Csak véleménynyilvánítással kapcsolatos „bűncselekmények” kivizsgálásában jeleskedik a londoni rendőrség
London 160 rendőrségi körzetében három év alatt egy „hagyományos” bűncselekmény kivizsgálását sem tudta lezárni a brit fővárosban illetékes rendőrség (Metropolitan police), amely ugyanakkor csupán egy év alatt több, mint 1700 személyt vett őrizetbe véleménynyilvánítással kapcsolatos „bűncselekmények” miatt – számolt be hivatalos statisztikákra hivatkozva több hírforrás, köztük a frontpagemag.com is.
A belügyminisztérium statisztikái szerint, melyekkel korábban részleteiben is foglalkozott az independent.co.uk is, az érintett londoni körzetekben 2021 és 2023 között, a bejelentett betörések, mobiltelefon- és kerékpárlopások és gépkocsikhoz kötődő vagyonellenes bűncselekmények közül egynek sem tudott a végére járni a rendőrség. A helyzet a tavalyi évben sem mutatott jelentős javulást, hiszen ezeknek a bűncselekményeknek a kategóriájában indított rendőrségi vizsgálatok közül csak azok 6 százaléka jutott el abba a fázisba, hogy konkrét személy vagy személyek ellen indult eljárás. Mindeközben jelentős növekedés mutatkozott a viszonylag kisebb értékű vagyonellenes bűncselekményeknél, a mobiltelefonlopások száma például 2024-ben éves szinten 153 százalékkal emelkedett. Mindezek mellett az, hogy a betörések száma a tavalyi évben némileg csökkent, akár azzal is összefüggésben lehet, hogy visszaesett a károsultak bejelentési hajlandósága – sejtetik a hírforrások, rámutatva: bizonyos bűncselekmények kivizsgálásával lényegében már nem is foglalkozik a rendőrség, amely például két hónapja azt jelentette be, hogy teljesen felhagy a pályaudvarok környékén elkövetett kerékpárlopások vizsgálatával.
Eközben a vizsgált időszakban rohamosan emelkedett a szólásszabadsággal és véleménynyilvánítással kapcsolatos bűncselekmények kapcsán indított eljárások és őrizetbevételek száma. Ugyanabban az időszakban amikor a brit főváros rendőrsége egyetlen „hagyományos” bűncselekmény vizsgálatát sem tudta lezárni, három év alatt 5332 személyt vett őrizetbe azok véleménynyilvánításával kapcsolatban, tehát például azért, mert a közösségi médiában olyan bejegyzést tett közzé, amelyet a hatóságok szerint uszító jellegűnek lehet minősíteni.
Az ilyen őrizetbevételeknek csak a 2023-as évben mintegy 1700 példája volt. Bár a statisztikákban az nem jelenik meg, hogy az ilyen véleménybűncselekmények, amelyek a rendőrség szerint közösség vagy csoport elleni uszításnak minősíthetőek, milyen csoportok ellen irányultak, sajtóinformációk szerint a legtöbb ilyen vizsgálat a bevándorlókkal és etnikailag nem őshonos csoportokkal kapcsolatban tett véleménynyilvánítások alapján indulhatott.
A jelenséggel kapcsolatban, a Freedom House adataira hivatkozva a frontpagemag.com egy korábbi cikkében arra mutat rá, hogy bár az adott bűncselekmények miatt az Egyesült Királyságban aktuálisan rács mögött lévők számáról nem, csak az őrizetbe vételek számáról van adat, ez utóbbiak 12 ezret meghaladó száma komoly kontrasztban áll azzal, hogy például a nyugati fősodrú média által rendszerint diktatúraként emlegetett Kubában aktuálisan 2768 politikai okok mentén elítélt személyt tartanak számon. Ami pedig az Egyesült Királyságban véleménynyilvánítással összefüggésben évente őrizetbe vett több, mint 12 ezer személyhez viszonyítva azt mutatja, hogy a „demokratikus” berendezkedésű ködös szigetországban jóval többen lehetnek politikai okokból a rács mögött, mint a „Szabadság szigetén”, amelyet évtizedek óta politikai okok mentén szankcionál az az Amerikai Egyesült Államok, ahol mintegy kétmillió ember ül a rácsok mögött, ami a lakosság számához viszonyítva egyébként világszinten az egyik legmagasabb szám.
