Egyre nagyobb méreteket ölt az észak-koreai fogolybotrány: Szöul bocsánatkérést követel Zelenszkijtől, "a bizalom aláásva"
I Dzse-mjong dél-koreai elnök kormánya bocsánatkérést követel Ukrajnától, azaz Volodimir Zelenszkij elnöktől, amiért megsértette a két észak-koreai hadifogoly Szöulba történő átadása tényének eltitkolására vonatkozó megállapodást, írja az euronews szervere.
A botrány oka Zelenszkij ukrán elnök múlt heti kijelentése volt, amikor nem tartotta be a Szöullal kötött megállapodást, és nyilvánosságra hozta, hogy országa két korábban elfogott észak-koreai katonát adott át Dél-Koreának. Azt is jelezte, hogy a kijevi vezetés csak növelni szeretné népszerűségét.
A vitát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti kijelentése robbantotta ki, miszerint országa két foglyul ejtett észak-koreai katonát küldött Dél-Koreába, hozzátéve, hogy "nem könnyű élve elfogni őket". Mindössze néhány órával Zelenszkij nyilatkozata után I Dzse-mjong dél-koreai elnök meglehetősen morcosan bírálta a lépést az ENSZ-ben tartott találkozóján.
Nem tudom, miért szegte meg az ukrán fél a megállapodást és hozta nyilvánosságra ezt az ügyet, de nagy csalódást okozott”
– írta a dél-koreai elnök az X közösségi oldalon.
A dél-koreai elnök, anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna Zelenszkijt, azt írta, hogy „az államügyeket a nemzet és nép érdekében kell intézni. Soha nem szabad azokat csak az uralkodó rezsim vagy a hatalmon lévők érdekeinek szolgálata vagy népszerűségének növelése érdekében megoldani”.
Az őrizetbe vett személyek Észak-Koreából való hazaszállítása rendkívül érzékeny kérdés, amely jelentős hatással van a diplomáciára, a nemzetbiztonságra és a Koreai-félsziget helyzetére”
– jegyezte meg I Dzse-mjong, hozzátéve, hogy a hír világgá kürtölése, ünnepléssel és tánccal kísérve, érdemek elismerésével, függetlenül a Korea-közi kapcsolatok állapotától, az emberéletek elvesztésétől vagy a nemzeti érdekek sérelmétől, nemcsak érthetetlenné, de akár gyanússá is teszi az ügyet.
Zelenszkij válaszában azt állította, hogy nem történt semmilyen jogsértés, amivel még jobban olajat öntött a tűzre és feldühítette a dél-koreaiakat, akik eddig Ukrajnát támogatták az Oroszországgal vívott háborúban.
Az információk nyilvánosságra hozatala hatással van az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea kapcsolataira, valamint az Észak-Koreában fogvatartottak és családtagjaik biztonságára.
Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Litvin megpróbálta bagatellizálni az információszivárgást, és kijelentette, hogy az elnök csak a katonák Dél-Koreába történő átszállításának tényét hozta nyilvánosságra. Ukrajna egy „nyitott ország” – mondta Litvin, hozzátéve, hogy a csapatok titkos áthelyezése „szokatlannak” tűnne.
Szöul azonban ezt bizalomvesztésnek tekinti. Szong Ki-hong, az elnök közönségkapcsolatokért felelős vezető titkára vasárnap este azt mondta, hogy Dél-Korea „további intézkedéseket fontolgat, amelyekre ebben az ügyben szükség lehet”.
Az a tény, hogy az ukrán fél megsértette a két ország közötti titoktartási megállapodást, és egyoldalúan információkat tett közzé, önmagában is nagyon súlyos ügy. Az ukrán elnök sajtószolgálatának hamis állítása azonban, miszerint nem volt titoktartási megállapodás, súlyosan aláássa a két kormány közötti bizalmat, és jelentős károkat okoz a két ország közötti baráti kapcsolatokban”
– tette hozzá.
A dél-koreai kormányzat képviselője szerint az elnöki hivatal „hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést” követel. Az euronews szervere szerint az elmérgesedett vita veszélyezteti Kijev azon erőfeszítéseit, hogy fegyvereket szerezzen be szövetségesektől, köztük Dél-Koreától. Kijevnek még nem szállított fegyvereket, de miután az észak-koreaiak bekapcsolódtak az ukrajnai háborúba, állítólag fontolóra vették.
A tavalyi év elején Ukrajna két észak-koreai katonát ejtett foglyul az Ukrajnában harcoló phenjani kontingensből. Egyikük azt mondta, hogy felderítő egységben szolgált, és bár néhány észak-koreai katonát kiképeztek az orosz katonai felszerelés használatára, őt magát nem. A katona elmondta, hogy 17 évesen besorozták a hadseregbe, és azóta is szolgál. Kim katonáinak kötelességük megölni magukat, mielőtt elfogják őket.
