Charles Michel: az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak 2030-ig készen kell állnia a bővítésre

"Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával" - mondta az Európai Tanács elnöke.

Rámutatott: az EU következő - 2027 utáni - hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval. "Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk" - fűzte hozzá. 

Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. "Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül" - mondta.

A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat. 

Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe "bizalmi záradékot" illesszenek be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba "importálják".

A megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők túl távolinak ítélték meg 2030-as célkitűzést, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek. 
Dritan Abazovics montenegrói miniszterelnök szerint 2030 "túl messze van", majd megjegyezte, hogy míg a régió országai pontosan tudják, mit akarnak, addig az EU vezetői nem mindig.

Borjana Kristo bosznia-hercegovinai kormányfő elmondta: országa a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdésére számít. Hozzátette továbbá, hogy az EU-nak "egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie, amikor a csatlakozási folyamatról van szó".

Ana Brnabic szerb miniszterelnök úgy vélekedett: a régió belefáradt a "céltáblák elmozgatásába" és abba az érzésbe, hogy az országok semmit sem tesznek elég jól.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök elismerte, hogy továbbra is problémát jelent, hogy országát több EU-tagállam még nem ismerte el, de ennek ellenére továbbra is optimista a kilátásokat illetően.

Edi Rama albán miniszterelnök a 2030-as célkitűzéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy milyen gyorsan halad Ukrajna tagsági pályázata, miután Oroszország megtámadta, és viccelődve azon tűnődött, hogy "kinek és kit kellene megtámadni a Balkánon", hogy felgyorsítsa a bővítési folyamatot.

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök ugyanakkor bátorítást lát az Európai Tanács elnökének nyilatkozatában, miszerint az EU "érvényesíteni fogja bővítési szándékát".

A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely a tárca szerint mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei konferenciának a Szolidaritás a globális biztonságért a fő témája. 

A kétnapos rendezvény panelbeszélgetésein nyolc miniszterelnök, három államfő és 13 külügyminiszter vesz részt.