Egészségügyi létesítményeket is támadás ért, többen segítik a Perzsa-öböl államait – ESTI ÖSSZEFOGLALÓ
Az amerikai-izraeli csapásokban több mint négyezer polgári épület - 3646 lakóház és 528 üzlet - semmisült meg Iránban - közölte csütörtökön az iráni Vörös Félhold a Telegram-oldalán.
Tizennégy egészségügyi létesítményt is találat ért, köztük kórházak és rehabilitációs központok is vannak. Három klinikának fel kellett függesztenie tevékenységét a bombázás következtében.
A közlés szerint az amerikai-izraeli légicsapásoknak sportlétesítmények is áldozatul estek, Teherán központjában egy kisebb stadion is megsemmisült.
Tizenhárom egészségügyi létesítmény ellen intéztek támadást Iránban igazoltan az amerikai-izraeli támadások során, négy egészségügyi dolgozót öltek meg és huszonöt társukat sebesítették meg - közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.
A WHO tizenhárom egészségügyi létesítmény elleni támadást ellenőrzött Iránban és egyet Libanonban - közölte genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
A Földközi-tenger keleti medencéjének országaiért felelős regionális igazgató közölte, hogy a WHO dubaji logisztikai központját, amely többtucatnyi országnak szállít egészségügyi felszereléseket, ideiglenesen bezárták a térségben uralkodó bizonytalanság, illetve a szállítási korlátozások - a légtérzár és a Hormuzi szoros lezárása - miatt.
Tavaly a dubaji logisztikai központon keresztül több mint 500 sürgős megrendelést teljesítettek a WHO által ellátott hat régió 75 országa számára - közölte Hanan Balkhy.
A regionális igazgató szerint "a logisztikai fennakadás miatt 18 millió dollár értékű egészségügyi humanitárius segélyt nem tudnak célba juttatni, további 8 millió dollár értékű felszerelést pedig egyelőre nem lehet az elosztóközpontba szállítani.
Jelenleg több mint 25 országból érkező sürgős megrendelést érint a felfüggesztés a WHO szerint. Balkhy asszony szerint 6 millió dollár értékű, a Gázai övezetnek szánt gyógyszert és 1,6 millió dollár értékű, gyermekbénulással kapcsolatos laboratóriumi felszerelést nem tudnak kiszállítani.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy az általa irányított térség a földrajzi nevénél jóval kiterjedtebb, egyebek mellett két olyan ország is tartozik ide, ahol a gyermekbénulás endemikus: Afganisztán és Pakisztán.
Az Európai Unió országai "előbb vagy utóbb" megfizetik az árát annak, ha közömbösek maradnak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújával szemben, amely a nemzetközi jogba ütközik - jelentette ki az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.
Eszmáil Bagai a TVE spanyol közszolgálati műsorszórónak adott nyilatkozatában egyúttal megismételte Teherán álláspontját, amely szerint a szerdán a török légtér felé tartó, majd a NATO légvédelme által megsemmisített rakétát nem Irán indította el.
A török védelmi tárca szerdán azt közölte, hogy a Földközi-tenger fölött megsemmisített rakétát Iránból indították el.
Bagai az X-en közzétett üzenetében azzal is megvádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy szándékosan vesz célba lakónegyedeket az Irán elleni hadműveletei során.
"Népünket kegyetlenül mészárolják, az agresszorok ugyanis szándékosan támadnak lakónegyedeket és minden olyan helyet, ahol azt remélik, hogy a lehető legtöbb szenvedést és emberveszteséget okozhatják" - szögezte le.
A szóvivő barbárnak és teljes mértékben igazságtalannak nevezte az Irán elleni offenzívát, amely, mint kiemelte, "messze túlmutat a csatatéren: nyomot hagy a világpiacon, elértékteleníti a valutát és világszerte gyengíti a vásárlóerőt".
"Mi, irániak azonban magasabb árat fizetünk" - tette hozzá.
A Taszním iráni félhivatalos hírügynökség jelentette, hogy a síita állam ellen szombat reggel elindított támadássorozatnak már 1230 halálos áldozata van az országban. Kedden az ország egészségügyi minisztériuma 6186 sebesültről számolt be, Hosszein Kermanpur, a tárca tájékoztatási hivatalának vezetője pedig azt mondta, mintegy kétezren kerültek kórházba.
