat, miközben részesülnek az őket kritizáló európai országok beruházásaiból, táplálva növekedési ütemüket, különösen a német iparnak köszönhetően. – Az európai illiberalizmus rákja működik, hiszen Szlovénia is támogatásáról biztosította Magyarországot és Lengyelországot. A lengyel–magyar blokád azonban visszaüthet – figyelmeztettek.

– Magyarország és Lengyelország egyedül maradt harcában, még a szövetségeseik is elhatárolódtak; Csehország, Szlovákia és Románia sem szándékozik támogatni Magyarországot és Lengyelországot az Unió elleni harcban. Még az egyébként a két ország attitűdjével sok esetben szimpatizáló Szlovénia is úgy gondolja, hogy nem volna számára előnyös a két problémás országgal közösködni – tájékoztatott a Gazeta Wyborcza. A lengyel lap úgy értesült, a Visegrádi Négyek között folyamatosan nő a feszültség a kérdés miatt. Emlékeztettek, hogy Románia sem állt a vétó mellé.

– Az Európai Uniónak fel kell lépnie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Magyarország és Lengyelország a költségvetés vétójával tulajdonképpen túszul ejtette az egész Európai Uniót, de nem szabad engedni a populisták zsarolásának – írta a Bloomberg, egy elmarasztaló hangvételű véleménycikkben. Kifejtette, hogy az új költségvetés jogállamisági mechanizmusának közvetlen célpontja természetesen Magyarország és Lengyelország, mivel az utóbbi években mindkettő egyre „illiberálisabbá” vált és az EU eddigi fegyelmi eljárásai komolytalanok voltak. A lap szerint, bár az Uniónak nagy szüksége van a helyreállító csomagra, hogy túllendüljön a koronavírus által okozott recesszión, mégsem engedheti, hogy a két populista rezsim zsarolással kényszerítse arra, hogy feladja az alapvető értékeit. A jelenlegi helyzet egy Fausti alkut ajánl, – írta a cikk – hogy a populista vezetők fenntarthassák politikájukat, amely a blokkot arra ítélné, hogy lassan elveszítse demokratikus lényegét. A lap arra buzdította a vezetőket, hogy egységesen és szilárdan álljanak ki az EU érdekei mellett a ma esti videókonferencián.