Éjszaka is folytatódtak a támadások, aki tud, menekül a Közel-Keletről – REGGELI ÖSSZEFOGLALÓ
Az Egyesült Államok nagyon kedvező helyzetben van az iráni konfliktust tekintve – értékelte Donald Trump amerikai elnök az előző napok eseményeit szerdán.
Olaszország légvédelmi támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak
Olaszország légvédelmi támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak, amelyeket rakétatámadások érnek Irán részéről az utóbbi elleni izraeli-amerikai háborúban - jelentette be csütörtökön Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, de hangsúlyozta, hogy Olaszország nem áll hadban, és nem is akar belépni a konfliktusba.
Meloni az RTL 102.5 kereskedelmi rádiónak nyilatkozva aggasztónak nevezte a konfliktust annak esetleges olaszországi következményei miatt. Kiemelte, hogy Róma számára a Perzsa-öböl térsége az áru- és energiaellátás miatt is kulcsfontosságú. A térségben több mint százezer olasz él és dolgozik, valamint több mint kétezer olasz katona szolgál. Hozzátette: eddig az Egyesült Államok nem kérte, hogy használhassa az amerikai erők olaszországi támaszpontjait.
Az elnök a washingtoni Fehér Házban az energiapolitkáról szervezett rendezvény elején úgy fogalmazott, hogy "nagyon jól állunk a háborús fronton". Megerősítette, hogy Irán rakétarendszereit komoly veszteségek érték, és hangsúlyozta, hogy mind a kilőhető rakéták, mind a rakétaindító állások jó részét megsemmisítette az amerikai haderő.
Donald Trump a katona akció indokaira utalva kijelentette, hogy Irán évtizedeken keresztül jelentett fenyegetést az Egyesült Államok és Izrael számára. "47 éven keresztül gyilkolták meg állampolgárainkat és embereket szerte a világból" – hangoztatta.
Karoline Leavitt, az elnöki hivatal szóvivője közölte, hogy az esemény a Delaware állambeli Dover légi támaszponton lesz, az időpontról a hadügyminisztérium egyelőre egyeztet.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy szerdai jelzések szerint Spanyolország beleegyezett, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal az iráni műveleteket illetően. Karoline Leavitt úgy vélte, hogy Madridban "meghallották" Donald Trump kedden megfogalmazott figyelmeztetését, amelyben minden kereskedelmi kapcsolat megszakítását helyezte kilátásba Spanyolországgal, amiért a dél-európai ország kormánya megtagadta, hogy amerikai erők igénybe vehessenek spanyol katonai bázisokat az iráni műveletek támogatása érdekében.
A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra, hogy az amerikai haderő "Hatalmas harag" névre keresztelt Irán elleni műveletének (Epic Fury Operation) négy alapvető célkitűzése van, amelyek közül az első az iráni rezsim rakétaállományának elpusztítása, valamint az ország rakétaiparának lerombolása. Karoline Leavitt második célként Irán haditengerészetének megsemmisítését említette, amivel kapcsolatban megismételte az amerikai Központi Parancsnokság által közölt számokat, miszerint eddig több mint 20 hadihajót süllyesztettek el. "Jelenleg egyetlen iráni hajó sincs a Perzsa-öböl, a Hormuzi-szoros, és az Ománi-öböl vizein" – fogalmazott a szóvivő.
Az Egyesült Államok harmadik katonai célja, hogy Irán proxiszervezetei többé ne legyenek képesek destabilizálni a régiót, a szabad világot és támadni az amerikai érdekeltségeket, míg a negyedik célkitűzés, hogy Irán soha ne jusson nukleáris fegyver birtokába – mondta el Karoline Leavitt.
Az Irán ellen szombaton indult amerikai-izraeli légicsapások első két napjában mintegy 100 ezer ember menekült el Teheránból - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Genfben szerdán.
"A legfrissebb értesülések azonban nem utalnak a határon átnyúló mozgások megnövekedésére" - ismertette az UNHCR.
