Csak bevándorló többségű kerületekben nyert a szélsőbal a német választásokon
A hétvégi németországi parlamenti választásokon a bevándorló hátterű személyek és/vagy iszlám vallásúak túlnyomó többsége baloldali pártra szavazott, legnagyobb hányadukban a szélső balos Die Linke-re voksoltak, amely kizárólag olyan választókerületekben tudott győzni, ahol az állampolgárok ezen rétege van többségben – derült ki a ZDF számára készített Election Research Group nevet viselő felmérésből, amelynek részleteiről több hírforrás, köztük a jungefreiheit.de is beszámolt.
A számokkal nehéz vitatkozni – tartja a mondás. Mint ahogy a trendekkel is. Utóbbiak pedig meglehetősen egyértelmű jövőképet vetítenek előre, a németországi politikai realitások viszonylatában is. Bár az utóbbi német kormányzati időszakok gátlástalan bevándoroltatás párti politikáját elutasító, konzervatív, nemzeti, vagy csak egyszerűen józanul gondolkodó választói a fősodor által radikálisnak mondott AfD megerősödésének örülnek a hétvége után, nem árt józanul szemlélni az ettől az eredménytől eltérő vagy azzal egyenesen szembemenő trendeket is. Annál is inkább, hiszen a legszélsőségesebben bevándorláspárti politikai erők erősödésének az állampolgársággal együtt szavazati jogot szerző bevándorlók számának folyamatos emelkedése mellett, más, egyértelmű demográfiai jelzései is vannak. A következmények pedig nagyon is valósan kopogtatnak a képzeletbeli kapukon.
A németországi választók által leadott voksok aránya egyéb felekezeti hovatartozás szerint is érezhetően megoszlott. Például a magukat katolikusnak vallók körében a CDU és a CSU szerepelt a legerősebben, a voksok 39 százalékával, míg ebben a csoportban az AfD 18, az SPD pedig 15 százalékot szerzett, megelőzve a 7 százalékot szerzett Zöldeket és az 5 százaléknyi voksot kapott szélsőbalos Die Linke-t.
A protestáns választók körében kevésbé voltak markánsak a különbségek, ebben a csoportban a CDU 29 százalékot kapott, míg az AfD és az SPD egyaránt 20 százalékot, a Zöldek 11-et a Die Linke pedig 8 százalékot.
Az AfD a vallási felekezeten kívüliek csoportjában ért el legjobb eredményt, ebben a választói csoportban a voksok 24 százalékát kapták, míg a CDU és a CSU 22 százalékot, az SPD és a Zöldek egyaránt 14 százalékot, a szélsőbal pedig 12 százalékot.
Ugyancsak érdekes eredményeket mutatott a szavazatok megoszlása korcsoportok szerint. Míg a legfiatalabb választók voksainak aránya gyakorlatilag megegyezett a voksok országos átlagával, a középkorúak körében kimagasló volt az AfD szavazók aránya, az idősebbek körében viszont a kormányzó pártok támogatottsága volt a magasabb. Ugyanakkor elmondható, hogy a radikálisnak mondott párt támogatottsága – eltérő mértékben – de minden korosztályban emelkedett.
