Csődhullám tarol a német napenergia-iparban
Hiába a sok százmillió eurós állami támogatás, a végéhez közeledő idei évben csődhullám söpört végig az energetikai átállás koronaékkövének tartott német napenergia-iparon, amelynek számos szereplője már el is tűnt a történelem süllyesztőjében. Mások a tönk szélén lavíroznak, de várhatóan a 2025-ös év sem tartogat biztató fejleményeket számukra – számolt be több hírforrás, köztük a report24.news.

A válság elsődlegesen a napelemgyártó vállalatokat sújtja, de érintettek a hőszivattyúkat és akkumulátorokat előállító cégek is. Az előállt helyzet hátterében főként a piacot deformáló, elhibázott állami dotációs politika áll, de a válságot az olcsóbb kínai termékekkel alig felvehető verseny súlyosbítja. Az úgynevezett „megújuló energiaforrások” német piacán tapasztalható ez évi történéseket egyes elemzők egyenesen „gazdasági tűzvésznek” nevezik.
Az ágazat problémáinak anyagi nagyságrendjét érzékeltetni akarva példaként említik a mostanra ugyancsak kérdéses jövő előtt álló Northvolt vállalatot is, amelybe az ágazat egyik kiemelt szereplőjeként már eddig 620 millió eurónyi közpénzt pumpáltak.
Szakértői elemzések szerint az előállt helyzet számos negatív tényező folytatódó hatásának tudható be, így az okok közül nagy vonalakban csak a legfontosabbak kerülnek említésre. Ezek között az egyik alapvető, hogy az úgynevezett „megújuló forrásokból” származó energia anyagilag nem versenyképes, előállításának közvetett és közvetlen állami támogatása deformálja a piacot és felhajtja az egyébként is már magas energiaárakat, amivel hozzájárul az energiaigényes iparágak anyagi ellehetetlenítéséhez és elvándorlásához, ami mások mellett szinte bizarr módon éppen a „zöld” energia előállítására alkalmazott eszközök gyártószektorát is érinti.
A helyzetet áttételesen ugyancsak súlyosbítja, hogy a munkaerőpiaci helyzettel összefüggő gazdasági problémák miatt sok háztartás és vállalat elhalasztja vagy lemondja a megújuló energiákba tervezett beruházásait, ami erős árversenyt idéz elő a piaci szereplők között, sok esetben olyan helyzetet teremtve, hogy a cégek gyártási áron alul kénytelenek megszabadulni készleteiktől. Mindezek után már csak a tejszínhab a tortán, vagy inkább az utolsó szög a koporsóba, hogy a „zöld” energia előállítására alkalmazott eszközök piacán jelentős mértékben vannak jelen a kínai gyártók is, amelyek árai számos európai gyártó számára dömpingárakat jelentenek.
Apropó jövőkép. Németországban jövő februárban választásokat tartanak, s amennyiben bejön a papírforma, akkor a kereszténydemokraták (CDU) elnöke, Friedrich Merz lesz a leendő új kancellár. Merz pedig már előzetesen jelezte: nem lehet kizárni, hogy egy a Zöldekkel közös koalíció jön majd létre, ami viszont legalábbis sejteti, milyen irányba folytatódik majd Németország energetikapolitikája. Nos, mit lehet erre mondani? Hajrá!