Az iráni hatóságok már szombaton SMS-üzenetben felszólították Teherán lakosait a főváros elhagyására.
A szombat reggel Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője, valamint családjának több tagja és magas rangú katonai parancsnokok. Teheráni közlések szerint a bombázásnak számos civil is áldozatul esett az országban.
Iráni hadsereg: drónokkal mértek csapást Izraelre és az Egyesült Államok bahreini és kuvaiti bázisaira
Irán drónokkal mért csapást szerdán Izraelre és az Egyesült Államok bahreini és kuvaiti bázisaira - közölte az iráni hadsereg sajtószolgálata.
"A háború harmadik napjától kezdve az amerikai és brit, valamint bármilyen egyéb zászló alatt Izraelbe tartó hajók a Perzsa-öbölben Irán célpontjává váltak. Mindet megállítottuk, megtaláljuk és megtámadjuk őket" - hangoztatta az iráni Forradalmi Gárda szóvivője, akit a Mehr hírügynökség idézett.
Abolfazl Sekarcsi, az iráni hadsereg szóvivője világszerte az izraeli nagykövetségek elleni támadásokkal fenyegetőzött, amennyiben Izrael csapást mérne az iráni diplomáciai képviseletre Bejrútban. Az IRNA állami hírügynökség szerint a tábornok úgy fogalmazott, hogy utóbbi esetben az egész világon legitim célponttá válnának az izraeli nagykövetségek. Mint mondta, Iránnak "hatalmas lehetőségei vannak", eddig azonban nemzetközi megfontolásokból visszatartották magukat.
Maszúd Peszeskján iráni elnök az X-en tett bejegyzésében a szomszédos országok vezetőihez fordulva az írta, hogy Irán tiszteletben tartja szuverenitásukat. Hozzáfűzte, hogy az izraeli-amerikai agresszió azonban nem hagyott más választást az Iránnak, minthogy megvédje magát.
Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök szerdán visszautasította az iráni vezetés azon közlését, miszerint a legutóbbi rakétacsapás nem az emírség ellen irányult, hanem az amerikai érdekeltségek ellen. A katari diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok egyértelműen mást mutatnak, tekintettel arra, hogy a támadások egyebek között létfontosságú infrastruktúrát, polgári létesítményeket, lakóövezeteket és ipari övezeteket, így cseppfolyósított földgázt feldolgozó üzemeket és a nemzetközi repülőtér környékét is érték.
Az iraki légvédelem a Safak News hírportál szerint bejelentette, hogy lelőtt két drónt a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében.
Az Irakban működő amerikai nagykövetség pedig felszólította a közel-keleti ország területén tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy mielőbb hagyják el Irakot.
A bagdadi energetikai minisztérium országos áramszünetről is beszámolt Irakban. A tárca szerint műszaki hiba történt.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint kérdéses az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottsága.
Kemi Badenoch, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője a londoni alsóház szerdai vitanapján kijelentette, hogy az amerikai légierő által az iráni rakétaindító állások ellen intézett támadások a térségbeli brit támaszpontokat is védik.
Starmer szerint rendkívül súlyos a helyzet, és egy ilyen helyzetben "hideg fejjel, világos meggondolások mentén" kell cselekedni.
Hozzátette: London lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy brit légitámaszpontokról indulva semmisítse meg Irán csapásmérő kapacitásait, emellett az RAF Typhoon és F-35-ös harci repülőgépei Katar és más térségek légterében hajtanak végre folyamatosan védelmi célú bevetéseket, légi csapásmérő eszközöket megsemmisítve.
A konzervatív vezető válaszában úgy fogalmazott: ezzel a hozzáállással a brit miniszterelnök "csak a nyilakat kapdossa el a levegőben, ahelyett, hogy az íjászt állítaná meg".
Kemi Badenoch felidézte, hogy brit légitámaszpontokat is iráni támadások értek, és szavai szerint a teheráni rezsim kifejezett célja brit katonák megölése.
