Egyre több oldalt cenzúráz már a Telegram is
Ismét nagyobb fokozatra kapcsolt a cenzúragépezet az Európai Unióban, az egykoron a véleményszabadság viszonylagos védelméről ismert Telegram – vélhetően brüsszeli nyomásra - tovább bővítette a platformon keresztül elérhetetlenné tett hírforrások körét, ezúttal a korlátozás orosz állami és közszolgálati csatornákkal bővült – számolt be több forrás, köztük a svédországi nyadagbldet.se is.
A Telegram néhány évvel ezelőtt néhány alternatív hírportált, valamint a Sputnik hírcsatornát tiltotta le, majd 2022-ben az RT hírtelevízió csatornáit, a korlátozások sorozata azonban úgy tűnik az üzenetküldő alkalmazás alapítójának, Pavel Durovnak idén augusztusban Franciaországban történt letartóztatása után felpörgött. A mintegy 900 millió felhasználóval rendelkező platformot alapító Durovnak későbbi szabadlábra helyezését követően azt nyilatkozta: a Telegram „biztonságosabb” hellyé válik. Hogy ez alatt pontosan mit érthetett a fiatal milliárdos, arról inkább csak találgatni lehet, az viszont tény, hogy nem sokkal később a platform sokszor ismételt kérdésekre (FAQ) adott válaszai sorából eltűnt az a passzus, amely azt hirdette, hogy a platformon lévő adatokat nem kaphatja meg harmadik fél, ehelyett viszont arra vonatkozó tanácsok jelentek meg, hogy miként lehet jelenteni a „gyanús” tartalmakat.
Bár Durov korábban azt mondta: egyes kormányok már megpróbáltak nyomást gyakorolni rá a Telegram miatt, platformja ennek ellenére „semleges marad és nem lesz részese a geopolitikának.” A legutóbbi információk szerint azonban most úgy tűnik, hogy ez nem, vagy csak korlátolt mértékben sikerül majd neki.
A csatornák letiltását többen is elítélték, köztük az orosz felsőház médiabizottságának elnöke, Alekszej Puskov szenátor is, aki az orosz tömegmédiumok mostani blokkolásáról a Ria Novosztyinak azt nyilatkozta: az vélhetően a nyugati országok médiahelyzetének gyengülésére vezethető vissza és annak a korábban indult folyamatnak a céljait követi, hogy „információs vasfüggönyt” hozzanak létre Európa és Oroszország között.
A legújabb uniós cenzúrával kapcsolatban eddig az EU vagy képviselői hivatalos nyilatkozatot nem tettek közzé. Durov azonban – több hírforrás, köztük a friatider.sa által is idézett - újévi üzenetében egyértelművé tette a történtek hátterét és az EU által kikényszerített cenzúráról beszél.
„Az EU-ban a DSA-ra (digitális szolgáltatásokról szóló nemrég életbe lépett szabályozás) és a szankciókra hivatkozva korlátozták a hozzáférést egyes orosz médiákhoz, ugyanakkor a Telegram összes nyugati médiacsatornája továbbra is szabadon elérhető Oroszországban” – mutatott rá Durov keddi keltezésű bejegyzésében a Telegramon. Hozzátette: „Vajon ki gondolta volna, hogy 2025-ben az orosz Telegram-felhasználók nagyobb szabadságot élveznek majd, mint az európaiak?"
