Egy német rendőrszakszervezeti vezető az AfD esetleges kormányrakerülése miatt aggódik

A vitatott felhívásra nemcsak a német média, hanem a brit The Telegraph napilap is felfigyelt.

A kritikusok szerint Hüber összekeveri a rendőrök szolgálati kötelezettségeit a politikai ellenállással, és megpróbálja befolyásolni a rendőrök hozzáállását ahhoz a párthoz, amely az elmúlt hónapokban számos közvélemény-kutatásban vezető pozíciót foglalt el. A német média egyúttal emlékeztet Hüber szolgálati múltjára a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) idején.

A német rendőrségi szakszervezet (GdP) alelnöke, Sven Hüber a tagsági lapban cikket tett közzé „Van egy elefánt a szobában… Hogyan mondjunk nemet helyesen” címmel. Ebben arra a lehetőségre reagál, hogy az AfD a szeptemberi választások után Szász-Anhalt tartományban – ahol Hüber is dolgozik – kormányzati részvételt szerezhet, és például a belügyminisztériumot is átveheti.

Nem lehet az alkotmányra esküt tenni, és egyúttal szövetségre lépni annak ellenségeivel”

– idézi Hüber üzenetét a német rendőröknek a brit The Telegraph.

A német Welt napilap szerint pedig egy esetleges AfD-kormány kapcsán a következőket mondta:

Az AfD hatalomra kerülése nem ment fel egyetlen tisztviselőt sem az alkotmány védelmére tett esküje alól – éppen ellenkezőleg. A náci korszak vége után bevezetett engedetlenségi kötelezettségnek azt kell biztosítania, hogy a rendőrség által 1933 és 1945 között betöltött szerep soha többé ne ismétlődhessen meg.”

Hüber egyúttal azt állította, hogy „aki komolyan veszi az esküjét, nem cselekedhet másképp: az AfD-vel ez elfogadhatatlan”.

A WELT szerint a szakszervezeti folyóirat említett számában általános útmutatás és ajánlások is szerepelnek arra az esetre, ha egy rendőrnek jogi kétségei merülnek fel egy szolgálati parancs kapcsán.

A WELT szerint a GdP azt ajánlja a rendőröknek, hogy jogi kétségeiket haladéktalanul jelezzék, kérjenek írásbeli megerősítést a parancsról, adott esetben forduljanak a legközelebbi felettesükhöz, és az egész eljárást dokumentálják. Ha a rendőr egy konkrét parancsot jogellenesnek tart, azt a következő szavakkal kell visszautasítania:

Ezt a parancsot jogellenesnek tartom, ezért nem fogom végrehajtani.”

A szakszervezetek további megfogalmazásként a következőt javasolják:

Jogi kétségeim vannak ezzel a parancsmal kapcsolatban, mert…”

Hüber cikkében hivatkozik a német alaptörvény 91. cikkére és az úgynevezett „belső vészhelyzetre”. Állítása szerint a rendőrségnek készen kell állnia a beavatkozásra arra az esetre, ha a Szász-Anhalt tartományi kormány veszélyeztetné az alkotmányos rendet. A Bild napilap információi szerint egy ilyen forgatókönyv esetén a készenléti rendőri egységeknek készen kell állniuk arra, hogy „rendőri eszközökkel helyreállítsák az alkotmányos rendet”.

Pontosan ezt az értelmezést illetik azonban kritikával. Például Volker Boehme-Neßler alkotmányjogász Hübernek a Bildnek adott nyilatkozatait „alkotmányjogi nonszensznek” és „felelőtlen pánikkeltésnek” nevezte.

A puszta tagság, még inkább egy be nem tiltott pártra, mint az AfD leadott szavazat semmilyen módon nem indokolhatja a rendőr alkotmányos lojalitásával kapcsolatos kétségeket”

– mondta Hüber „ellenségekkel való összefonódásról” szóló szavai kapcsán.

Az úgynevezett „belső állami vészhelyzet” szerinte csak akkor áll be, ha „a Szövetségi Köztársaság létezését fenyegető veszély” áll fenn.

Ez a veszély még abban az esetben sem várható, ha egy szövetségi tartományban az AfD adja a belügyminisztert”

– nyilatkozta Boehme-Neßler a Bildnek.

Hasonlóan érvelt Ulrich Battis alkotmányjogász is, akit a Welt idézett.

Annak a rendőrnek, aki a parancsot jogellenesnek tartja, először szolgálati úton kell kifogást emelnie. Például akkor utasíthatja vissza, ha a parancs az emberi méltóság megsértését jelentené, vagy a rendőrt bűncselekmény elkövetésére kényszerítené.

Hüber fellépését a rivális DPolG rendőrségi szakszervezet vezetője, Heiko Teggatz is bírálta. A Welt szerint Teggatz ezt a szakszervezetek kísérletének nevezte, hogy politikailag befolyásolják saját tagjaikat, és figyelmeztetett "egyfajta ideológiai rendőrség” kialakulására. Teggatz szavai szerint a szakszervezeteknek elsősorban a rendőrök munkakörülményeit, felszerelését és fizetését kell védeniük.

Hüber szövegétől a legnagyobb tartományi szövetség, az észak-rajna-vesztfáliai GdP is elhatárolódott.

Kifejezetten és teljes mértékben elhatárolódunk a szóhasználatától, az általa használt hasonlatoktól és az azokból levont, jogilag problematikus következtetésektől”

– nyilatkozta a The Telegraph szerint.

A szolgálati eskü nem vonja meg kollégáink választási jogát”

– tette hozzá a szakszervezet.

A brit napilap szerint a bajor GdP-szervezet is hasonlóan nyilatkozott.

Egyenruháink nem viselik egyetlen párt színeit sem. A rendőrség soraiban nem tartunk pártpolitikai képzéseket”.

A cikk kapcsán Hüber múltja is ismét előtérbe került. Ahogyan a Welt és a Bild is emlékeztetett rá, 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt politikai tisztként szolgált az NDK határőrségénél, a berlini 33. határőrzászlóaljnál.

A Welt emlékeztetett arra, hogy 1989 februárjában a zászlóalj felügyelete alá tartozó területen lőtték le Chris Gueffroy-t, aki az utolsó ember volt, akit a berlini falon való szökési kísérlet során megöltek. A Bild emellett közli, hogy Hüber az NDK „Rosa Luxemburg” tisztképzőjében tanult, és akkori diplomamunkájának címe „A szövetségi határőrség mint az imperialista hatalom és uralom biztosításának eszköze” volt. Németország egyesítése után átlépett az akkori szövetségi határőrséghez, a mai szövetségi rendőrséghez. 1990-ben lépett be a GdP-be, 2022 óta pedig annak alelnöke.

Hubertus Knabe történész, a berlini Hohenschönhausen-emlékhely egykori igazgatója szerint Hüber szövege egyenesen „a demokratikusan megválasztott kormány elleni puccsra való felhívás”.

Az AfD Szász-Anhaltban a szeptember 6-i választások előtt egyértelműen vezeti a közvélemény-kutatásokat, és ahogyan a The Telegraph emlékeztet rá, országos támogatottsága jelenleg eléri a 30 százalékot.

Megosztás

Címkék