Keir Starmer a szerdai alsóházi vitában kijelentette, hogy ez az álláspontja változatlan.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi néhány napban többször is személyesen és éles hangon bírálta emiatt a brit miniszterelnököt.
Trump a legnagyobb példányszámú brit napilap, a The Sun washingtoni tudósítójának nyilatkozva a héten kijelentette: lehetséges, hogy Starmer "a muszlim szavazók kegyeit keresi", amikor elutasítja a brit fegyveres erők részvételét az iráni háborúban.
Hozzátette: soha nem gondolta volna, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát hagyományosan összefűző "különleges kapcsolatrendszer olyan súlyos veszélybe kerül, mint most".
Az amerikai elnök nem sokkal korábban, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva is bírálta Starmert. Ebben a interjúban úgy fogalmazott: nagyot csalódott a brit miniszterelnökben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt.
Trump kedden, a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva megismételte, hogy nincs megelégedve Nagy-Britannia hozzáállásával. Kijelentette: miután Nagy-Britannia eleinte nem engedélyezte az indiai-óceáni Diego Garcia légitámaszpontjának használatát az iráni támadásokhoz, az amerikai hadvezetésnek három-négy napjába telt a támadó repülőgépek alternatív leszállóhelyeinek meghatározása, pedig sokkal kényelmesebb lett volna és sokórányi repülési időt lehetett volna megtakarítani Diego Garcia használatával.
Az amerikai elnök ezzel összefüggésben, a második világháborús brit miniszterelnökre utalva úgy fogalmazott Keir Starmerről, hogy a jelenlegi brit kormányfő "nem egy Winston Churchill".
Törökország tervet dolgozott ki az Iránból a háború elől menekülők esetleges hullámának kezelésére - jelentette be Mustafa Ciftci török belügyminiszter szerdán Ankarában.
A miniszter elmondta, hogy három forgatókönyvet készítettek elő: a migrációs hullám iráni oldalon történő kezelését, a menekülteket fogadó határzónák létrehozását, amennyiben a mozgást nem sikerül megfékezni, valamint az emberek ellenőrzött körülmények között történő befogadását Törökországba.
Hozzátette, hogy egyelőre nem érzékelnek szokatlanul élénk mozgást az iráni határátkelőknél.
Ciftci elmondta: a hatóságok értesülései szerint Irán korlátozza saját állampolgárainak kiutazását, ugyanakkor kiengedi a török állampolgárokat és harmadik országok polgárait.
A miniszter által közölt adatok szerint március 1. és 3. között 5010 személy lépett be Törökországba, míg 5495-en hagyták el az országot.
Afrika már most érzi a közel-keleti helyzet súlyosbodásának negatív hatásait, elsősorban az ellátási láncokban és az energiaárak emelkedésében - hangsúlyozta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök szerdán egy energetikai konferencián.
Az államfő ezért beszédében szükségesnek nevezte az energiahordozók forrásainak diverzifikálását, hogy a kontinens "önellátása" növekedjen.
"Most már olyan konfliktusok áldozatai leszünk, amelyek távol zajlanak tőlünk. Ahogy láttuk az ukrajnai háborúnál és a COVID-19 pandémia idején, a geopolitikai változások rávilágítanak az egész kontinens importtól függő gazdaságainak sebezhetőségére" - figyelmeztetett Ramaphosa. Példaként említette, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly 10-30 százalékos vámokat rótt ki többtucatnyi afrikai országra, és 2025. augusztus 7-től léptek életbe. "Mindez felnyitotta a szemünket, és rájöttünk, hogy most már diverzifikálnunk kell a piacainkat" - tette hozzá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a kialakult körülmények között meg kell erősíteni Afrika energetikai szektorának ellenálló képességét.
- szögezte le, kiemelve, hogy a jelenlegi helyzetben összefogásra van szükség a kontinensen.