Spanyolország hadihajóval segíti Ciprus védelmét, miután a szigetországot iráni dróntámadások érték - jelentette be a védelmi minisztérium csütörtökön.
"Spanyolország bizonyítja elkötelezettségét az Európai Unió és keleti határának védelme iránt" - hangsúlyozta a szaktárca.
Az átvezényelt hadihajó a spanyol hadsereg technológiailag egyik legfejlettebb fregattja, amelynek feladata a légvédelem biztosítása lesz, de felkészült arra is, hogy szükség esetén támogassa civilek evakuálását - írta a minisztérium.
Margarita Robles védelmi miniszter a spanyol közszolgálati televízióban (TVE) hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy Spanyolország belépett volna a háborúba, vagy együttműködne az amerikai hadsereggel. "Ez egy jelenleg a Balti-tengeren folyamatban lévő együttműködésen és támogatáson alapuló misszió folytatása" - mutatott rá.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán azt közölte: Spanyolország beleegyezett, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal az iráni műveleteket illetően. Úgy vélte, hogy Madridban "meghallották" Donald Trump kedden megfogalmazott figyelmeztetését, amelyben minden kereskedelmi kapcsolat megszakítását helyezte kilátásba Spanyolországgal, amiért a dél-európai ország kormánya megtagadta, hogy amerikai erők igénybe vehessenek spanyol katonai bázisokat az iráni műveletek támogatása érdekében.
A spanyol védelmi miniszter erre a kijelentésre azzal reagált: "Tökéletesen tudják, hogy ez nem így van. Ez teljesen hamis."
Mint mondta, a dél-európai ország álláspontja világos, és továbbra sem fogja engedélyezni, hogy a területén lévő amerikai katonai támaszpontokat támadási műveletekhez használják fel. "Spanyolország soha nem fog támadó műveletekbe bocsátkozni, és mindig a nemzetközi jogot és a békét védi" - jelentette ki.
"Óriási nyugtalansággal és aggodalommal tekintünk a Közel-Keleten és az Öböl térségében kibontakozó kritikus és különösen veszélyes helyzetre" - fogalmazott VI. Fülöp spanyol király a kialakult helyzettel kapcsolatban a luxemburgi nagyhercegi pár tiszteletére tartott díszebéden Madridban.
"A veszély, amelynek egy ilyen hatalmas és stratégiailag fontos régió van kitéve, arra késztet minket, hogy kifejezzük legmélyebb szolidaritásunkat a konfliktus súlyos járulékos kárait elszenvedő országokkal" - jelentette ki az uralkodó.
A spanyol külügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint folytatódnak az evakuálási műveletek a közel-keleti országokban rekedt spanyol állampolgárok hazaszállítására. Eddig mintegy háromezer ember tért haza a térségben tartózkodó mintegy 30 ezer közül.
A tárca rámutatott: az a cél, hogy mindenki hazajuthasson, aki szeretne, és ennek érdekében további repülőjáratokat terveznek Dubajból és az ománi Maszkatból Spanyolország felé.
Az iráni konfliktus következtében gyorsan újabb menekültválság alakulhat ki Európában - figyelmeztetett Amy Pope, az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) főigazgatója csütörtökön.
"Nézzék csak meg, mi történt Ukrajnában, ahol emberek millióit láttuk átkelni a határon mindössze napok alatt" - mondta a dpa német hírügynökségnek Brüsszelben adott interjújában a bevándorláspárti kormányközi szervezet vezetője. A szervezet alapelve szerint a globális migráció hasznos mind a migránsoknak, mind a társadalomnak, ezért azt nem megállítani, hanem globális összefogással fenntartani és menedzselni kell.
"Iránban korábban azt tapasztaltuk, hogy amikor támadások voltak, hogy az emberek először elhagyják a nagyvárosokat, és a családtagjaikhoz mennek" - mondta, hozzátéve, hogy a kulcskérdés most az, hogy a konfliktus folytatódni fog-e, illetve kiszélesedik-e, hátrányosan érintve a polgári infrastruktúrát. "Ezek olyan kiváltó okok, amelyektől azt várjuk, hogy az emberek további mozgását fogják maguk után vonni" - húzta alá.
