2025. december 22., 15:36

Buták és kövérek az újoncjelöltek az amerikai védelmi miniszter szerint

Ma már nem elég a csárda elé kitűzni a „veres zászlót”, és kiállítani a „nyalka verbunkot”, ha az egyes országok el szeretnék érni a megfelelő katonai keretszámokat. De hát mit tegyünk, ha a reménybeli regruták egy része kövér vagy buta?

Pete Hegseth
Pete Hegseth
Fotó: TASR

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszternek hazai terepen most van elég baja a csak úgy ukmukfuk kilőtt, állítólagos drogcsempészhajók miatt, de úgy látszik, ő szereti a kihívásokat. Legutóbb a potenciális katonajelölteket ostorozta, egy részüket lekövérezte, más részüket lebutázta. Ez valószínűleg nem fogja fokozni a harci kedvet…

A Pentagon feje a múlt héten toborzói gyűlést tartott. A fórumon beismerte: „a toborzás alapvető összetevői nem könnyűek”. Ennek pedig az az oka, hogy:

túl sok fiatalunk túl kövér vagy túl hülye”.

Ahogy ezt kimondta, valószínűleg megijedt önnön karakánságától és lényeglátásától, és ekként finomított:

nem hülye, az rosszul hangzik. Tudjátok, egyszerűen nem megfelelően oktatjuk őket, vagy bűnügyi nyilvántartásuk van, vagy ADHD-juk, vagy ezeknek az egyéb problémáknak egyike.”

Ennek ellenére, és a katonáknak fizetett osztalék eredményeként mégis fokozódtak a toborzási teljesítmények. Szerinte ez azt jelzi, hogy a fiatal amerikaiak inkább akarnak egy háborút vívó szervezethez, semmint egy „woke intézményhez” csatlakozni.

2022-höz képest, amikor a hadsereg toborzási céljait mintegy 25 százalékkal elmaradtak a várttól, a 2024-es pénzügyi év végére minden katonai ág elérte a kitűzött toborzási célokat – írja a veretes beszédről beszámoló Independent.

Elemzők szerint a változást több tényező okozta, beleértve a járvány utáni visszaesést, a toborzók iskolai kampuszokra való visszatérését, valamint olyan programokat, mint az Army Future Soldier Preparatory Course, amely segíti a potenciális jelölteket a teszt- és fizikai erőnléti követelmények teljesítésében.

Ez a lendület a 2025-ös pénzügyi évben is folytatódott: a Pentagon bejelentése szerint a legmagasabb volt a sorozott belépők száma az elmúlt 15 évben.

Biztatók a tendenciák a nem a Védelmi Minisztériumhoz, hanem a Belbiztonsági Minisztériumhoz tartozó Határőrségnél is. Ők azonban vélhetően nem fogják elérni a 10 ezer fős toborzási célt, mivel a jelöltek egy része nem felel meg a fizikai erőnléti követelményeknek.

Egészen más problémákkal küzd a toborzás terén Ukrajna, mint tudjuk. A 800 ezres hadsereg még az egykori Csehszlovák Néphadsereghez képest is óriási, nem még az önálló Szlovákiáéhoz képest. Ugyanakkor – a hivatalosan nem közölt, de mindenképp tetemes – emberveszteségek miatt folyamatosan szükséges a keretszámok utántöltése. Ettől függetlenül is időnként pihentetni kellene a lövészárkokban megfáradt állományt, de erre a fajta rotációra már rég nincs kapacitás.

Marad a toborzás fokozása, bármi áron. A kényszersorozásokról számtalan hír és videó kering a mainstream, az alternatív és a közösségi médiában. Nyilván ez csak az érem egyik oldala, ez a helyzet az előírt keretszámokat teljesíteni kénytelen toborzótiszteket is nagy stressznek teszi ki, köreikben gyakoriak az öngyilkosságok, de ez nem kap akkora publicitást.

2019 óta működik Kijevben az LB Klub, ami egy zárt rendezvénysorozat, hol politikusok, üzletemberek, egyházi vezetők, szakértők stb. beszélgetnek. A beszélgetések nem nyilvánosak, még a fotók sem... Jegyet venni nem lehet, csak személyre szóló meghívóval lehet bekerülni. December 16-án Kyrylo Budanov altábornagy, a Katonai Hírszerzés vezetője volt a klub vendége. A beszélgetést Szonyja Koshkina, az LB.ua főszerkesztője vezette. Tekintettel a megvitatott kérdések súlyára, a szervezők úgy döntöttek, hogy nyilvánosságra hozzák a beszélgetés válogatott részleteit.

A zárt fórumon Budanov elmondta: „mi magunk semmisítettük meg a mozgósítást”. Szerinte ez nem retorikai túlzás, hanem az ukrán állami és katonai vezetésen belül régóta ismert, de ritkán ilyen nyíltan kimondott diagnózis.

Az ukrán vezetés 2022–2023-ban nem vállalta fel nyíltan a totális háború realitását. A mozgósítást adminisztratív, jogtechnikai és rendészeti kérdésként kezelték, nem nemzeti túlélési kérdésként. Ennek következménye lett a társadalmi ellenállás, a sorozás tömeges kijátszása, és a korrupciós csatornák megnyílása.

A mozgósítás végrehajtása területileg és társadalmilag szélsőségesen egyenlőtlen lett – írja az LB.ua. A vidéki, szegényebb régiókat túlterhelték, míg a városi és elit körök kivonódtak, a mentesség igazolására valóságos ipar épült.

A rendszer nem a harcképes állomány minőségi pótlását, hanem a puszta létszámot hajszolta. Ennek következménye lett az alulképzett, motiválatlan állomány, és a magas dezertálási arány.

Az Ukrajnában egyébként Volodimir Zelenszkijnél lényegesen népszerűbb Budanov nem politikus, hanem katonai vezető. Az, hogy most – igaz, csak egy szűk, elit fórumon, de mégiscsak – kitálalt, nyíltan jelezte, ami történik, az nem technikai, hanem rendszerhiba. Ez a mondat egyben üzenet a nyugati partnereknek is: Ukrajna legnagyobb problémája nem a fegyverhiány, hanem az emberi erőforrás és az állam hitelességének válsága.

Ha mindezt nyilvánosságra merték hozni, csak találgathatjuk, mi hangozhatott el abban a részben, amely egyelőre a zárt ajtók mögött maradt.
Megosztás
Címkék