Egy milliárdosnak több, mint száz gyereke van béranyáktól
Komoly vitákat váltott ki az amerikai sajtóban és a közösségi médiában is egy kínai milliárdos esete, akinek a béranyaság intézményével élve már több, mint száz gyermeke született az Amerikai Egyesült Államokban – számolt be az ügyről több hírforrás, köztük a thegatewaypundit.com hírportál is.
Különböző sajtóforrások a CBS News-ra hivatkozva arról számoltak be, hogy az eset középpontjában Xu Bo, egy jelenleg 48 éves kínai milliárdos, a 2006-ban létrehozott Duoyi Network nevet viselő videójátékokkal foglalkozó vállalat alapítója áll.
Ugyanerre az eredményre jutott a Wall Street Journal (WSJ) az ügyben lefolytatott nyomozása is, amely az esettel már tavaly decemberben foglalkozott, akkor egy bírósági eljárás apropóján, amelyet Xu Bo folytatott egy kaliforniai bíróságon több, akkor még meg nem született gyermeke szülői jogainak megszerzésével kapcsolatban. A még 2023-ban folytatott bírósági eljárás során a kínai milliárdos az üggyel foglalkozó bírónak mintegy 20, az Amerikai Egyesült Államokban született utódjáról számolt be, akikkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha egyszer ők örökölnék vállalati birodalmát.
Egy a CBS által az ügyben megszólított amerikai béranya azt nyilatkozta, hogy ő személy szerint egy az Instagrammon talált, a béranyaság fejében 120 ezer amerikai dollárt kínáló hirdetés alapján jelentkezett a feladatra, hogy gyermeket szül a kínai milliárdosnak és csak a későbbiekben értesült arról, hogy esete egyáltalán nem egyedi, hanem a tranzakciót bonyolító cégnél még legalább húsz másik béranyát is lefoglaltak Xu Bo számára. Mint kiderült ez távolról sem volt a végső szám, hiszen a WSJ szerint Xu Bo korábbi üzleti partnere az ügyben úgy nyilatkozott, hogy társának akár 300 ilyen módon született gyereke is lehet. Ezt a számot a kínai milliárdos később cáfolta és „csak valamivel több, mint száz” béranyától született gyermeket ismert el.
De mi is tulajdonképpen a béranyaság és miért is váltott ki ilyen pezsgő vitát a kínai milliárdos esete az Amerikai Egyesült Államokban? Ott, ahol az ilyen eljárás teljesen legálisnak számít annak ellenére is, hogy egyértelmű, hogy már a béranyaság intézménye is számos erkölcsi kérdést felvet, nem pedig még annak ilyen tömeges alkalmazása.
A béranyaság többféle lehet. Először is létezik nem kereskedelmi alapú, vagyis önzetlen felajánlás alapján működő béranyaság, amikor a béranya anyagi ellenszolgáltatás nélkül hordja ki a terhesség folyamatát valamilyen okból vállalni nem képes vagy azt abszolválni nem akaró személy-ek számára. Ezen felül létezik a béranyaság intézményének kereskedelmi alapú, vagyis anyagi ellentételezés fejében vállalt formája is. Mindezeken belül az egyes típusú béranyaságok között további „műszaki jellegű” különbségek is vannak. Ezek sorában alapvetően kettőt lehet megkülönböztetni. Az egyik eset az, amikor a béranya „csak” kihordja egy pár embrióját, vagyis genetikailag semmilyen rokonságba nem kerül a gyermekkel, a másik pedig az, amikor a folyamathoz ő „maga adja” a petesejtet is, vagyis fogamzás módszerétől függetlenül genetikai szempontból is a születendő kisgyermek anyja lesz.
A béranyaságra mint olyanra és annak egyes válfajaira vonatkozó szabályozások is világszerte jelentősen különböznek. Szlovákiában és Magyarországon a béranyaság minden formája illegális, és így van ez legtöbb európai országban is, főként a kereskedelmi alapú béranyaság esetében, az úgynevezett „önzetlen modellt” azonban néhány európai ország is engedélyezi, vagy nem tiltja kifejezetten. Az európai országok közül a jelenlegi jogszabályi keretek szerint a béranyaság csak Ukrajnában és Grúziában legális, ellenben az öreg kontinensen kívül a világ több más országában is az, többek között az Amerikai Egyesült Államokban is. És hogy úgymond „nem is rossz üzletről van szó” azt az árak is mutatják, hiszen az egyes országok és más tényezők függvényében a béranyaságért fizetett összegek mintegy 30 ezer és 130 ezer euró között mozognak.
A tengerentúli viszonyokat jól jellemzi, hogy a kínai milliárdos számos béranyától született gyermekének ügyével kapcsolatban nem erkölcsi és hasonló aggályok szintjén, hanem állítólagos biztonsági kockázatok miatt éleződött ki az ügyben zajló párbeszéd. Ennek hátterében pedig az áll, hogy egy az Amerikai Egyesült Államokban már régen hatályban lévő szabályozás szerint az ország területén született gyerekek – függetlenül szüleik állampolgárságától – automatikusan amerikai állampolgárságot kapnak. Ezt a joggyakorlatot az elmúlt időszakban egyébként többször is abban az összefüggésben említette Donald Trump amerikai elnök, hogy azt felül kellene vizsgálni. Persze tekintetbe véve a Trumptól megszokottá vált kommunikációs gyakorlatot, könnyen előfordulhat, hogy csak egy a nemsokára esedékes részleges választások előtt kiengedett lufiról van szó. Az viszont tény, hogy a Trump adminisztratíva eddigi ezen irányú igyekezetére tett lépéseket hat a háromhoz szavazati aránnyal egyelőre elkaszálta az amerikai legfelsőbb bíróság.