Az IOM főigazgatója ezért vészhelyzeti tervek kidolgozását szorgalmazta. "Az első tervezési feladat valójában az, hogy hogyan tudunk támogatást nyújtani azoknak a szomszédos országoknak, amelyek elsőként fogadhatják be a menekülteket" - vázolta fel Pope, aki ebben az összefüggésben Törökországot, Irán közvetlen nyugati szomszédját említette meg.
Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa hétfőn még arról beszélt, hogy az Európai Bizottság eddig nem figyel meg jelentős mozgásokat Irán határain.
Izrael vasárnaptól fokozatosan megnyitja légterét az induló járatok számára is - jelentette be csütörtökön Miri Regev közlekedési miniszter.
Izrael légtere az éjszaka folyamán "fokozatosan újra megnyílt, mert ezt lehetővé tették a biztonsági körülmények", repülőterei fogadtak gépeket, és remélhetőleg vasárnaptól már induló járatok is lesznek - tette hozzá.
A Ben Gurion repülőtér eleinte naponta nyolc-kilencezer utast tud majd fogadni a polgári védelmi parancsnokság külön engedélyével. "Ha minden a tervek szerint alakul, akkor tíz napon belül mindenki hazatérhet" - mondta Kadmi, a háború miatt külföldön rekedt izraeliekre utalva.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásának megindításakor, szombat reggel lezárták Izrael légterét. Aznap egy nyolc óra hosszáig tartó művelettel mintegy hetven izraeli repülőgépet áttelepítettek közeli európai repülőterekre.
A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren szombat óta csak teherszállító gépek szálltak fel és le. Az izraeli teherszállító légitársaság, a Challenge Airlines arról számolt be, hogy kedden négy teherszállító járatot indítottak európai és amerikai célállomásokra, amelyek élelmiszert, mezőgazdasági termékeket, gyógyszereket, technológiai berendezéseket és pótalkatrészeket szállítottak.
Az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC) repülőjáratok megszervezésével támogatja az uniós tagállamok állampolgárainak biztonságos hazaszállítását a Közel-Keletről - közölte az uniós végrehajtó testület csütörtökön.
A régióban történt legutóbbi fejleményekre reagálva az Európai Bizottság minden lehetséges lépést megtesz az uniós tagországok állampolgárai biztonságának szavatolására azáltal, hogy támogatja a Közel-Keletről induló járatok koordinálását - írták.
"Prioritás a tagállamok megsegítése, valamint a régióban rekedt uniós polgárok védelme és biztonságos hazaszállítása Európába" - fogalmaztak.
Március 5-ig tíz tagállam aktiválta a mechanizmust, köztük Belgium, Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Románia, Szlovákia és Ausztria - tájékoztattak. Az Európai Bizottság készen áll a segítségnyújtásra, és továbbra is kapcsolatban áll az EU küldöttségeivel és a tagállamok konzuli hatóságaival a régióban - írták.
Elmondták továbbá, hogy a koordinációs erőfeszítések mellett az Európai Bizottság fedezheti a hazaszállítást végző járatok pénzügyi költségeinek egy részét. Különösen azok a járatok jogosultak uniós társfinanszírozásra, amelyek olyan uniós tagállamok állampolgárainak kínálnak helyet, akik nem a mechanizmust aktiváló tagország állampolgárai. Az EU a járatok költségeinek akár 75 százalékát is megtérítheti, ha a rendelkezésre álló helyek legalább 30 százalékát más uniós országok állampolgárai számára kínálják fel. Az EU a veszélyhelyzet-reagálási tartalékot kezelő EU-program, az úgynevezett rescEU keretében is foglalhat repülőjegyeket, ha egyetlen tagállam sem tudja támogatni azt az országot, amely támogatást kér állampolgárainak evakuálásához. Ebben az esetben az Európai Bizottság a költségek 100 százalékát fedezheti - írták.
Bármely európai és Európán kívüli ország kérhet sürgősségi segítséget az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválásával - emlékeztetett közleményében a brüsszeli testület.
Olaszország légvédelmi támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak, amelyeket rakétatámadások érnek Irán részéről az utóbbi elleni izraeli-amerikai háborúban - jelentette be csütörtökön Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, de hangsúlyozta, hogy Olaszország nem áll hadban, és nem is akar belépni a konfliktusba.
