Brüsszel mély bizalmi válsággal néz szembe. Az európai válaszadók 70%-a negatívan látja az EU-t
Egy kiterjedt európai felmérésben a résztvevők közel 70 százaléka negatívan értékeli az Európai Uniót, és általános hanyatlásról vagy a normalitás elvesztéséről beszél. A szkepticizmus különösen erős Franciaországban, Németországban és Olaszországban.
Ezzel szemben a válaszadóknak csak 12 százaléka látja az „európai ébredés” és az új dinamika jeleit.
Ez az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) agytröszt felméréséből derül ki, amely közel hatezer interjún alapul Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában. A válaszok szerint az európai gyengeség egyik szimbóluma az a vámkompromisszum volt, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött Donald Trump amerikai elnökkel 2025 júliusának végén a skóciai Turnberryben. A megállapodás szinte az összes európai vám nullára csökkentését, ugyanakkor az amerikai vámok 15 százalékra emelését jelentette.
A Trump golfklubjában tartott találkozó többször is felmerült az interjúkban. Az egyik fiatal válaszadó azt mondta, hogy „szörnyen szégyellte magát”, amikor szerinte von der Leyen meghunyászkodott az Egyesült Államok előtt. A kemény vámkompromisszum így egyes válaszadók számára az európai bátorság hiányának szimbólumává vált.
A felmérés eredményei jelentős bizalmi válságra utalnak. Az Európai Bizottság cselekvési terveket, munkaprogramokat, stratégiai párbeszédeket mutat be, és hangsúlyozza az egységet, a szolidaritást vagy a cselekvési képességet, de a válaszadók körében az az uralkodó érzés, hogy hiányoznak a konkrét eredmények. Az egyik fiatal lengyel úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az EU „sokat vitatkozik, de semmit sem tesz”. A tanulmány szerzője, Pawel Zerka szerint a probléma nem az, hogy az emberek már nem akarnak egy erősebb Európát, hanem az, hogy már nem hisznek abban, hogy ez lehetséges. Zerka ezt az állapotot a képzelet és a valóság közötti szakadéknak nevezi.
A legnagyobb aggodalomra az ukrajnai háború és az orosz fenyegetés ad okot. A lengyelek és a britek közel fele ezt tartja az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak. A második helyen a gazdasági problémák állnak.
Az egyes országok közötti különbségek jelentősek. Olaszországban az emberek több mint 40 százaléka tart a jólét elvesztésétől. Lengyelországban, amely a kontinens egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, a válaszadóknak mindössze 23 százaléka aggódik ugyanezekért. Az uralkodó kritikák ellenére a válaszadók többsége nem akarja az Európai Unió megszüntetését. A válaszadók kevesebb mint 13 százaléka támogatja annak megszüntetését.
Ugyanakkor a felmérés egy másik problémát is feltárt: az európaiaknak hiányoznak azok a politikusok, akiket az európai cselekvés meggyőző példáinak tartanának. A válaszadók közel fele egyáltalán nem tudott senkit megnevezni. A többiek többnyire saját országukból vagy az általuk támogatott pártból származó politikusokat említettek. Ursula von der Leyen, aki az Európai Bizottság elnökeként az Unió egyik leglátványosabb arca, ritkán jelent meg a válaszadók között. A hat megvizsgált országban a válaszadók négy százaléka említette pozitív példaként Emmanuel Macron francia elnököt. A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez még jobban teljesített. A válaszadók nyolc százaléka nevezte meg, annak ellenére, hogy Spanyolország egyáltalán nem szerepelt a felmérésben. Zerka szerint egyetlen más ország vagy vezető sem vált ki hasonló csodálatot.
Sáncheznek a legnagyobb támogatottsága Olaszországban van, ahol minden negyedik válaszadó említette. Franciaországban minden tizedik említette. Németországban is vannak támogatói. Egy idősebb zöld szavazó például azt értékelte, ahogyan Sánchez szembeszáll az Egyesült Államokkal. Az európai miniszterelnökök és elnökök körében a baloldali spanyol miniszterelnöknek lényegesen kevesebb támogatója van. A kritikusok alacsony védelmi kiadásokkal vádolják, ami irritálja Donald Trumpot. Más európai politikusok, köztük a dán szociáldemokrata miniszterelnök, Mette Frederiksen, a laza spanyol migrációs politikát bírálták.
A Trumppal szembeni ellenállás valószínűleg az egyik fő oka Sánchez népszerűségének a válaszadók körében. A tanulmány azt mutatja, hogy jelentős igény van a nagyobb önbizalmú viselkedésre Európában. Az emberek azt szeretnék, hogy Brüsszel keményebben lépjen fel más kormányokkal szemben. A Turnberryben megkötött vámmegállapodással kapcsolatos csalódottság minden politikai táborban megjelenik. Ez a találkozó az, ami újra és újra felmerül a felmérésben, emlékeztetőül arra, hogy az európaiak egy része hogyan látja az Unió jelenlegi állapotát.
