Dühöngés Tajvan miatt: Kína megsemmisítő vereséggel fenyegeti Japánt a kollektív önvédelemről szóló szavak miatt
Japán megsemmisítő vereséget fog szenvedni a kínai hadseregtől, ha megpróbál erőszakkal beavatkozni Tajvanon. Ezt a kínai védelmi minisztérium közölte a Reuters szerint.
A kínai külügyminisztérium pénteken óva intette a kínai állampolgárokat a Japánba való utazástól. A diplomáciai viszályt múlt pénteken az váltotta ki, hogy Szanae Takaicsi japán miniszterelnök azt mondta, országa beavatkozna, ha Tajvant megtámadnák. Egy kínai diplomata halálos fenyegetéseket kapott az ügy miatt. Peking és Tokió már beidézte egymás nagyköveteit.
Takaicsi asszony szerint egy Tajvan elleni kínai katonai támadás olyan, Japán túlélését fenyegető helyzetet teremthet, amelyben Tokió élhetne a kollektív önvédelemhez való jogával.
Kína oszakai főkonzulja, Hszüe Jian ezután az X közösségi hálózaton azt írta szavaira válaszul, hogy „nincs más választásunk, mint habozás nélkül elvágni a mocskos nyakát, amely beavatkozik”.
A japán kormány illetlennek nevezte a konzul már törölt bejegyzését, és tiltakozásul tiltakozott Kínánál. Peking viszont tiltakozott Tokiónál a nemzetközi jog megsértése és a két ország közötti kapcsolatok megromlása miatt. Emellett provokációval és katonai beavatkozásra való utalásokkal vádolta az országot. A miniszterelnök nem volt hajlandó visszavonni szavait, mondván, hogy azokat a legrosszabb forgatókönyv feltételezésével mondta ki. Takaicsi nacionalista és Kína-ellenes nézeteiről és Kínával szembeni keményvonalas álláspontjáról ismert.
– nyilatkozta Jiang Ping, a kínai védelmi minisztérium szóvivője.
A kínai külügyminisztérium péntek este azt ajánlotta a kínai állampolgároknak, hogy a közeljövőben kerüljék a Japánba utazást, közölte a Reuters hírügynökség. A minisztérium rámutatott a japán miniszterelnök nyilatkozatai miatt romlott kapcsolatokra és azokra az állítólagos „jelentős kockázatokra”, amelyekkel a kínai állampolgárok Japánban szembesülnének.
Takaicsi kijelentéseit a kínai állami média is elítélte, a két ország közös történelme miatt, mivel a japán invázió Kínába 1931-ben és a második világháború továbbra is feszültség forrása a két ország között. A külügyminisztérium emellett bírálta Japán döntését, hogy nem zárja ki atomtengeralattjárók beszerzését, ami szerinte jelentős és negatív politikai változást jelez.
Kína a demokratikusan irányított Tajvant lázadó tartománynak és területének legitim részének tekinti, amelyhez újra csatlakozni fog, ha kell, akkor erőszakkal is. Katonai nyomást gyakorol a szigetre azzal, hogy rendszeresen hadihajókat és repülőgépeket küld a sziget közelébe.
Peking által alkalmazott hivatalos egy-Kína politika szerint a szigeten nem létezik önálló politikai entitás. Tajvan 1949 óta de facto függetlenül működik, saját kormánya van és választásokat tart. A 2015-ös biztonsági törvény bizonyos feltételek mellett, például létezésének veszélyeztetésével, lehetővé teszi Japán számára a kollektív önvédelem jogának gyakorlását. Ez magában foglalja a szövetségesek védelmét is olyan esetekben, amikor Japánt nem támadják meg közvetlenül.