Egy éve lőttek rá Donald Trumpra
Egy évvel ezelőtt lőttek rá Donald Trumpra. A merénylet döntő mértékben befolyásolta az amerikai elnökválasztás kimenetelét, melyet nagy fölénnyel nyert meg a Republikánus Párt jelöltje.

Pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. július 13-án, a Pennsylvania államban lévő Butler közelében rálőttek Donald Trumpra, a Republikánus Párt akkor még csak elnökjelöltjére.
A merénylő a húszéves Thomas Matthew Crooks volt, aki felmászott a kampányesemény tőszomszédságában lévő raktárépület lapos tetejére, és hat perccel azután, hogy Trump megkezdte a beszédét, az AR–15 típusú félautomata fegyverével nyolc célzott lövést adott le az amerikai politikusra.
A golyók közül azonban csak egy ért célba, megsebesítve Trump elnök jobb-fülcimpáját, a többi a feje mellett zúgott el. Ezek a lövedékek aztán a kampánybeszéd minden tekintetben vétlennek mondható közönségét sorozták meg. Az ötvenéves tűzoltó, Corey Comperatore, aki közvetlenül a beszédet tartó Donald Trump mögött ült, halálos lövést kapott, s rögvest elhunyt, két másik érdeklődő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Életüket a kórházba szállítás utáni gyors orvosi beavatkozás tudta megmenteni.
Trumpnak egyébként nagy szerencséje volt, mert a lövések pillanatában éppen elfordította a fejét. A távcsöves puskából küldött golyók ezért kerülték el. Millimétereken múlt az élete. Csak az egyik golyó érte el, az is inkább csak súrolta a fülcimpáját.
Az eseményt rögzítő televíziós felvételekből jól látszik, hogy a lövést követően Trump először a jobb füléhez kapott, majd lebukott a pódium mögé, és szinte azonnal körülvették a titkosszolgálat emberei. Ezt követően azonban bátran felállt, s miközben a füléből ömlő vér beborította az arcát, az öklét többször is az ég felé emelte. Állítólag a pódiumról levonulta közben, testőrei gyűrűjében azt kiáltozta, hogy „Harc”. Trump testőrei viszonozták a tüzet, s megölték a merénylőt.
A biztonsági emberek közben azonnal kórházba szállították a sérült amerikai politikust, ahol ellátták sérüléseit. Donald Trump nem maradt sokáig a helyi kórházban, hiszen rögtön New Jerseybe utazott. A nyilvánosság előtt két nappal később jelent meg először, mégpedig a Republikánus Nemzeti Gyűlésen, ahol pártja megválasztotta hivatalos elnökjelöltnek.
Nem ez volt az első eset, hogy az Egyesült Államokban vezető politikus ellen merényletet kíséreltek meg. Mind közül talán a leghíresebb az Abraham Lincoln ellen 1865. április 15-én a washingtoni Ford színházban végrehajtott merénylet. Lincoln egyébként éppen úgy republikánus elnök volt, mint ahogyan Donald Trump is. Kettejük között további hasonlóság, hogy Lincolnt is a fülénél lőtték meg. John Fitzgerald Kennedy elnököt is a fején érte a találat 1963. november 22-én a Dallasban elkövetett merénylet során. De megemlíthetjük az öccse, Robert Kennedy ellen 1968. június 6-án a kaliforniai Los Angelesben elkövetett merényletet is, vagy a George Wallace szenátor ellen 1972-ben megkísérelt merényletet. E két utóbbi merénylet az elnökválasztási kampány során történt. Aktív elnököt egyébként legutoljára 1981-ben próbáltak megölni, mikor is Ronald Reagant eltalálták ugyan a golyók, de orvosai a gyors beavatkozásnak köszönhetően meg tudták menteni az életét.