2025. október 16., 11:18

Ez csak egy első lépés, a valódi békéhez még nagyon hosszú az út - szakértőt kérdeztünk a közel-keleti békéről

Hétfőn történelmi megállapodás született Egyiptomban, a Sarm-es-Sejkben zajló békekonferencián, ahol hivatalosan is aláírták a gázai háborút lezáró békeszerződést. Az eseményen több mint húsz ország vezetője vett részt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Donald Trump amerikai elnök, valamint az egyiptomi és a török államfő is aláírásával hitelesítette a dokumentumot. De vajon valóban béke született, vagy csupán egy ideiglenes tűzszünetről van szó? Erről kérdeztük Kovács Attilát, a Közel-Kelet szakértőjét, egyetemi docenst.

Kovács Attila
Fotó: Kovács Attila
A konfliktust évtizedek óta elhanyagolják

Kovács Attila szerint a mostani események nem a semmiből jöttek, hiszen a konfliktus gyökerei több mint száz évre nyúlnak vissza.

Ezt az egész kérdést évtizedek óta elhanyagolják

– mondta.

2010–2011 környékén volt utoljára szó arról, hogy valódi béketárgyalások indulhatnak, de azok sem klasszikus békekötések voltak, inkább békediktátumok. Azóta senki nem beszélt komolyan izraeli–palesztin békéről

– fogalmaz Kovács Attila.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy 

a palesztinokat az Ábrahám-megállapodások megkötéséről sem kérdezték meg.

Az izraeliek nem adtak reális esélyt a palesztin állam megszületésére, a helyzet pedig az évek során fokozatosan elmérgesedett

– jelenti ki a szakértő.

Az amerikai közvetítésbe vetett bizalom megingott
Az amerikaiak ugyan rendszeresen felléptek a béke közvetítőiként, de a palesztinok úgy érezték, Washington becsapta őket, mivel egyértelműen Izrael oldalára állt

– magyarázta Kovács Attila, aki hozzátette,

a világpolitika mindig csak akkor foglalkozik a térséggel, amikor a konfliktus éppen eszkalálódik.

A szakértő szerint a mostani megállapodás jó irányba tett lépés, de messze nem elég.

Ez csak egy első lépés. A palesztinok a kezdetektől saját államot akarnak, de ennek ma nincs reális alapja. Az utóbbi időben több európai ország ugyan elismerte a palesztin államot, főként a nyugat-európai tüntetések nyomására, de ha ezt nem követik konkrét lépések, az puszta gesztus marad

– mondja a szakértő.

Trump ambíciói és az amerikai nyomás szerepe

Kovács Attila szerint Donald Trump személyes ambíciói is szerepet játszottak a megállapodásban.

Trump mindig is vágyott a Nobel-békedíjra. Obama megkapta, ő is akart egy hasonló politikai trófeát. Most úgy akarja beírni magát a történelembe, mint aki lezárta a több ezer éves közel-keleti konfliktust

– fogalmaz Kovács Attila.

A szakértő szerint kétségtelen, hogy

az egyiptomi megállapodás pozitív fejlemény, de túlzás lenne azt mondani, hogy valódi béke született.

Ez egy tűzszünet, amely ideiglenesen elhallgattatta a fegyvereket

– szögezi le.

Trump szerepét ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni:

Izrael amerikai nyomás nélkül nem írta volna alá ezt a dokumentumot. Csakhogy Trump nem éppen a kitartásáról híres. Sok ügybe belekezd, de ha nem megy, félreteszi. Félő, hogy most is ez történik

– fogalmaz Kovács Attila.

A szakértő szerint a mostani megállapodás főként humanitárius kérdésekről szól.

Valóban kiengedtek közel kétezer palesztin foglyot, bár politikailag fontos személyek nem kerültek közéjük. A segélyszállítmányok újraindultak Gázában, ez mindenképp pozitív fejlemény. De ez csak a kezdet, a folyamatot folytatni kell

– szögezte le a szakértő.

Bizonytalan jövő

A konferencia összetétele több kérdést is felvetett.

Trump mellett főleg a szövetségesei és szimpatizánsai vettek részt, valamint néhány olyan ország, akiket nem lehetett kihagyni. Az, hogy például miért volt ott a magyar, az azeri vagy az örmény miniszterelnök, az továbbra is rejtély. Trump beszéde inkább hasonlított egy vacsorapartin elmondott köszöntőre, mint diplomáciai nyilatkozatra

– állapítja meg Kovács Attila.

Pozitívum azonban, hogy

a palesztinok meghívást kaptak, hiszen sokan attól tartottak, hogy kimaradnak a folyamatból.

Izrael részéről viszont Benjamin Netanjahu végül nem vett részt.

A Kneszetben (Izrael parlamentje) aztán arról beszélt, hogy Ciszjordániától Gázáig minden Izraelé lesz, egy ilyen beszéd után nehéz elhinni, hogy valóban békét akar

– magyaráza a szakértő.

Kovács Attila szerint

a mostani egyezség legfeljebb kiindulópontja lehet egy valódi béketárgyalásnak.

Trump elképzelése a békéről inkább békediktátum. Ő megmondja mi lesz, és azt vagy elfogadják, vagy nem. Ez nem tárgyalás. A megoldáshoz minden félnek le kell ülnie, kompromisszumokat kell kötni, mert a rákényszerítés sosem működik

– jelenti ki az egyetemi docens, aki egyúttal hozzáteszi, biztatónak tartja, hogy egyiptomi közvetítéssel legalább elindult valamilyen kommunikáció.

Ha Trump nem engedi Netanjahut visszalépni a háborúba, és fennmarad a diplomáciai nyomás, lehet pozitív a folytatás. De ehhez tárgyalásokra, kompromisszumokra és politikai akaratra van szükség. A helyzet nagyon mélyre süllyedt, de talán most először van egy halvány reménysugár, óvatosan, de lehet reménykedni.

- zárta a beszélgetést Kovács Attila.

Megosztás
Címkék