Meloni az RTL 102.5 kereskedelmi rádiónak nyilatkozva aggasztónak nevezte a konfliktust annak esetleges olaszországi következményei miatt.
Hozzátette: eddig az Egyesült Államok nem kérte, hogy használhassa az amerikai erők olaszországi támaszpontjait. Emlékeztetett arra, hogy a két ország között 1954-ben kötött és azóta folyamatosan megújított megállapodás értelmében három bázisról van szó. Egyébként összesen nyolc szövetséges támaszpont létezik az ország területén.
Giorgia Meloni szerda este Sergio Mattarella államfővel egyeztetett a közel-keleti helyzetről. A találkozón részt vett Guido Crosetto védelmi miniszter is, aki az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakának nevezte a jelenlegi válságot.
Crosetto csütörtökön a római parlament alsóházában bejelentette, hogy Olaszország hadihajót küld Ciprus védelmére, más európai államokhoz csatlakozva
A tárcavezető hangoztatta, hogy az olasz hadihajó a következő napokban csatlakozik a szigetország védelmében elindított művelethez, amelyben Franciaország, Spanyolország és Lengyelország is részt vesz. Ciprust több iráni dróntámadás érte az Irán elleni amerikai-izraeli hadművelet első napjaiban.
Crosetto bejelentette még, hogy maximálisra emelték Olaszország légvédelmi és rakétaelhárító rendszerének készültségi szintjét a szövetségesekkel és a NATO-val történt egyeztetéseket követően.
"A jelenlegi válságnak kiszámíthatatlanok a fejleményei, és (Irán) felelőtlen reakciójával szemben minden megtörténhet" - hangoztatta a védelmi miniszter.
Úgy vélte, Teherán célja a káoszteremtés, ezért támadja az izraeli-amerikai támadásban részt sem vevő államokat.
Guido Crosetto elmondta, hogy a Perzsa-öböl térségében több mint 2500 olasz katona szolgál. Az utóbbi napokban Bahreinből evakuálták az olasz katonákat, Kuvaitból a kontingens nagy részét az Egyesült ArabEmírségekbe vezényelték át, és szükség esetén készen állnak a Libanonban állomásozó olasz katonák evakuálására is.
Crosetto hangoztatta, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Államok az olaszországi támaszpontok felhasználását kéri, a parlament elé bocsátja a kérdést.
Az ellenzéki Demokrata Párt (PD), az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Zöldek és Baloldal Szövetsége (AVS) közös nyilatkozatban utasította el az olaszországi támaszpontok rendelkezésre bocsátását, valamint a "nemzetközi jogot sértő" háború támogatását bármilyen eszközzel. Az ellenzéki erők szerint a szicíliai Sigonella támaszpontja, valamint a szintén a dél-olasz szigeten létesített MUOS, az amerikai haditengerészet mobil távközlési műholdrendszere vehetne részt egy esetleges akcióban.
A külügyminiszter beszámolt arról, hogy a közel-keleti térségben több mint százezer olasz állampolgár van, közülük mintegy tízezer a turisták száma.
A két miniszter délután a szenátusban is felszólal.
Egy elfogott drón lehullott törmelékei hat ember megsebesítettek csütörtökön Abu-Dzabi egy ipari városrészében - közölték a hatóságok.
Az ICAD 2 nevű zónában két helyszínen sebesültek meg könnyebben pakisztáni és nepáli állampolgárok, miután az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszere elfogott egy drónt - közölte Abu-Dzabi tájékoztatási hivatala.
Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy számos robbanás hallatszott, és Doha felett fekete füstoszlop keletkezett.
Irán múlt szombat óta az amerikai-izraeli légicsapásokra adott válaszul több száz ballisztikus rakétát és drónt lőtt ki Izrael területén található célpontok, illetve a környező arab országokban lévő amerikai támaszpontok ellen.
Irán exportálja a háborút, és igyekszik minél több országra kiterjeszteni a konfliktust, hogy káoszt szítson – jelentette ki Kaja Kallas az uniós tagállamok és az Öböl menti országok külügyminisztereinek rendkívüli videótanácskozása előtt csütörtökön.
Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: az európai és az öbölbeli partnerek célja a stabilitás megőrzése a térségben, valamint annak megakadályozása, hogy a háború továbbterjedjen.
