"CIA-ügynökök százai vették körül Jelcint" - állítja az orosz parlament egykori elnöke
Ha az ember helyén kezeli az egyes médiumokat, néha bizony érdemes az olyan, Nyugaton egyszerűen propagandalapnak aposztrofált hírportálokat is olvasni, mint a Moszkvához ezer szállal kötődő RT.com, máskülönben lemaradunk néhány igen érdekes információról. Például arról, hogy Boris Jelcin orosz elnök regnálásának idején a szokottnál is több CIA-ügynök élvezte a moszkvai vendégszeretetet.
Csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy a Szovjetunió felbomlása után egy csapásra megszűnt az ellenségeskedés, s az Egyesült Államok tétlenül, passzívan figyelte, miként próbál meg Oroszország leszámolni kommunista örökségével. Szó sincs erről! Washington természetesen saját jól felfogott érdekében járt el. Mindent megtett azért, hogy az orosz birodalmi törekvéseket derékba törje, mondjuk egy olyan elnök támogatásával, aki jobban szereti a vodkát, mint a nukleáris fegyverkezést.
Már Jelcin 1991-es megválasztásakor felmerült, hogy a szimpatikus, táncoslábú elnök sikereiben komoly szerepet játszottak az amerikai titkosszolgálatok. Bár azóta sem nyert bizonyítást, az azért teljesen nyilvánvaló, hogy
egy Jelcin-kaliberű figura kinevezése jól jött az amerikaiaknak, akik, állítólag, megválasztása után sem engedték el az elnök kezét.
A geopolitikai szövevényes viszonyait feltárni korántsem egyszerű feladat, pláne egy ilyen cikkben. Oroszországra ez hatványozott igaz, nem véletlenül mondta a skót szeszes italok és az aforizmák nagy barátja, Winston Churchill, hogy "Oroszország egy rejtvénybe csomagolt találós kérdés egy titok belsejébe rejtve". Azt azonban nagy bizonyossággal állíthatjuk, amennyiben lehetőségük volt rá, az amerikai "tanácsadók" szinte biztosan ott lebzseltek Jelcin körül.
Ruszlan Khasbulatov, az orosz parlament (pontosabban ezt a szerepet akkoriban betöltő Legfelsőbb Szovjet) egykori elnöke néhány nappal ezelőtt egy rádióműsorban beszélt arról, hogy tudomása szerint CIA-ügynökök "százai" vették körül az első szabadon választott orosz elnököt. Khasbulatov szerint az orosz közvélemény mind a mai napig nincs tisztában azzal, az amerikaiak mennyire belefolytak a kormányzásba azokban az években. Ezzel kapcsolatban nyilván fenntartásokkal kell kezelni az egykor Jelcin-párti, majd vele élesen szembe forduló Khasbulatov kijelentéseit, de azt azért ismerjük el, amennyiben erre megvolt a lehetősége, Washington biztosan megpróbálta saját szája ízének megfelelően alakítani az eseményeket.
Khasbulatov azt állítja, Jelcon szinte az összes biztonsági emberét elküldte Amerikába, hogy ott a helyi titkosszolgálatok átvilágítsák, illetve kiképezzék őket.
Khasbulatov kijelentései annak fényében különösen érdekesek, hogy néhány hete egy másik orosz politikus beszélt arról, a CIA keze alaposan benne volt Oroszország "demokratizálásában". Alexandr Rutskoj, Jelcin első helyettese '91 és '93 között elárulta, "tizenkét teljes állású CIA alkalmazott" segített Jelcinnek az úgynevezett Jelcin-Gaidar (Jegor Gaidar Jelcin miniszterelnöke volt '91után) reformok végrehajtásában, amelyek tulajdonképpen átvezették Oroszország gazdaságát az államszocializmusból a kapitalizmusba - igen komoly áldozatok árán.
Khasbulatov elmondta, nyílt titok volt, hogy Jelcinnek tulajdonképpen külföldiek adják a tanácsokat. "Nincs ebben semmi titok, nagyon sokan tudták. Nincs egyetlen detektívtörténetem sem (...), általánosan tudott volt."
Az egykori házelnök Jelcin közeli barátjaként került a politikába, a nyolcvanas évek vége felé csatlakozott a kommunista párt fiatal, renitens tagjához, akiből később Oroszország elnöke vált. A máig vitatott 1991-es, augusztusi puccskísérlet idején az orosz elnök (fontos megjegyezni, az ekkor még létező Szovjetunió elnöke Mihail Gorbacsov volt) egyik legfontosabb támogatója volt, nagy szerepe volt abban, hogy Jelcinnek sikerült megtörnie a kommunista hatalom visszaállítására tett kísérletet.