Ramaphosa arra is figyelmeztetett, hogy Afrika igen nehéz idők elé néz, ha országai nem tesznek gyors és hatékony lépéseket energetikai helyzetük megerősítésére. "Afrika jelenleg energiaszegénységgel küzd. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint több mint 600 millió ember él a kontinensen elektromos áramhoz való hozzáférés nélkül. Minden nap, amikor nincs megbízható áramellátás, az termeléskiesést, szolgáltatáskimaradásokat, beruházáskorlátozást és a lehetőségek csökkenését okozza. Ez az energiadeficit egybeesik a kontinens növekvő lakosságával, az urbanizációval, valamint az iparosítási és a globális gazdasági integrációs erőfeszítések megújulásával" - mutatott rá a dél-afrikai elnök.
Izrael több hullámban rakétatámadásokat hajtott végre Iránban és Libanonban szerdán, miközben rakéta- és dróntámadások érték a saját területén - derül ki az izraeli hadsereg közléseiből.
A hadsereg bejelentette, hogy a légierő egyik F-35-ös vadászgépe lelőtt egy iráni harci repülőgépet Teherán felett. A közlés szerint ez "az első eset a világon, hogy egy F-35-ös személyzettel ellátott harci gépet semmisít meg".
Az izraeli légierő Bejrútban az Irán-barát Hezbollah libanoni fegyveres szervezet infrastruktúráját támadta, miután az arab nyelvű szóvivő evakuálásra, a célpontoktól legalább háromszáz méteres eltávolodásra szólította fel Dahije negyed lakosait a várható támadás előtt.
A hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edri felhívta Dél-Libanon lakosait, hogy hagyják el otthonaikat, és költözzenek a Lítáni folyótól északra. Kedden két izraeli katona közepes sebesüléseket szenvedett a Hezbollah páncéltörő rakétatüzében Dél-Libanonban.
Iránból és Libanonból szerdán több hullámban érkeztek rakéták és drónok Izrael területére, és a háború ötödik napján először egyszerre is támadott kora délután Libanonból a Hezbollah és az iráni hadsereg.
A támadások nyomán az ország északkeleti csücskében, Metullában megrongálódott két ház és több autó, és elfogórakéta-törmelék hullott Jeruzsálemre, kárt téve számos parkoló járműben. A mentőszolgálatnak nincs tudomása sebesültekről..
Jiszráel Kac védelmi miniszter azt közölte a hadsereg hírszerzési főosztályának vezetőinél tett látogatásán, hogy az Irán elleni műveletet eredetileg 2026 közepére tervezték, "de a fejlemények és a körülmények miatt szükségessé vált mindent februárra előrehozni".
Az izraeli egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy csütörtökön egy mentő repülőjárat Athénból Izraelbe szállít mintegy száz vezető orvost és nyolcvan ápolót, valamint további egészségügyieket. Még mindig több mint ezeregyszáz egészségügyi dolgozó tartózkodik külföldön.
Csütörtökön, a purimi ünnep után, az iskolarendszer újra működni kezd Izraelben távoktatással. A következő napokban az értelmes tanulás elmélyítésén, a pedagógiai rutinok erősítésén és a diákokkal való oktatási kapcsolaton lesz a hangsúly. A jövő hétről a honvédelmi parancsnokság szombat este megjelenő utasításainak függvényében fognak dönteni.
A közel-keleti háború következményei elkezdték éreztetni hatásukat a francia benzinkutakon: a kormány pár eurócentes emelkedést észlelt az árakban és arra figyelmeztetett, ellenőrzések lesznek annak érdekében, hogy ez az infláció "ésszerű" keretek között maradjon.
A benzin ára "jelenleg néhány centtel emelkedik" - mondta szerdán Roland Lescure gazdasági miniszter a Franceinfo közszolgálati hírrádiónak. Hozzátette, hogy szerinte ez "normális emelkedés a kőolaj árának emelkedését figyelembe véve".
Maud Bregeon energiaügyi miniszterhelyettes és a kormány szóvivője a BFM hírtévében kijelentette, hogy "rövid távon néhány centes, tehát visszafogott és korlátozott emelkedésre lehet számítani". Szerinte ez egy átlagos emelkedés, és "különbségek lehetnek a különböző benzinkutak között".