Kallas elmondta: a megbeszélésen kiemelt téma a békefolyamat mellett a dróntámadások elleni védekezés is. Mint fogalmazott, össze kell hangolni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az érintett országok hatékonyabban tudjanak fellépni a drónfenyegetéssel szemben.
Kallas továbbá elmondta, hogy jelenleg senki sem tudja megjósolni, hogyan alakulnak a folyamatok Iránban, ugyanakkor a kockázatok egyértelműek. Hozzátette: a rezsimek rendszerint belső folyamatok következtében rendülnek meg, nem külső folyamatok hatására. Az iráni vezetés ugyanakkor jelentősen meggyengült, ami lehetőséget adhat az iráni népnek arra, hogy saját jövőjéről döntsön.
A főképviselő kitért arra is, hogy a közel-keleti helyzet hatással lehet az ukrajnai háborúra is, mivel bizonyos védelmi képességekre, például légvédelmi rendszerekre és drónelfogó eszközökre mindkét konfliktusban nagy szükség van. Ez az ellátási láncokra és a gyártási kapacitásokra is nyomást gyakorol. Kallas szerint az olajárak emelkedése Oroszország számára kedvező lehet, mivel növelheti a háború finanszírozásához szükséges bevételeket. Mint mondta, az Európai Uniónak továbbra is erősítenie kell az úgynevezett árnyékflotta elleni fellépést és a tengeri szolgáltatások tilalmának érvényesítését.
A főképviselő hangsúlyozta: az Európai Unió egységesen lép fel a válság kezelésében. Mint mondta, a külügyminiszterek vasárnapi tanácskozásán a 27 tagállam közös döntésre jutott, jelenleg pedig közös nyilatkozatról tárgyalnak az Öböl menti országokkal. A térség biztonsági helyzetének romlása Európára is hatással lehet, például az energiaárakon vagy a migrációs nyomás esetleges növekedésén keresztül– tette hozzá. Jelenleg véleménye szerint "nincs ok pánikra" az energiaellátás biztonságát illetően.
A diplomáciai lehetőségekről szólva Kallas kijelentette: a háborúk végül mindig diplomáciai úton érnek véget, ezért a jelenlegi helyzetben is szükség van a párbeszéd lehetőségének fenntartására.
Az EU az Öböl-országokkal folytatott egyeztetéseken azt is vizsgálja, milyen további támogatást tud nyújtani a térség államainak – mondta a főképviselő. Hozzátette: az együttműködés egyik területe a drónok elleni védelem lehet, amelyben Ukrajna jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.
Kallas végül hangsúlyozta: az Európai Unió célja, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább a térségben, és hogy minden fél tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.
Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros fölött, és a nemzetközi protokoll betartására szólította fel az áthaladó hajókat
Irán a háborús helyzetre való tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött, és fenntartja magának a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze őket, ha nem tartják be az ott előírt protokollt - jelentette be csütörtökön az iráni Forradalmi Gárda elithadsereghez tartozó hadi építési vállalkozásnak, a Hatam al-Anbiának a parancsnok-helyettese.
A szoros fontosságát jelzi, hogy rajta halad keresztül a világ olajszállítmányának ötöde.
Nemsokkal korábban a gárda bejelentette, hogy a Perzsa-öböl északi részén megtámadott egy amerikai olajszállítót, és az lángra kapott.
A brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) szintén azt közölte, hogy a reggeli órákban egy tanker bajba jutott Kuvait partjainál. Bár a tájékoztatás szerint a hajó felől robbanásokat is lehetett hallani, a hajótestből pedig olaj szivárog a tengerbe, a szolgálat úgy tudja, hogy nem tört ki tűz, a legénység pedig sértetlen.
A világ internetforgalmát figyelő NetBlocks cég azt közölte, hogy Iránban több mint 120 órája szinte teljesen leállt az internetszolgáltatás; a londoni székhelyű szervezet az X-en közzétett bejegyzése szerint az internetforgalom a szokásosnak alig egy százaléka. A NetBlocks felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni távközlési cégek jogi lépésekkel fenyegetik azokat a felhasználókat, akik mégis megpróbálnak felkapcsolódni az internetre.
Az azerbajdzsáni külügyminisztériumba kérették Irán nagykövetét, mert csütörtökön Irán felől érkező drónok csapódtak be az országhoz tartozó exklávéban, Nahicsevánban - jelentette be a bakui külügyi tárca.
