Fél évig Belgium lesz az Európai Unió soros elnöke
2024. január 1-jén Belgium veszi át hat hónapra Spanyolországtól az Európai Unió soros elnökségét. A Tanács elnökségét félévente más-más uniós tagállam adja. A Tanács elnökségét nem választják, az egyes országok rotációs rendszerben egymást követve töltik be a tisztet, azaz méretétől függetlenül minden tagállam sorra kerül, mégpedig 13 és fél évente.
Az soros elnökséget betöltő tagállamok 18 hónapig háromfős csoportokban, úgynevezett triókban dolgoznak együtt. Ezt a rendszert a Lisszaboni Szerződés vezette be még 2009-ben.
Ennek a triónak a tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, közös programot készítenek, meghatározzák azokat a legfontosabb témákat, amelyekkel a tizennyolc hónap alatt foglalkozni kívánnak,
bizonyos prioritásokat határoznak meg, és viták esetén a soros elnökséget betöltő tagállam igyekszik konszenzust találni és közvetíteni a megoldást. Emellett a trió mindegyik tagja elkészíti a saját féléves részletesebb programját is.
A jelenlegi triót a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja. Belgium után tehát 2024 második félében Magyarország veszi át a stafétát.
A soros elnökség honlapján feltüntetett információk szerint a belga elnökség hat tematikus területre összpontosít. Ezek a jogállamiság, a demokrácia és az egység védelme, a versenyképesség fokozása, a zöld és igazságos átállás megvalósítása, az Unió szociális és egészségügyi programjának megerősítése, az emberek és a határok védelme, valamint a globális Európa előmozdítása.
A belga elnökség honlapja szerint Belgium nem könnyű helyzetben veszi át az Unió soros elnökségét, egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió válaszúthoz érkezett:
az ukrajnai háború következményeivel, a pandémiát követő hatásokkal, az energiaválsággal, az egyre terjedő dezinformációval, szélsőséges időjárási eseményekkel és a közel-keleti konfliktussal kell szembenéznie, ami nagy kihívást is jelent. Amellett, hogy Belgium vezeti az idén júniusban esedékes EP-választások során az elnökségi blokkot, az országra egyazon időben (június 9.) idén nemzeti parlamenti választások is várnak. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai parlamenti választások miatt legkésőbb áprilisban le kell zárni a törvényjavaslatokról szóló tárgyalásokat, ha még ebben a ciklusban el akarják fogadni azokat. Ezt követően ugyanis elindul a június 6-9-én megvalósuló EP-választás kampánya.
A belga elnökség folytatja az Ukrajnával és Moldovával való csatlakozási tárgyalások előkészítését. Az uniós tagországok decemberben megállapodtak abban, hogy a még meglévő kötelezettségek teljesítése után elindítják ezeket.
– jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök a prioritások ismertetésekor az euractiv.sk portál szerint. Mint mondta, ezzel kapcsolatban az EU belső változásaira is ki kell dolgozni egy tervet, amely az az Unió működésének megőrzéséhez szükséges.
Belgium emellett külön figyelmet szeretne szentelni az Európát nyomasztó migráció kérdésének is.
Az Uniónak többek közt például hivatalosan is jóvá kell hagynia a menekültügyi rendszer reformját, amelyben nem sokkal karácsony előtt állapodott meg az Európai Parlament. De a fő feladatok között szerepel az úgynevezett zöld átalakulás, valamint a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem folytatása is.
Nem maradhatnak ki a főbb témák közül az ukrajnai háború és az ehhez kapcsolódó energiaellátási kérdések, valamint Ukrajna további pénzügyi támogatása sem. A február 1-jén esedékes rendkívüli csúcstalálkozón a tagországok vezetői ismét megvitatják azt az idei 50 milliárd eurós segélyprogramot, amelynek elfogadását a decemberi csúcson Magyarország megvétózta.
