Egy kongresszusi bizottság cenzúrával vádolja az EU-t a választások előtt. A jelentésben Szlovákia is szerepel
Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának a héten közzétett, „A külföldi cenzúra veszélye, II. rész” című jelentése a 17. oldalon azt állítja, hogy az Európai Bizottság „nyomást gyakorolt a platformokra, hogy cenzúrázzák a tartalmakat a nemzeti választások előtt” több európai országban. Konkrétan Szlovákiában, Hollandiában, Franciaországban, Moldovában, Romániában, Írországban és a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választások előtt is.
A jelentés szerzői, amely a szóban forgó bizottság republikánus többségének vezetésével készült, azt állítják, hogy a nyomásgyakorlás a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) 2023-as hatálybalépése után jött létre, és ezt saját idézésükkel megszerzett, nem nyilvános dokumentumokkal illusztrálják. Szerintük az Európai Bizottságnak a választások előtt rendszeresen kommunikálnia kellett volna a technológiai platformokkal a „kockázatok mérséklése” érdekében, aminek következtében hátrányos helyzetbe kerültek a konzervatív vagy jobboldali-populista politikai erők, amelyek gyakrabban kerülnek szembe a „hivatalos” irányvonallal, mint a nyelvileg és tartalmilag is konformabbnak igyekvő baloldaliak és progresszívek.
- értékelte az amerikai jelentés, hozzátéve, hogy maga a TikTok is megjegyezte, hogy e politikai vélemények némelyike „gyakori a szlovák politikai vitákban”. A jelentés azonban nem tér ki részletesen arra, hogy Szlovákia esetében milyen mértékben volt átfogó az ilyen kijelentéseket tartalmazó posztok cenzúrázása.
Azt, hogy Brüsszel beavatkozna a tagállamok választási folyamataiba, az uniós tisztviselők egyértelműen elutasítják.
- idézte az európai média Thomas Regnier uniós digitális szóvivőt, aki a napokban mondta ezt. A vita középpontjában nem maga a DSA-jogszabály léte áll, hanem az a kérdés, hogy az milyen eszközöket ad a Bizottságnak. A befolyásolási lehetőség nem elhanyagolható, ha az emberek a véleményük kialakításához szükséges információkat elsősorban a közösségi hálózatokból merítik.
Az igazságügyi bizottság jelentése része az amerikai republikánusok szélesebb körű kampányának, akik régóta kritikusan viszonyulnak a digitális tér európai szabályozásához. Véleményük szerint a DSA nem csupán egy belső európai szabály, hanem egy olyan eszköz, amelynek globális hatásai vannak, mivel a nagy platformok egységes tartalommérséklési szabályokat alkalmaznak a piacokon. A kritikusok szerint ily módon a véleménynyilvánítás szabadságának szabályozására vonatkozó európai koncepciót közvetve átültetik az amerikai felhasználókra.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek hivatalosan más a célja, mégpedig az, hogy a nagy online platformokat arra kényszerítse, hogy proaktívan kezeljék a rendszerszintű kockázatokat - beleértve a félretájékoztatást, az összehangolt manipulációt és a külföldi befolyásolási műveleteket -, és átláthatóbbá tegyék az algoritmusok működését. A választások előtt az EU szerint ez azt jelenti, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a „választási integritásra”, azaz meg kell akadályozni a hamis vagy félrevezető információk terjedését, amelyek alááshatják a demokratikus folyamatot. Ezen értelmezés szerint a cél nem az ellenzék vagy bizonyos ideológiai áramlatok elhallgattatása, hanem annak biztosítása, hogy a választási vita olyan környezetben folyjon, amelyet nem torzítanak el rendszeresen hamis tartalmak vagy összehangolt kampányok.
Az amerikai bizottság jelentése arra is figyelmeztet, hogy a Bizottság új jogalkotási és szabályozási javaslatai arra utalnak, hogy „az Európai Bizottság csak fokozza az online beszéd ellenőrzésére és szabályozására irányuló erőfeszítéseit az EU határain túl”. A testület szerint az Európai Bizottság szabályozási kezdeményezései valójában „nem önkéntesek” és nem is „konszenzusosak”.