Az incidenst elítélve a külügyminisztérium Azerbajdzsán elleni támadással vádolta meg Iránt, és magyarázatot kért a történtekre.
Egy drón a nahicseváni nemzetközi repülőtér mellett csapódott be, egy másik pedig egy közeli falu iskolaépülete mellett, a támadásban két polgári személy megsebesült - írta a tárca.
Egyúttal hangsúlyozták, hogy Azerbajdzsán fenntartja magának a jogot a "megfelelő válaszlépésre".
A nahicseváni repülőtér mintegy tíz kilométerre fekszik az iráni határtól.
Irán egyelőre nem ismerte el az Azerbajdzsán elleni támadást.
Az iráni külügyminiszter elítélte csütörtökön az Egyesült Államok támadását egy olyan iráni fregatt ellen, amely az Indiai-óceánon, Srí Lanka közelében járt, és hangsúlyozta, hogy az incidens nemzetközi vizeken történt, valamint hogy Washington "keservesen megbánja" tettét.
Ezzel egy időben Nalinda Dzsajatissza Srí Lanka-i egészségügyi és tájékoztatási miniszter azt közölte: újabb iráni fregatt tart a sziget felé. A tárcavezető az ország parlamentjében bejelentette, hogy a hajó közvetlenül Srí Lanka felségvizei közelében tartózkodik, részleteket azonban nem mondott az ügyben.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter megerősítette szerdán, hogy az Egyesült Államok tengeralattjáróról torpedóval megsemmisítette az iráni haditengerészet egy Szolejmáni osztályú kísérő naszádját, az iráni tengeri erők egy fontos egységét az Indiai-óceánon. A miniszter Dan Caine vezérkari főnökkel közösen a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy az amerikai légierő Izraellel szövetségben napokon belül teljes ellenőrzés alá vonja az iráni légteret.
Ugyancsak csütörtökön az iráni hadsereg vezérkara az IRNA állami és a Mehr félhivatalos iráni hírügynökségekhez eljuttatott közleményében leszögezte, hogy az előző nap semmilyen rakétát nem indított el Törökország felé. Irán tiszteletben tartja "a baráti Törökország" szuverenitását - szögezték le.
A török védelmi minisztérium szerdai tájékoztatása szerint ugyanis a NATO lég- és rakétavédelmi erői lelőttek a Földközi-tenger fölött egy Iránból elindított, a török légtér felé tartó ballisztikus rakétát.
Csütörtökre virradóra az iráni állami média tájékoztatása szerint robbanásokat lehetett hallani az ország több pontján, egyebek között Teheránban és a tőle mintegy 34 kilométerre északnyugatra található Karadzs városban.
Az IRIB iráni állami rádió idézte Abbász Aliabadi energiaügyi minisztert, aki arról tájékoztatott, hogy a támadások az ország több pontján károkat okoztak az ivóvíz- és az elektromos infrastruktúrában, és jóllehet igyekeznek fenntartani a szolgáltatásokat, arra kérte a lakosságot, hogy legyenek mértéktartók a víz-és áramhasználatban.
Az iráni fegyveres erők bejelentették, hogy csütörtökre virradóan újabb támadást indítottak kurd hadállások ellen iraki Kurdisztánban.
Az elhúzódó harcok és a konfliktus további eszkalációja senkinek sem érdeke - jelentette ki Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő hangsúlyozta: Peking mély aggodalommal figyeli a közel-keleti helyzet alakulását, és az elmúlt napokban aktív közvetítői szerepet vállalt a feszültség enyhítését célzó diplomáciai egyeztetésekben.
Hozzátette: a katonai műveleteket haladéktalanul be kell szüntetni, és mielőbb vissza kell térni a párbeszédhez és a tárgyalásokhoz, hogy elkerülhető legyen a feszültség további eszkalációja. A kínai külügyminiszter egyúttal felszólította a konfliktusban érintett feleket, hogy teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket, gondoskodjanak a civilek biztonságáról, és tartózkodjanak a polgári létesítmények elleni támadásoktól.
Mao Ning közölte: a kínai kormány közel-keleti különmegbízottja, Csaj Csün a közeljövőben a térségbe látogat, hogy segítse a feszültség csökkentését célzó diplomáciai erőfeszítéseket.
