Brüsszel támogatja, míg Európa továbbra is megosztott az ukrán csatlakozást illetően
Továbbra határozottan támogatja Ukrajna EU-csatlakozását az Európai Bizottság. A testület emiatt kész további szakaszt megnyitni a csatlakozási folyamatban, miközben újabb katonai és pénzügyi támogatást is kilátásba helyezett az ország számára. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának lehetősége ugyanakkor már eddig is komoly feszültséget keltett a tagállamok között, mára pedig már egyre több tagországban vélekednek úgy az emberek, hogy nem jött még el az ideje a keleti szomszédunk uniós tagságának.
Több mint tíz év telt már el a legutolsó uniós csatlakozás óta, amikor a nyugat-balkáni országok közül Horvátország (2013) vált az Európai Unió tagjává. Noha azóta több ígéret is elhangzott már a tagjelölt országok felé, a csatlakozással kapcsolatos tárgyalások máig szinte semmit nem haladtak előre.
Vélhetően ennek felismerése vezethetett oda, hogy az Európai Bizottság a januári jelentése szerint hivatalosan is az Európai Unió bővítését jelölte meg a jelenleg is futó bizottsági ciklus egyik legfőbb prioritásaként.
Ennek részeként pedig jól láthatóan Ukrajna uniós tagságának felgyorsítása élvez kiemelt szerepet. A kelet-európai ország már hosszú ideje kivételezett helyzetben van az uniós integrációt illetően, ami a tárgyalások menetében is rendre megmutatkozik. Annak ellenére ugyanis, hogy a jelenleg is háborúval sújtott ország mind gazdaságilag, mind pedig politikailag jelentős instabilitással küzd, alig két évvel a tagság iránti kérelem benyújtását követően (2022 február) meg tudta kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, míg a gazdaságilag és politikailag jóval stabilabb nyugat-balkáni országok többsége, vagy épp Törökország több éve, vagy akár évtizede vár az integrációs tárgyalások következő szakaszára.
Ennek ellenére a legutóbbi uniós állam- és kormányfők csúcsán a tagországok többsége és a bizottság ismét megerősítette, hogy teljes körű katonai, gazdasági és politikai támogatást nyújtanak Ukrajnának, emellett pedig 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védelmi ipar számára az Oroszországtól befagyasztott vagyonelemek hozamából. Ezen felül Ursula von der Leyen a csúcson azt is kiemelte, hogy itt az ideje megnyitni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, mivel az ország kiérdemelte a folyamat felgyorsítását.
A Bizottság elnöke mindezt azzal indokolta, hogy szerinte az ország az állandó tűzharc mellett egyik reformot hajtja végre a másik után, ami miatt ideje új szakaszt nyitni Ukrajna integrációjában, amit az unió várhatóan kedvezményes hitelekkel és gazdasági különmegállapodásokkal is tovább támogat majd.
Az ország uniós csatlakozásával kapcsolatban ugyanakkor továbbra is több aggály felmerül, amik közül a legtöbb a gazdasági terhekhez kapcsolódik. Ukrajna integrációja ugyanis példátlan pénzügyi megterhelést jelentene az EU számára. A Világbank becslése szerint például a háború utáni ukrajnai újjáépítés költségei a 411 milliárd dollárt is elérhetik, amit így részben az EU-nak és tagállamainak kellene előteremteniük. Ezen felül már maga a csatlakozás is komoly pluszkiadással (kb. 18 milliárd euro évente) járna, amit szintén a jelenlegi költségvetésből kellene kigazdálkodnia, a már ötödik éve jelentős gazdasági problémákkal küzdő Európai Uniónak. Ráadásul az ukrán gazdaság már a háború előtt is jelentős lemaradásban volt az uniós tagállamainak gazdaságaihoz képest, aminek felzárkóztatása újabb eurómilliárdokba kerülhet.
Mindemellett pedig komoly biztonságpolitikai kockázatot is rejtene a háborúban álló ország gyors felvétele. Az EU történetében példátlan lenne, hogy egy aktív fegyveres konfliktus sújtotta államot integráljanak, az ukrán csatlakozással pedig egy állandó háborús veszélyforrással bővülne az Unió. Mindez ráadásul úgy történne meg, hogy az EU-ban nincs közös hadsereg és a legtöbb tagállam saját védelmi kapacitása is fejlesztésre szorul.
Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy az utóbbi hónapokban egyre több országban nő az ukrán uniós csatlakozást ellenzők aránya. Magyarországon a kormány véleménynyilvánító szavazásán például elsöprő többség foglalt állást az ukrán EU csatlakozás ellen, de mára az Ukrajna mellett eddig teljes mellszélességgel kiállt Lengyelországban is fordulat állt be a kérdésben. Egy friss, 2025 júniusi IBRiS-felmérés szerint például a lengyelek mindössze 35%-a támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, miközben 42% kifejezetten ellenzi azt. Mindez azért érdekes, mert az országban két éve még 85% volt a támogatók aránya, mára tehát drámai visszaesés történt a csatlakozás támogatói körében. Ezt bizonyítja, hogy Ausztriában és Horvátországban a vezető politikusok szintén jelezték, hogy Ukrajna gyors felvétele szerintük is megfontoltabb megközelítést igényel a jelenleginél, különösen mindaddig, amíg a régóta várakozó balkáni országok nem jutnak előbbre a folyamatban.
Ezalapján pedig joggal feltételezhetjük, hogy más uniós tagországban is hasonló tendenciák mennek végbe, ami egyértelműen szembe megy az Európai Bizottság álláspontjával.
Ukrajna csatlakozásának kérdése így akár az uniós belső megosztottság jelképévé is válhat a jövőben. Bár a Bizottság eltökéltsége egyértelmű, a tagállami támogatás már korántsem egységes és a társadalmi vélemények is egyre kritikusabbak. A gazdasági, társadalmi és biztonságpolitikai kockázatok világosan jelzik, hogy az integráció gyorsítása súlyos következményekkel járhat, ha azt nem előzi meg kellő mértékű előkészítés és konszenzus. Épp ezért a csatlakozási folyamatnak a politikai szolidaritás mellett, a realitások talaján kell maradnia, máskülönben az integráció és az unió hitelét egyaránt rombolhatja.
