2021. június 13., 16:46

"CIA-ügynökök százai vették körül Jelcint" - állítja az orosz parlament egykori elnöke

Ha az ember helyén kezeli az egyes médiumokat, néha bizony érdemes az olyan, Nyugaton egyszerűen propagandalapnak aposztrofált hírportálokat is olvasni, mint a Moszkvához ezer szállal kötődő RT.com, máskülönben lemaradunk néhány igen érdekes információról. Például arról, hogy Boris Jelcin orosz elnök regnálásának idején a szokottnál is több CIA-ügynök élvezte a moszkvai vendégszeretetet. 

jelcin clinton
- Igazán küldhetnél csinosabb ügynököket is Bill! - Bocs Boris, azok mind nálam dolgoznak!
Fotó: TASR/AP

Csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy a Szovjetunió felbomlása után egy csapásra megszűnt az ellenségeskedés, s az Egyesült Államok tétlenül, passzívan figyelte, miként próbál meg Oroszország leszámolni kommunista örökségével. Szó sincs erről! Washington természetesen saját jól felfogott érdekében járt el. Mindent megtett azért, hogy az orosz birodalmi törekvéseket derékba törje, mondjuk egy olyan elnök támogatásával, aki jobban szereti a vodkát, mint a nukleáris fegyverkezést. 

Már Jelcin 1991-es megválasztásakor felmerült, hogy a szimpatikus, táncoslábú elnök sikereiben komoly szerepet játszottak az amerikai titkosszolgálatok. Bár azóta sem nyert bizonyítást, az azért teljesen nyilvánvaló, hogy

egy Jelcin-kaliberű figura kinevezése jól jött az amerikaiaknak, akik, állítólag, megválasztása után sem engedték el az elnök kezét.

A geopolitikai szövevényes viszonyait feltárni korántsem egyszerű feladat, pláne egy ilyen cikkben. Oroszországra ez hatványozott igaz, nem véletlenül mondta a skót szeszes italok és az aforizmák nagy barátja, Winston Churchill, hogy "Oroszország egy rejtvénybe csomagolt találós kérdés egy titok belsejébe rejtve". Azt azonban nagy bizonyossággal állíthatjuk, amennyiben lehetőségük volt rá, az amerikai "tanácsadók" szinte biztosan ott lebzseltek Jelcin körül.

Ruszlan Khasbulatov, az orosz parlament (pontosabban ezt a szerepet akkoriban betöltő Legfelsőbb Szovjet) egykori elnöke néhány nappal ezelőtt egy rádióműsorban beszélt arról, hogy tudomása szerint CIA-ügynökök "százai" vették körül az első szabadon választott orosz elnököt. Khasbulatov szerint az orosz közvélemény mind a mai napig nincs tisztában azzal, az amerikaiak mennyire belefolytak a kormányzásba azokban az években. Ezzel kapcsolatban nyilván fenntartásokkal kell kezelni az egykor Jelcin-párti, majd vele élesen szembe forduló Khasbulatov kijelentéseit, de azt azért ismerjük el, amennyiben erre megvolt a lehetősége, Washington biztosan megpróbálta saját szája ízének megfelelően alakítani az eseményeket.

Khasbulatov azt állítja, Jelcon szinte az összes biztonsági emberét elküldte Amerikába, hogy ott a helyi titkosszolgálatok átvilágítsák, illetve kiképezzék őket. 

Khasbulatov kijelentései annak fényében különösen érdekesek, hogy néhány hete egy másik orosz politikus beszélt arról, a CIA keze alaposan benne volt Oroszország "demokratizálásában". Alexandr Rutskoj, Jelcin első helyettese '91 és '93 között elárulta, "tizenkét teljes állású CIA alkalmazott" segített Jelcinnek az úgynevezett Jelcin-Gaidar (Jegor Gaidar Jelcin miniszterelnöke volt '91után) reformok végrehajtásában, amelyek tulajdonképpen átvezették Oroszország gazdaságát az államszocializmusból a kapitalizmusba - igen komoly áldozatok árán.

A reform kritikusai abban látják Oroszország ma is fennálló gazdasági problémáit (a kuponalapú privatizáció például az orosz oligarcharendszer létrehozója volt), mások viszont azt állítják, Gaidar intézkedései nélkül teljesen összeomlott volna az állam és országos éhezés tört volna ki. 

Khasbulatov elmondta, nyílt titok volt, hogy Jelcinnek tulajdonképpen külföldiek adják a tanácsokat. "Nincs ebben semmi titok, nagyon sokan tudták. Nincs egyetlen detektívtörténetem sem (...), általánosan tudott volt."

Az egykori házelnök Jelcin közeli barátjaként került a politikába, a nyolcvanas évek vége felé csatlakozott a kommunista párt fiatal, renitens tagjához, akiből később Oroszország elnöke vált. A máig vitatott 1991-es, augusztusi puccskísérlet idején az orosz elnök (fontos megjegyezni, az ekkor még létező Szovjetunió elnöke Mihail Gorbacsov volt) egyik legfontosabb támogatója volt, nagy szerepe volt abban, hogy Jelcinnek sikerült megtörnie a kommunista hatalom visszaállítására tett kísérletet. 

Néhány éven belül azonban Khasbulatov már az elnök első számú kihívójává lépett elő, gyakorlatilag Oroszország második embere lett - szavait ezért is érdemes fenntartással kezelni -, 1993-ban alkotmányos válságot idézett elő azzal, hogy házelnökként nyíltan megkérdezte az elnök hatalmát és szembeszállt az általa tervezett, szerinte káros reformokkal. Jelcin végül azzal oldotta meg a kialakult ellentétet, hogy tovább eszkalálta azt, számos jogkört megvont a parlamenttől, mire az megpróbálta megbuktatni az elnököt. Néhány tucat szavazat híján azonban az elnök ellen indított alkotmányossági vádeljárás kudarcot vallot, bár miután Jelcin kitalálta, hogy egyszerűen feloszlatja a Legfelsőbb Szovjetet, az egyoldalúan megfosztotta őt a hatalmától. Néhány napra '93 őszén két elnöke is lett Oroszországnak, Jelcin, illetve a parlament által választott Alekszandr Rutskoj. Szeptemberre polgárháború szélére sodródott az ország, október elején már az előbb vonakodó, majd nyíltan Jelcin mellé álló hadsereg tankjai a parlament épületét lőtték, Moszkvában utcai harcok törtek ki, amelyek 147 ember életét követelték. Rutskojt, Khasbulatovot és másokat is letartóztattak, bár alig egy éven belül már szabadultak is, az új parlamenttől, Jelcin jóváhagyásával amnesztiát kaptak. 
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.