Bosszúállást hirdető plakátokkal toboroznak katonákat az ukrajnai háborúba Németországban
A második világháborús német hadsereg hadifogságba esett katonáinak korabeli felvételével illusztrált, „Állj bosszút” feliratú plakátokkal toboroznak Németországban katonákat az ukrajnai háborúban a Kijev oldalán harcoló nemzetközi légióba – számolt be több hírforrás, köztük az europeanconservative.com is.
Az első ilyen plakátok Berlin egyik városrészében, Charlottenburg-Wilmersdorf-ban jelentek meg szeptember második felében és csak több nap után, lakossági bejelentésket követően távolították el azokat a hatóságok – írta a sokakban felháborodást keltett esetről a berliner-zeitung.de.
A plakátokon a már említett fotó mellett német nyelven az „Állj Bosszút (Vegyél revansot), az ukrán felszabadítókkal együtt! Csatlakozz a nemzetközi légióhoz!” felirat és egy a 2022-ben a kijevi vezetés által alapított – külföldi zsoldosokból álló – fegyveres szervezet, a Nemzetközi Légió honlapjára vezető QR kód látható.
A jelenség, a toborzó kampány, amellett, hogy Németország történelmi múltjának tükrében, etikai szempontból legalábbis megosztónak nevezhető eszköztárral operál, a vonatkozó német szabályozás miatt törvényességi kérdéseket is felvet. Leginkább amiatt, mivel a német büntetőtörvénykönyv 109. paragrafusa kifejezetten tiltja egy más ország haderejébe történő toborzást Németország területén, azon megengedő kivétel mellett, amikor Németország és a másik ország között egy ezt engedélyező kétoldalú szerződés van érvényben. Talán mondani sem kell ilyen megállapodás pedig Ukrajna és Németország között nincs.
Az eset kapcsán lakossági bejelentés alapján a német hatóságok már vizsgálatot kezdtek, és az ügyben egy büntetőjogi feljelentést is jegyez a berlini ügyészség. Ez utóbbit egy Marcus Haintz nevet viselő jogász adta be, aki az X-en közzétett bejegyzésében rámutat: a Németország területén végzett toborzást nem teszik lehetővé a hatályos megegyezések így az a bűncselekménynek minősül, s mint ilyennel az ügyészségnek foglalkoznia kell és meg kell állapítania, hogy ki áll a plakátkampány hátterében.
Az eset persze más kérdéseket is felvet, például, hogy amennyiben nem egy provokációról van szó, akkor milyen erkölcsi mélységekről beszélhetünk ott, ahol miután már ukránok százezreit hajtották a biztos halálba egyesek, nem átallanák most mindezt egy másik ország lakosaival is megtenni, ráadásul egy olyan országéval amely anyagilag a legnagyobb támogatást nyújtja a kijevi rezsimnek a háború folytatásához.