"A későbbiek attól függnek, hogy mennyire intenzív a konfliktus" - mondta. Megerősítette, hogy a felhalmozott készleteknek és a diverzifikált importnak köszönhetően "nincs veszélyben az üzemanyag-ellátás".
Roland Lescure jelezte: a kormány ellenőrzéseket rendel el annak érdekében, hogy az üzemanyagárak emelkedése "ésszerű" maradjon a "kőolaj hordónkénti árának emelkedéséhez" képest, "amely jelenleg szintén ésszerűnek mondható".
A kormányszóvivő megerősítette, hogy a kormány számára jelenleg annak elérése a legfontosabb, hogy a Perzsa-öböl bejárata, a Hormuzi-szoros újra megnyílhasson, mivel a világgazdaság számára fontos, jelentős mennyiségű gáz és olaj halad át rajta naponta.
A politikus emellett "elhamarkodottnak" ítélte a legnagyobb ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelezett Nemzeti Tömörülés szerdán tett azon javaslatát, mely szerint csökkenteni kellene az üzemanyagokra kivetett adókat, a drágulások kompenzálására.
Türkmenisztán tizenhat országból származó több mint 200 embernek segített elhagyni az Egyesült Államok és Izrael által támadott, vele szomszédos Irán területét - közölte az asgabati külügyminisztérium szerdán.
A tárca tájékoztatása szerint egyebek között közép-ázsiai országok, valamint Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Finnország, Svédország, Hollandia, Németország, Törökország és Szaúd-Arábia állampolgárairól van szó.
A türkmén hatóságok emellett vállalták az érkezők kísérését, Asgabatban pedig szállást, étkezést és transzfert biztosítanak számukra. Jelenleg öt határátkelő van nyitva az iráni-türkmén határon.
Vészjelzést adott le egy iráni hadihajó szerdán Srí Lanka partjai közelében, és a szigetország haditengerészete 32 embert mentett ki a süllyedő hajó mintegy 180 fős legénységéből - közölte a colombói parlamentben a Srí Lanka-i külügyminiszter. Az ország rendőrsége később azt közölte, hogy a legénység 87 iráni tagját holtan húzták ki a vízből. Az amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a hajót amerikai tengeralattjáró támadta meg.
- jelentette be szerdán a Pentagonban Pete Hegseth . "Ehelyett torpedóval elsüllyesztették" Srí Lanka déli partjainál - tette hozzá.
Vijitha Herath Srí Lanka-i külügyminiszter korábban a parlamentben arról számolt be, hogy az Irisz Dena nevű iráni hajón, amely vészjelzést adott le, mintegy 180 ember tartózkodott. A külügyminiszter további részleteket az esettel kapcsolatban nem osztott meg, de közölte, hogy Srí Lanka megteszi a "szükséges lépéseket". Helyettese nem sokkal később nyilatkozva már 80 halálos áldozatról tett említést.
A Srí Lanka-i rendőrség délután 87 halálos áldozatról tett bejelentést. Közölték azt is, hogy 61 embert még mindig keresnek.
A colombói védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy az Irisz Dena nevű iráni fregattról azért adtak le vészjelzést, mert süllyedni kezdett. Tájékoztatása szerint a mentésben két hadihajó és egy repülőgép vett részt.
Buddhika Sampath, a Srí Lanka-i haditengerészet szóvivője elmondta, hogy 32 embert, akiket sikerült kimenteni, a déli kikötőváros, Galle kórházába szállították. A mentőakció során számos holttestet emeltek ki a tengerből, de sokakat még eltűntként tartanak számon - tette hozzá.
Sampath közlése szerint a helyszínre érkező mentőhajók nem látták a vészjelzést leadó hajót, csak olajfoltot észleltek. Hozzátette, hogy az incidens Srí Lanka felségvizein kívül történt, de Colombo továbbra is elkötelezett a segítségnyújtás mellett.
"Reméljük, hogy még több embert tudunk megmenteni" - hangsúlyozta.
