Elhúzódó válságra készülnek az amerikai választások után
Elhúzódó szavazatszámlálás, elutasított levélszavazatok százezrei, az eredmény megkérdőjelezése, alkotmányos válság – ezt a forgatókönyvet sem tartják elképzelhetetlennek amerikai elemzők és sajtóorgánumok a jövő keddi elnökválasztást követő napokban-hetekben.
Az Egyesült Államok történetének egyik legszorosabbnak ígérkező választása elé jelentős akadályokat gördített a koronavírus-járvány, amelynek hatását egyelőre nehéz megjósolni. Ami viszont biztos: az egészségügyi helyzetre való tekintettel rengetegen postán küldik be a szavazatukat. Míg 2016-ban az összes leadott szavazat mintegy negyede (33 millió voks) érkezett levélben, addig becslések szerint idén nyolcvanmillió lehet ez a szám. Az Egyesült Államokban megszokott előszavazás lehetőségével is sokan éltek már, több mint hetvenmillióan adták le idő előtt személyesen vagy levélben voksukat, egy részük azzal indokolva a sietséget, hogy el szeretnék kerülni a tömeget november 3-án.
- viccelődött Donald Trump amerikai elnök múlt szombaton, miután ő maga is leadta voksát a floridai Palm Beachben, ahol szavazóként van regisztrálva.
– utalt az elnök azokra az általa is hangoztatott félelmekre, melyek szerint a tömeges levélszavazás csalásokra ad lehetőséget, ezek a visszaélések pedig demokrata párti riválisának, Joe Bidennek kedveznek majd. Ellen Weintraub, a szövetségi választási bizottság elnöke azonban kijelentette: semmi sem támasztja alá ezt az összeesküvés-elméletet.
Jóval nagyobb aggodalomra ad okot az a tény, hogy idén sokkal több lehet az elveszett szavazat. A USA Today emlékeztet arra, hogy szokványos választási évben is több száz, néha több ezer levélszavazatot érvénytelenítenek egy adott államban egyszerű technikai okokból – lezáratlan boríték, hiányzó aláírás.
A napilap becslései szerint idén akár egymillió voks veszhet el, ha a választók fele az urna helyett a postát választja. Ez könnyen befolyásolhatja a végső eredményt.
A rengeteg levélszavazat miatt ráadásul minden bizonnyal nem fognak tudni végső győztest hirdetni november 4-én. Ugyanis minden állam a saját szabályai szerint rendezi meg a választást, s bár a legtöbb államban – 28-ban – csak a november 3-ig beérkezett voksokat dolgozhatják fel, 22-ben a november 3-án feladott leveleket is figyelembe vehetik, ami napokkal késleltetheti a szavazatok összeszámlálását. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság éppen szerdai határozatában adott erre lehetőséget Pennsylvaniának és Észak-Karolinának, két úgynevezett billegő államnak, ahol amúgy is szoros a küzdelem Donald Trump és Joe Biden között.
- mondta korábban Trump, ám jelenleg úgy tűnik, kívánsága nem teljesül.
Ha nem sikerül időben összeszámolni a rengeteg levélszavazatot, s adott esetben hetekig nem tudjuk a valós eredményt, az olyan alkotmányos válságot idézhet elő, amire még nem volt példa az Egyesült Államok történetében – mondta Kiss István, a budapesti Danube Institute ügyvezető igazgatója, aki szerint az a veszély forog fenn, hogy egyrészt elhúzódik a valós eredmény kihirdetése, másrészt az eredményt mindkét oldalról megtámadják.
Joe Biden több száz fős jogászcsapatot gyűjtött maga köré erre az eshetőségre készülve, de Donald Trump is utalt arra, hogy Biden győzelme esetén nem biztos, hogy elismeri vereségét. A republikánusoknak most szerencséjük van, hogy többségben vannak a legfelsőbb bíróságban, mert ha a testület elé kerül az ügy, akkor az az ő javukat szolgálhatja – mondja Kiss István, emlékeztetve arra, hogy nemrég legfelső bírónak nevezték ki Trump jelöltjét, Amy Coney Barrettet, ezzel hatra növelve a konzervatív beállítottságú bírák számát a három liberálissal szemben.
