Egyre drágább lesz az Európai Unió hivatalnoki "siserehada"
Az Európai Bizottság elnökének tervei a köztisztviselők számának növelésére éles vita tárgyát képezik az uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon.
Ursula von der Leyen elképzelésére reagálva Ausztria rámutatott, hogy a toborzás közvetlen költségei mellett a nyugdíjak kifizetésének költségei is emelkedni fognak. Az EU már most is közel 3 milliárd eurót költ ezekre évente, és az összeg várhatóan a 2040-es évekig tovább fog növekedni a hivatalos adatok szerint.
Az európai intézmények korábbi alkalmazottainak nyugdíjkiadásai az elmúlt években már jelentősen megnőttek. Míg 2021-ben az Európai Bizottság szerint ez az összeg 2,2 milliárd eurót tett ki, három évvel később már elérte a 2,9 milliárd eurót. Az előrejelzés, amelyet maga a Bizottság készített, további növekedést vár a 2040-es évek közepéig. Csak ezután kezdhetnek fokozatosan csökkenni a költségek.
Az Európai Bizottság jelenleg mintegy 33 000 embert foglalkoztat, további tízezrek pedig európai ügynökségeknél és más uniós intézményeknél dolgoznak.
Claudia Bauer osztrák európai ügyekért felelős miniszter még keményebb volt. Szerinte az új munkahelyek nemcsak azonnali bérköltségeket jelentenek, hanem hosszú távú kötelezettségeket is nyugdíjak formájában. Szerinte ezek legalább egymilliárd euróval növelhetik az európai adófizetők költségeit 2073-ra.
– magyarázta a rendszer működését Václav Lebeda, az Európai Bizottság csehországi képviseletének szóvivője.
A miniszter egy, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmányra hivatkozott. Ez azt feltételezi, hogy a PSEO rendszerben nyugdíjban részesülők száma a következő évtizedekben körülbelül 40 százalékkal fog növekedni. Az éves kiadások várhatóan 2044 körül érik el a csúcspontjukat, 3,2 milliárd eurós szinten. A modell a 2023-as árszinttel dolgozik, hogy lehetővé tegye a hosszú távú fejlemények összehasonlítását az infláció hatása nélkül. Az így kapott összeg ezért magasabb lesz. A díjazás összege jelentősen eltér a munkaköri besorolástól függően.
A nyugdíjakat azonban eredetileg még nagyvonalúbbaknak szánták. 2013-ban jelentős reformra került sor az uniós nyugdíjrendszerben. Az egy szolgálati évre jutó éves növekedés kezdetben magasabb volt, mint 1,8%. A reform fokozatosan emelte a szokásos nyugdíjkorhatárt 63-ról 66 évre, az újonnan felvett alkalmazottak esetében pedig 67 évre. Az Európai Bizottság számára kidolgozott referenciamodellt azért fejlesztették ki, hogy azonosítsa azokat a megtakarításokat, amelyeket az EU a nyugdíjrendszer reformjából nyerne.
A modell a megtakarítást 50 év alatt 31,5 milliárd euróra becsülte, míg a hosszú távú megtakarítás 1 milliárd euróval kevesebb lenne, ha a köztisztviselők számát 2500 fővel növelnék. A modell a jelenlegi uniós költségvetéstől eltérő módszertant is alkalmaz, így a számok kissé eltérhetnek.
