Egyre nagyobb befolyásuk van a bevándorlóknak a német választásokra

Míg Németország legutóbbi, 2017-es parlamenti választásakor a választópolgárok közül mintegy 6,3 millióan voltak bevándorló-hátterűek, az idei, szeptember 26-i szövetségi választásokon ennél is több bevándorló járulhat az urnákhoz.

Jelenleg a körülbelül hatvanmillió német választópolgár 12 százaléka, vagyis mintegy 7,4 millió személy migrációs hátterű – a csoport nagy részét törökök, oroszok és szírek alkotják.

A Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) politikai alapítvány kutatása rávilágított, hogy míg kezdetben a török származású német állampolgárok a szociáldemokraták (SPD) táborát erősítették, addig az elmúlt években, Angela Merkel német kancellár Willkommenskultur-politikájának idején, már a CDU/CSU-pártszövetséget támogatták.

– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német államfő szeptember 10-én, vagyis annak a Berlin és Ankara között született migrációs paktumnak a 60. évfordulóján, amely lehetővé tette, hogy több tízezer török vándoroljon a munkavállalás reményében Németországba.

– tette hozzá a német elnök.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) Muszlim élet Németországban 2020 című, nemrég bemutatott kutatásából azonban az is kiderült, hogy ma már sokkal több muszlim vallású él Németországban, mint a 2015-ös migrációs válság kezdetén, és a társadalom jóval sokszínűbbé vált hat év alatt. A tanulmány alapján jelenleg 5,3-5,6 millió a migrációs hátterű muszlimok száma Németországban, ami a lakosság 6,4-6,7 százaléka. A számuk 2015-höz képest kilencszázezerrel, vagyis a lakossági részarányukat tekintve egy százalékponttal nőtt.

– jelentette ki Hans-Eckhard Sommer, a BAMF elnöke. Az utóbbi fél évtizedben ugyanis főleg a közel-keleti válságövezetekből, például a Szíriából és Irakból érkezett menedékkérők révén emelkedett a németországi muszlimok száma.