Elhunyt Lionel Jospin volt francia miniszterelnök
Elhunyt 88 éves korában Lionel Jospin volt francia miniszterelnök, aki 2002-ben jelentette be visszavonulását a politikai élet élvonalából - jelentette be közleményében hétfőn a francia Szocialista Párt.
A helyi média szerint idén januárban komoly műtéten esett át, ami után otthonában lábadozott. Miniszterelnökként 1997. és 2002. között Jospin csökkentette a munkaidőt, kiterjesztette az ingyenes egészségügyi ellátást, és bevezette a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Progresszív politikus létére kiállt a költségvetési megszorítások mellett, és hivatali ideje alatt több állami vagyont értékesített a magánszférának, mint bármelyik elődje. Ezt fejezte ki programjának szlogenje is: "Igen a piacgazdaságra, nem a piaci társadalomra".
- írta róla 2002-ben a Le Monde főszerkesztője.
A szemüveges, ősz hajú szocialista politikus soha nem tudta igazán megnyerni a választók szívét. Komoly modora, valamint a filozófus Sylviane Agacinskivel kötött házassága miatt zárkózott politikusként könyvelték el. Ezt a közkeletű felfogást egy 1999-ben adott interjújában így cáfolta:
A 2002-es elnökválasztás, amelynek első fordulójában a jobboldali Jean-Marie Le Pen több szavazatot kapott nála, véget vetett az elnöki reményeinek, és Jospin többé nem tért vissza a politikai élvonalba.
Lionel Robert Jospin 1937-ben született Párizsban, és protestáns szüleitől mind hitük szigorát, mind szocialista politikai elkötelezettségüket örökölte.
Apja, Robert Jospin, tanár és a II. Internacionálé francia szekciója, a francia Szocialista Párt elődjének szervezője volt, amelyhez később Jospin is csatlakozott. Édesanyja, Mireille Dandieu szülésznő volt, aki később ápolónőként és iskolai szociális munkásként dolgozott. Jospin 1956-ban a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében, majd az École Nationale d'Administrationban végezte tanulmányait. 1965-ben került a francia külügyminisztériumhoz, de az 1968-as, Charles de Gaulle elnök elleni diáktüntetések közepette kilépett, és az Egyesült Államokba ment tanulni.
1970-ben tért vissza Franciaországba, és több mint egy évtizeden át közgazdaságtant tanított egy párizsi egyetemen.
1971-ben csatlakozott a Szocialista Párthoz. A párt ranglétráján felfelé haladva François Mitterrand elnök egyik legmegbízhatóbb helyettese lett, és olyan fiatalabb politikusokat mentorált, mint például François Hollande. Mitterrand mutatta meg neki - mondta később a Le Nouvel Observateur című lapnak nyilatkozva -, hogy a politika "akarat, művészet, kultúra és készség".
Az 1990-es évekre azonban Jospin a Mitterrand-érát bíráló csoport élére állt. Közben baloldali értelmiségiekből álló társaságában megismerkedett Sylvaine Agacinskivel, és 1994-ben össze is házasodtak.
Jacques Chirac 1995-ben, Jospin első elnökválasztási kampányában szoros versenyben győzött. Két évvel később azonban Chirac elnök előrehozott parlamenti választásokat írt ki, és ennek eredményeként a baloldal került fölénybe a Nemzetgyűlésben, és Jospin vezetésével alakult meg az új kormány 1997-ben. Gazdasági liberalizációs programba kezdett, privatizálta a nagy állami vállalatokat, és elfogadta a közszféra leépítését, hogy Franciaország csatlakozhasson az európai egységes valutához. Hivatali ideje alatt az országban tartós volt gazdasági növekedés és csökkent a munkanélküliség.
A progresszív és liberális reformok keveréke azonban konfliktusokhoz vezetett a magánszektorral és a koalíciós partnereivel is.
A 2002-es elnökválasztás első fordulójában Jospin Le Pen mögött végzett, ami tömeges utcai tüntetéseket váltott ki. Chirac végül a második fordulóban földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, köszönhetően a rá szavazó nagy számú baloldali választónak.
- idézte fel a Lionel raconte Jospin című 2010-ben készült dokumentumfilmben.
- fűzte hozzá az értékelésben, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy vezetése alatt a kormány "öt éven át jól működött, és elkerülte az összes botrányt".