2024. augusztus 4., 12:04

Egy német üzletember megvásárolt egy koncentrációs tábort. Az áldozatok hozzátartozói sokkot kaptak

Egy ellentmondásos német befektető Szászországban megvásárolt egy korábbi náci koncentrációs tábort, amelynek alagútjaiban rabszolgamunkát végeztettek. A történészek és az áldozatok hozzátartozói rendkívül aggódnak.

Felháborodtak
A tábor bejárata
Fotó: Facebook

A The Telegraph értesülése szerint a szászországi Halberstadt közelében lévő Langenstein-Zwieberge tábort, amely a rabszolgamunka alkalmazásáról vált hírhedtté, félmillió euróért vásárolták meg.

Peter Jugl, a GPM Projekt 58 UG, egy "bajba jutott ingatlanokra" szakosodott ingatlanfejlesztő cég tulajdonosa vásárolta meg, miután az előző tulajdonos nem tudott kilábalni a fizetésképtelenségből.

A döntés felháborította a szász történészeket és a tábor túlélőinek hozzátartozóit. Nem tudják elhinni, hogy egy ilyen történelmileg érzékeny műemléket eladtak egy magáncégnek.

Az épületet csak a háború utáni időszakban, az 1970-es évektől kezdve használták, először az NDK Néphadserege, majd a Bundeswehr.

1995-ben a Treuhand, a szövetségi privatizációs hatóság eladta a területet egy magánvállalkozásnak, ami egy furcsa, de kezdetben jelentéktelen tranzakció volt. Az új tulajdonos ingyenesen átadta az emlékhelynek az alagút megközelíthető, mintegy 120 méter hosszú részét.

Ezt követően a tulajdonos csődbe ment, egy csődgondnok jelent meg a helyszínen, annak történetével nemigen törődtek.

A Harz-hegységben, a Halberstadt melletti Thekenberge-dombság alatti Langenstein-Zwieberge tábor egy tizenkét kilométer hosszú alagúthálózat, ahol a foglyok szörnyű körülmények között dolgoztak. A túlélők a táborban uralkodó körülményeket olyan barbárnak írták le, hogy "holttestek halmozódtak fel az alagutakban", és sokan szenvedtek a súlyos alultápláltságtól.

A "BII", "Z" és "Mfs" kódnevű tábor, a buchenwaldi haláltábor szatellit tábora, sötét múltra tekint vissza: a hegyek és erdők között rejtőzött, olyannyira, hogy a Malachit AG gyár, a Junkers-Werke fedőcége, földalatti gyártócsarnokokat létesített a Londont elpusztító vadászgépek és V-2 rakéták számára. 38 nemzet több ezer foglya dolgozott tizenkét órás műszakokban, hogy hatalmas alagutakat vágjanak a hegyekbe. Összesen több mint 4300-an vesztették életüket: az építkezésen és a táborban, munkabalesetben vagy betegségben, kivégzésekben és halálmeneteken.

120 méteres
Fotó:  Facebook

Amikor Marian Barcikowskit 1944 nyarán Varsóból Németországba deportálták, erős, 190 centiméter magas fiatalember volt, a náci rendszer sportban edzett ellenfele.

Barcikowski túlélte. Tizenkét hónapon át, 1944 áprilisától a háború vége előtti pillanatokig mintegy hétezer másik fogollyal együtt alagutakat épített a várható végső győzelemhez szükséges fegyverek, elsősorban a Wernher von Braun által tervezett V-2 rakéták számára.
Apám annyira rosszul volt, hogy még a halálmenetre sem volt ereje"

- mondta a lánya, a 66 éves Helena Barcikowski jelmeztervező a SpiegelOnline-nak.

 Amikor a háború után visszatért a családjához, csak árnyéka volt önmagának, tuberkulózisban és vérhasban szenvedett - és mindössze 48 kilogrammot nyomott.

Egyszerre vagyok dühös, szomorú és felháborodott"

- Barcikowski nem titkolja, hogy megdöbbentőnek tartja, ami most történik.

A vásárlás a történészeket is megdöbbentette.

Megrémít, hogy 80 év után ilyesmi megtörténhet. Az embernek az az érzése, hogy senki, akinek politikai felelőssége van, nem veszi komolyan ezt a történelmileg érzékeny objektumot. Ez nem egy ingatlan, hanem egy tömegsír"

- rázza hitetlenkedve a fejét Rainer Neugebauer, a Harzi Műszaki Egyetem társadalomtudományi professzora.

Egyelőre nem világos, hogy a GPM Projekt mit szándékozik kezdeni az egykori náci tábor területével. A cég ügyvédje azonban állítólag azt mondta a bíróságnak, hogy magukat az alagutakat nem tervezik kereskedelmi célokra használni.

A vállalat honlapján különböző lakó- és irodaprojektek, valamint egy repülőtéri szálloda és diákszállások szerepelnek. Ugyanez a weboldal a koncentrációs tábor helyszínét homályosan "halberstadti földalatti térként" említi, anélkül, hogy további értelmezést adna hozzá.

A SpiegelOnline szerint a helyi hatóságok kezdetben megpróbálták megakadályozni a földterület megvásárlását, mert az a helyszínen elkövetett bűncselekmények áldozatainak emlékműve.

Jugl azonban ezután beperelte az állami hatóságokat, és megnyerte a pert, arra hivatkozva, hogy vétójoguk nem vonatkozik a fizetésképtelen ingatlanok eladására - ahogyan ez Langenstein-Zwieberge esetében is történt.

A Telegraph honlapja megkereste Jugl cégét, hogy kommentálja az ügyet, de nem kapott választ.

Hogyan lehetséges, hogy az állam nem felelős ezért a történelmi helyszínért? Mintha az egykori koncentrációs tábor olyan roncstelep lenne, amelyet nyugodt lelkiismerettel át lehet engedni a szabad piacnak"

- zárja a SpiegelOnline.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.