Brüsszeli nyári futamok
Aki azt hiszi, hogy az Európai Unió az utóbbi években csak Magyarországot, korábban Lengyelországot, jelenleg pedig Szlovákiát (felkészül Bulgária) vegzálja, tévedésben él. A brüsszeli szabadságharcos, a jogállamiságot jogtalansággal őrző újmarxista vezetés mindent és mindenkit a felügyelete alá akar vonni, és ha úri kedve úgy tartja, büntetni. Aki rugdalózik ez ellen, vagy megpróbál kibújni az anakonda fojtogatásából, az hamar megtapasztalja, hol lakik a (természetesen nem létező) háttérhatalom.
Az Európai Parlamentben a nyári szünet előtt olyan szavazásokra került sor, amelyek döntő befolyással lesznek a közel ötszázmillió európai polgár életére. A legújabb ötlet például eljárás indítása a német AfD szuverenista párt ellen. Mi több, annak európai uniós pártcsaládját, a Szuverenistákat is szeretnék partvonalon kívülre tolni. (A témáról korábban portálunkon, a Ma7-en olvashattak cikket.)
A kérelmet az Európai Politikai Pártok és Alapítványok Hatósága (bizony, kevesen tudtuk, hogy ilyen is van) ellenőrzi. Az APPF kivizsgálja, hogy az ESN tevékenysége mennyiben felel meg az uniós értékeknek, bármit is jelentsenek azok.
Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy az ESN „nem tartotta tiszteletben az Európai Unió alapvető érdekeit (bocsánat: értékeit), törölhetik az európai politikai pártok hivatalos nyilvántartásából. (Hogy ez mit jelent, a fene se tudja. Talán zugpárttá, illegális csoportosulássá válik egy csapásra?) Az említett APPF igazgatója már tavasszal jelezte, hogy komoly kételyek merültek fel az ESN-nel kapcsolatban. A bizottság egy közel háromszáz oldalas bűnlajstromot állított össze bírósági ítéletekből, nyilatkozatokból és a tagok közösségi médiás bejegyzéseiből. (Ugye, milyen perdöntő bizonyítékok? Fb-bejegyzések!) A dokumentumok az antiszemita, LMBTQ- és bevándorlóellenes „retorikát” hangsúlyozzák. Például felhívásokat, amelyek bevándorló hátterű európai állampolgárok tömeges kitoloncolását szorgalmazzák, rasszista molinókat (a cseh SPD párt esetében), vagy a bolgár Újjászületés nevű párt akcióját, amely megakadályozta egy meleg témájú film vetítését. A bűnlajstromban szerepel egy német bírósági ítélet is, amely az AfD programját az emberi méltósággal és a vallásszabadsággal ellentétesnek minősítette.
Az Európai Parlament természetesen megszavazta az indítványt, hiszen Európát nem a versenyképesség zuhanása, a háború okozta gazdasági nehézségek, az üzemanyagárak drágulása, vagy a mértéktelen migráció szorongatja, hanem a fősodornak nem tetsző pártok előretörése. A parlament, átérezve történelmi felelősségét, jelentős többséggel (414 igen szavazattal) döntött a vizsgálat megindításáról.
Az Európai Parlament másik fontos döntését egy kiskapu kihasználásával szavazta meg, ráadásul a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen, amikor már mindenki a szabadság gondolatával játszadozott, és sokan hiányoztak. A Parlament nagy többséggel (416 igen, 169 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett ) támogatta a digitális euró bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését.
Az uniós intézmények ugyan hangsúlyozzák, hogy a digitális euró nem váltaná fel sem a bankjegyeket, sem a bankkártyákat, hanem ezek mellett új, állami garanciával működő digitális fizetési lehetőséget kínálna. Hangsúlyozzuk: egyelőre. Aztán, ahogy telik-múlik az idő, várhatjuk, hogy „tökéletesítik” a tervet, és egy szép napon arra ébredünk, hogy nem lesz készpénzünk. A nóta vége az lesz, hogy egy műszaki üzemzavar esetén kenyeret sem tudunk vásárolni.
Végül a meggymag a tortán: az Európai Parlament szerint a Facebook, a Gmail és a többi platform mostantól ismét ellenőrizheti a privát levelezésünket. Természetesen az „európai értékek” és az alapvető emberi jogok még nagyobb dicsőségére. Az erről szóló szavazást szintén kitolták az utolsó napra, sok képviselő szerint felrúgva a Parlament szavazási rendjét. A szavazás majdnem botrányba fulladt, és több képviselő azt kiabálta, nem érti, miről szavaznak.
2021-ben részleges mentességet adtak a jelenlegi szabályok alól, hogy a multik önként felderíthessék a gyanús tartalmakat. A mentesség április 3-án lejárt, és ennek a visszaállításáról szólt a szavazás az utolsó plénumon. A törvény blokkolásához a „nem” szavazatok abszolút többségére lett volna szükség (361-re a 720-ból). Múlt héten 112 képviselő egyáltalán nem szavazott, míg a Chat Control ellen 314-en, mellette 276-an voksoltak a márciusban már visszadobott javaslatról.
A káosz akkor szabadult el, amikor módosítások után másodszor is szavazniuk kellett a javaslat visszautasításáról. Sokan azt sem tudták, miről szavaznak: az eredeti vagy a módosított szöveget dobnák-e vissza. A lényeget valaki így foglalta össze: a visszautasítást visszautasítottuk. Magyarán: az Európai Parlament nem állította meg a Chat Controlnak nevezett gyakorlatot, amely szerint a Facebook vagy a Gmail továbbra is szabadon turkálhat a magánlevelezésünkben.
