Egy német üzletember megvásárolt egy koncentrációs tábort. Az áldozatok hozzátartozói sokkot kaptak
Egy ellentmondásos német befektető Szászországban megvásárolt egy korábbi náci koncentrációs tábort, amelynek alagútjaiban rabszolgamunkát végeztettek. A történészek és az áldozatok hozzátartozói rendkívül aggódnak.
A The Telegraph értesülése szerint a szászországi Halberstadt közelében lévő Langenstein-Zwieberge tábort, amely a rabszolgamunka alkalmazásáról vált hírhedtté, félmillió euróért vásárolták meg.
A döntés felháborította a szász történészeket és a tábor túlélőinek hozzátartozóit. Nem tudják elhinni, hogy egy ilyen történelmileg érzékeny műemléket eladtak egy magáncégnek.
Az épületet csak a háború utáni időszakban, az 1970-es évektől kezdve használták, először az NDK Néphadserege, majd a Bundeswehr.
1995-ben a Treuhand, a szövetségi privatizációs hatóság eladta a területet egy magánvállalkozásnak, ami egy furcsa, de kezdetben jelentéktelen tranzakció volt. Az új tulajdonos ingyenesen átadta az emlékhelynek az alagút megközelíthető, mintegy 120 méter hosszú részét.
Ezt követően a tulajdonos csődbe ment, egy csődgondnok jelent meg a helyszínen, annak történetével nemigen törődtek.
A Harz-hegységben, a Halberstadt melletti Thekenberge-dombság alatti Langenstein-Zwieberge tábor egy tizenkét kilométer hosszú alagúthálózat, ahol a foglyok szörnyű körülmények között dolgoztak. A túlélők a táborban uralkodó körülményeket olyan barbárnak írták le, hogy "holttestek halmozódtak fel az alagutakban", és sokan szenvedtek a súlyos alultápláltságtól.
A "BII", "Z" és "Mfs" kódnevű tábor, a buchenwaldi haláltábor szatellit tábora, sötét múltra tekint vissza: a hegyek és erdők között rejtőzött, olyannyira, hogy a Malachit AG gyár, a Junkers-Werke fedőcége, földalatti gyártócsarnokokat létesített a Londont elpusztító vadászgépek és V-2 rakéták számára. 38 nemzet több ezer foglya dolgozott tizenkét órás műszakokban, hogy hatalmas alagutakat vágjanak a hegyekbe. Összesen több mint 4300-an vesztették életüket: az építkezésen és a táborban, munkabalesetben vagy betegségben, kivégzésekben és halálmeneteken.
Amikor Marian Barcikowskit 1944 nyarán Varsóból Németországba deportálták, erős, 190 centiméter magas fiatalember volt, a náci rendszer sportban edzett ellenfele.
- mondta a lánya, a 66 éves Helena Barcikowski jelmeztervező a SpiegelOnline-nak.
Amikor a háború után visszatért a családjához, csak árnyéka volt önmagának, tuberkulózisban és vérhasban szenvedett - és mindössze 48 kilogrammot nyomott.
- Barcikowski nem titkolja, hogy megdöbbentőnek tartja, ami most történik.
A vásárlás a történészeket is megdöbbentette.
- rázza hitetlenkedve a fejét Rainer Neugebauer, a Harzi Műszaki Egyetem társadalomtudományi professzora.
A vállalat honlapján különböző lakó- és irodaprojektek, valamint egy repülőtéri szálloda és diákszállások szerepelnek. Ugyanez a weboldal a koncentrációs tábor helyszínét homályosan "halberstadti földalatti térként" említi, anélkül, hogy további értelmezést adna hozzá.
A SpiegelOnline szerint a helyi hatóságok kezdetben megpróbálták megakadályozni a földterület megvásárlását, mert az a helyszínen elkövetett bűncselekmények áldozatainak emlékműve.
Jugl azonban ezután beperelte az állami hatóságokat, és megnyerte a pert, arra hivatkozva, hogy vétójoguk nem vonatkozik a fizetésképtelen ingatlanok eladására - ahogyan ez Langenstein-Zwieberge esetében is történt.
A Telegraph honlapja megkereste Jugl cégét, hogy kommentálja az ügyet, de nem kapott választ.
- zárja a SpiegelOnline.
