Európa békét akar
A franciák, Emmanuel Macrontól eltérően, annyira nem szeretnének bemasírozni Ukrajnába, hogy az elnök, előre menekülve, még a hivatalos eredmények kihirdetése előtt feloszlatta a nemzetgyűlést, és új választásokat írt ki. Békepárti fordulat Európában?
Június 6-a és 9-e között tartották az európai parlamenti választásokat az Európai Unió 27 tagállamában. Az országok többségében vasárnap zárultak le az urnák. Lapzártánk idején még nem voltak meg mindenütt a hivatalos eredmények, ám a tendenciák így is egyértelműek.
A magyarok továbbra is elkötelezettek a béke iránt, derült ki a vasárnapi EP-választás eredményeit böngészve. A földrengés, bár az ellenzéki sajtó részéről igény lett volna rá, elmaradt. A Fidesz–KDNP-nek 11 képviselői mandátumot sikerült szereznie, kettővel kevesebbet mint 2019-ben.
A választási részvétel 57 százalékos volt, a Fidesznek pedig több mint kétmillió szavazatot sikerült begyűjtenie, EP-választáson még soha nem szavaztak ennyien a pártra.
Ahogy a választási éjszakán Orbán Viktor pártelnök fogalmazott, két ellenzéket kellett legyőzniük, a régit és az újat. S ugyan sikerült legyőzni mindkettőt, a régi legyőzésében egy kicsit az új is segített.
Most először nyílt alkalmunk valós körülmények között látni, mekkora támogatottsággal bír Magyar Péter új projektje, a Tisza Párt. A messianisztikus pózban tetszelgő ellenzéki vezető a platós kisteherautójával végig road showzta az országot. Ez a semmiből 1,3 millió szavazatra volt elegendő, amit lebecsülni semmiképp nem szabad, hiszen sikerült megtalálnia azokat az embereket, akiket a politikai palettán levő pártoknak nem sikerült megszólítani. Az új pártnak hét brüsszeli mandátuma lesz
A hirtelen siker farvizén azonban eltűnt a most záruló ciklusban két képviselővel bíró Momentum Mozgalom; a DK–MSZP–Párbeszéd koalíciónak 366 ezer voksot sikerült gyűjtenie, így képviselőik száma ötről kettőre csökkent.
Az eredmény csalódást keltő – értékelte a választási eredményeket Dobrev Klára listavezető.
Donáth Anna, a Momentum elnöke úgy látja, a választók nem a párt európai parlamenti munkájára mondtak nemet, hanem az erőre mondtak igent, de a párt eredményét ezzel együtt is kudarcnak tartja, így lemondott. Egy mandátumnak örülhet a Mi Hazánk Mozgalom is.
Orbán Viktor kiemelte: Magyarországon az emberek világosan megüzenték, hogy békét akarnak, ezzel a felhatalmazással a háta mögött kettőzött erővel küzd azért, hogy Magyarországot kívül tartsa a háborúból. „Összegezve az európai parlamenti választás eredményét, ezt egy táviratban tudjuk elküldeni Brüsszelbe, ami így hangzik: migráció stop, gender stop, háború stop, Soros stop, Brüsszel stop" – fogalmazott.
Az európai uniós politikát egykor hagyományosan diktáló német–francia tengely két végén jelentős változások történtek. Olaf Scholz német kancellárnak a választók, így a tanév végéhez közeledve, nem állítottak ki jó bizonyítványt.
A választók egyértelmű üzenetet küldtek Scholznak, Habecknek és Lindnernek: Változtatniuk kell a migrációval, a gazdaságpolitikával és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos politikájukon
– írja a Bild a választás utáni kommentárjában, előrehozott választást javasolva. Carsten Linnemann, a győztes CDU főtitkára szerint a kancellárnak ezek után „utat kellene engednie, például egy bizalmi szavazással". A konzervatív párt egymaga 30 százalékot szerzett, a három koalíciós párt együtt 31-et, köztük pedig ott áll az AfD, csaknem 16%-kal.
Franciaországban Emmanuel Macron elnök még az előtt feloszlatta a nemzetgyűlést, hogy a hivatalos eredményeket közzétették volna.