Az iráni hadsereg kurd fegyveres csoportok állásait támadta az észak-iraki Kurdisztánban - jelentette be az iráni Forradalmi Gárda szerdán.
A tájékoztatás szerint a rakétacsapások "szeparatista" csoportokat vettek célba az autonóm kurd régióban.
Az iráni határhoz közel húzódó, hegyvidéki Kurdisztán régió Irakban hosszú ideje ad otthont az iráni kurd ellenzék több fegyveres mozgalmának. Ezeket a csoportokat Irán terrorszervezetnek tekinti, és azzal vádolja őket, hogy Izrael és a Nyugat érdekeit szolgálják.
Az utóbbi években nagyrészt tartózkodtak a fegyveres akcióktól, de továbbra is folytatták kampányukat az iráni kormányzat ellen, sőt az utóbbi időben, a januári iráni tömegtüntetések idején még inkább hallatták a hangjukat. Február végén a Kurdisztáni Szabad Élet Pártja (PJAK) és négy másik csoport bejelentette, hogy politikai szövetséget köt egymással azzal a céllal, hogy autonómiát szerezzenek Iránban a kurd közösség számára.
Becslések szerint a világon mintegy 30 millió kurd él, a nagyobb közösségek elsősorban Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban.
Légitámadások következtében megsérült két épület egy iráni nukleáris létesítmény közelében Iszfahánban, de egyikben sem tároltak nukleáris anyagot, és jelenleg nincs sugárveszély a területen - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerdán az X-en.
A NAÜ múlt héten kiadott jelentése szerint az iszfaháni létesítményben a föld alatt tárolják a magas dúsítású uránt, amely nemcsak atomreaktorok üzemanyagaként, hanem további feldolgozással nukleáris fegyverek előállítására is felhasználható.
Rafael Grossi hétfőn kiadott nyilatkozata szerint bár nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombombát épít, komoly aggodalomra ad okot, hogy megtagadja a NAÜ ellenőreitől a létesítmények teljes körű ellenőrzését.
Az iráni vezetés tagadja, hogy atomfegyverek fejlesztésén dolgozna.
Lengyelország repülőgépet indított Ománba az egészségi állapotuk miatt a Közel-Keletről hazahozandó állampolgáraiért - jelentette be szerdán Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Radoslaw Sikorski külügyminiszter arról számolt be egy szerdai sajtóértekezletén, hogy az Ománon keresztül kimenekítendő 57 lengyel közül 55-en még Szaúd-Arábiában vannak. A Közel-Keleten tartózkodó lengyelek közül eddig 736-an Egyiptomon keresztül, 800-an Jordániából tértek haza. Izraelben mintegy 30 lengyel maradt, ők is készülnek a hazatérésre - mondta. A lengyel diplomácia tárgyal az Egyesült Arab Emírségekkel arról, hogy az arab ország légitársasága által a legközelebbi napokban elindítandó száz járat közül minél több Varsóba repüljön - tette hozzá.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter elmondta: a nemzetközi missziók keretében Törökországban, Irakban, Jordániában, illetve Libanonban szolgálatot teljesítő lengyel katonai kontingensek továbbra is a legszigorúbb biztonsági szabályok szerint tevékenykednek. Lehetségesnek nevezte, hogy szükség esetén a katonák segítenek lengyel állampolgárok kimenekítésében. Lengyel katonai repülőgépek bevonása ilyen műveletbe abban az esetben lehetséges, ha "a landolás és a felszállás körülményei biztonságosak" - mondta.
Dariusz Klimczak infrastrukturaügyi miniszter bejelentette: a közel-keleti helyzet miatt a LOT lengyel állami légitársaság csütörtökön elindítja Srí Lankára az egyik nagy repülőgépét, onnan a gép a Maldív-szigetekre repül tovább, majd hazahozza az ott rekedt lengyel állampolgárokat.
Korábbi közlések szerint az Irán elleni offenzíva kitörésekor több mint tízezer lengyel tartózkodott a Közel-Keleten.
