Csökkenteni kell az elvárásokat a svéd felsőoktatásban, mert az „új hallgatók” nem értik a matekot
A svéd felsőoktatási intézményekben kénytelenek lesznek csökkenteni a hallgatókkal szemben támasztott elvárási normákat, mivel például közgazdasági irányultságú egyetemek arra a jelenségre figyelmeztetnek, hogy számos „új” hallgatójuk még az alapszintű matematika tudással sem rendelkezik – számolt be több hírforrás, köztük elsőként a jelenségről nyilatkozó egyetem közlésére hivatkozva a svéd Dagens Nyheter hírportál.
Az oktatási intézményei színvonalát hagyományosan nagyra tartó skandináv országban nem elhanyagolható szintű meghökkenést eredményező – és feltételezhetően a jövőben társadalmi vitát is kiváltó – jelenségről, az ország egyik legnagyobb múltú és a térség egyik legolvasottabb lapja, az Aftonbladet is beszámolt, a Linné egyetem egyik professzorát megszólaltatva.
Az Európán kívülről érkező bevándorlás által igencsak érintett Svédországban tapasztalható viszonyokat azonban jól jellemzi, hogy a jelenség ismertetése során és annak lehetséges orvoslási lehetőségeit ismertetve egyáltalán nem tesznek említést az egyik kiváltó okról, arról, hogy több más – a bevándoroltatást támogató - európai országhoz hasonlóan Svédországban is már évek óta, józan ésszel indokolhatatlan mértékű pozitív diszkriminációt alkalmaznak a bevándorlókkal szemben az oktatási rendszerben is.
Több más, a fősodortól részben vagy teljesen eltérő svéd hírforrás azonban már kevésbé „polkorrekt” módon ír az egykoron a kontinens jóléti álomállamának számító Svédországban beállt állapotokról. A friatider.se cikkében egyenesen kimondja: a helyzet hátterében annak, a globalista hatalom által erőltetett, úgynevezett DEI (diverzitás, egyenlőség, befogadás) politikának az érvényesítése áll, amelyre az Amerikai Egyesült Államokban a Donald Trump féle kormányzat már határozott nemet mondott.
Az idézett hírforrások rámutatnak: bár a kontinens tekintetében távolról sem egyedülálló jelenségről van szó, a DEI politika éveken át tartó alkalmazásának kihatásai jelenleg a leginkább az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, illetve a skandináv államok oktatási rendszereiben érzékelhetők a leginkább. Hozzáteszik: ez a „pozitív” diszkriminációs rendszer degradálja az oktatást, csökkenti a hallgatók tudásával szembeni jogos elvárásokat és olyan helyzeteket idéz elő, amikor a felsőoktatási intézményeknek csökkenteniük kell elvárásaikat egyes olyan egyetemi hallgatókkal szemben, akik távolról sem rendelkeznek az elvárt tudás szinttel.
A Dagens Nyheter-nek nyilatkozó különböző svéd egyetemek közgazdasági programjainak képviselői úgy fogalmaztak: a helyzet már kikerült az illetékes szervek ellenőrzése alól, nő az olyan közgazdász hallgatók száma, aki még az általános iskola alsó tagozatán elsajátítandó matematikai alaptudással sem rendelkeznek. Hozzáteszik: az üzleti és kereskedelmi szakok Svédországban a legnagyobb számú hallgatót maguknak tudó felsőoktatási irányzatnak számítanak, ahol több, mint 43 ezer hallgatót tartanak számon.