Persze, a politikában a gyorsaság néha annyit számít, mint a sportban, de egy hivatalban levő politikus sosem lehet annyira gyors, amennyire az ellenzéke kívánná. Jordan Bardella, a választást 31,37 százalékkal nyerő Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már korábban felszólította Macront, hogy ezt tegye meg. A francia elnöknek – akinek a pártszövetsége ennek kevesebb mint a felét tudta behúzni – ezzel rövid időre sikerült magára vonni az eredményvárási lázban égő Európa figyelmét, de aztán záporozni kezdtek az adatok...
Ez komoly és nehéz döntés, de az a bizalom vezérli, hogy a francia emberek képesek lesznek a legjobb döntést hozni maguk és a jövő generációi számára" – mondta. Meglátjuk, hogy ebbe a jövőképbe az Ukrajnába való bevonulás mennyire fér bele.
Nyugati szomszédunknál az Andrej Babiš vezette ellenzéki ANO a szavazatok több mint negyedét, 26,14 százalékát szerezte meg. A három kormánypárt, az ODS, a TOP 09 és a KDU-ČSL Spolu koalíciójának 22,27 százaléka lett. Míg Babišéknak eggyel több, ez utóbbiaknak kettővel kevesebb képviselője lesz a jövőben Brüsszelben. A harmadik helyen egy érdekes, parlamenten kívüli politikai alakulatnak, a Přísaha – občanské hnutí Roberta Šlachty, AUTO – Motoristé sobě sikerült 10,26 százalékot szerezni, megelőzve a kommunisták vezette koalíciót. Bejutott még a polgármesterek pártja, a kalózok, és az ellenzéki SPD is.
Az európai parlamentbe bekerült pártok a radikális jobboldaltól a kommunistákig, ugyan különböző arányban, de a teljes politikai spektrumot lefedik, mutatva, hogy a csehek egyaránt Szent Vencel és Švejk népe.
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot. Második az országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt lett, míg a harmadik a Vox, amely meg is üzente Pedro Sánchez miniszterelnöknek, hogy francia és belga mintára írjon ki új választásokat.
A szomszédos Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a szavazatok negyedét.
Szlovéniában a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) listája kapta a legtöbb szavazatot.
Észtországban a konzervatív Haza (Isamaa) párt két mandátumot szerzett. Lettországban az Evika Silina kormányfő vezette jobboldali liberális Új Egység (Jauna Vienotiba) és a nemzeti konzervatív Nemzeti Szövetség szerzett meg két-két helyet az EP-ben. Litvániában Ingrida Simonyte miniszterelnök kormányzó kereszténydemokratái három mandátumot szereztek.
Luxemburgban a Keresztényszocialista Párt (CSV) szerezte meg a legtöbb szavazatot. Az európai uniós választások részletes eredményeit a ma7.sk-n is megtalálja.
Most először nem tartottak európai parlamenti választást a brexitelő Nagy-Britanniában. 2019-ben még formálisan megtartották, noha tudták, ez a harc lesz a végső, II. Erzsébet országa a következő évben távozik az unióból.
Úgy látszik azonban, van, akinek hiányzik az EU. A választási kampányban e hétfőn zászlót bontó Liberális Demokraták a programismertetőjükön elmondták, hosszú távú céljaik egyike Nagy-Britannia újbóli EU-tagsága.
A liberálisok nagy rössel kezdenék meg „azoknak a károknak a kiküszöbölését, amelyeket a konzervatívok okoztak az EU-val folytatott kereskedelemben." S mindaddig, amíg a fő cél, a tagság újra teljesül, a párt kérné Nagy-Britannia visszatérését az EU egységes belső piacára.” Hát, még sincs kolbászból a kerítés az EU-n kívül?
Oroszországban sem voltak EP-választások a hétvégén, de véleménye azért a Kremlnek is van a kialakult helyzetről.
A többség Európa- és ukránpárti maradt az Európai Parlamentben, de feljöttek a jobboldali pártok – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Megjelent a Magyar7 hetilap 24. számában.
