Erősödik a szervezett bűnözés Németországban

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv a legutóbbi teljes évről, 2020-ról szóló jelentésében kiemelte, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggő eljárásokban gyanúsítottak száma ugyan némileg csökkent az egy évvel korábbihoz képest — 6848-ról 6529-re —, de növekedett a fegyveres gyanúsítottak száma.

A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények a vagyoni kártól kezdve a fegyvertartáson és fegyverhasználaton át a testi sértésig és az emberölési kísérletig terjednek, ami jól szemlélteti, hogy milyen veszélyt jelentenek a szervezett bűnözői csoportok — áll a jelentésben.

A bűncselekményekből származó nyereség tavaly 1,02 milliárd euró volt, 58 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 644 millió euróhoz képest. Ez az adat azt jelzi, hogy a szervezett bűnözés hatalmas profittal kecsegtet. Ugyanakkor ez csak a rendőrséghez eljutott ügyekből származó profit, amelyet jóval meghaladhat az ágazat tényleges nyeresége - mutatott rá a BKA.

Hozzátették, hogy egy év alatt 114 millió eurónak megfelelő vagyont, például készpénzt és ingatlanokat koboztak el szervezett bűnözői csoportoktól.

Tavaly 594 eljárást indítottak a német rendőrségnél bűnszervezetek tevékenysége miatt, az egy évvel korábbi 579 után. Az ügyek legnagyobb része, 70 százaléka legfeljebb tíz emberből álló csoportokkal kapcsolatos. A legnagyobb bűnözői csoport 158 tagból állt.

Majdnem minden második ügy — 240 eljárás — kábítószer-kereskedelemmel függ össze. Szintén jelentős a gazdasági bűncselekmények — például csalások —, a vagyon elleni bűncselekmények — köztük a bűnszervezetben elkövetett rablások — és az embercsempészettel összefüggő esetek száma.

A terület fontos jellemzője a nemzetköziség. Ezt jelzi, hogy a tavalyi ügyek 72,9 százalékában — 433 esetben — határokon átnyúló együttműködésben történtek a bűncselekmények.

Azt is vizsgálták, hogy mennyire jellemző a szervezett bűnözésben a Németországba a menekültügyi rendszer révén érkezettek jelenléte. Kimutatták, hogy a menedékkérő, menekült, oltalmazott vagy más menedékjogi státusszal rendelkezők vagy az országban jogcím nélkül tartózkodók aránya 13,6 százalékos. Ez 890 embert jelent. Csaknem kétharmaduk — 63,8 százalékuk —  2014-ig bezárólag, tehát a 2015-ben kezdődött menekülthullám előtt érkezett Németországba.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a 2015-ös menekülthullámnak legalábbis eddig nem volt túlzottan nagy hatása a menekültügyi rendszer révén érkezettek részvételére a szervezett bűnözői csoportokban — áll a BKA helyzetjelentésében.