Börtönbüntetésre ítéltek egy volt cseh katonát, aki az ukrán szeparatisták oldalán harcolt

Az illetékes prágai büntetőtörvényszék Martin Sukupot abban találta bűnösnek, hogy külföldi, szervezett bűnözői csoportosuláshoz csatlakozott. A szökésben lévő férfi jelenleg valószínűsíthetően a kelet-ukrajnai válságövezetben tartózkodik, ahol információk szerint családot is alapított. "Nincs semmi kétség afelől, hogy a vádlott elhagyta a Cseh Köztársaság területét, hogy szeparatista csoportokhoz csatlakozhassék" - hangsúlyozta Silvie Slepicková bíró, felidézve bizonyítékként a Sukup által készített fényképeket és másokkal folytatott üzenetváltásait. A bírónő továbbá megemlítette, hogy Sukup eldicsekedett a kitűntetéseivel is, amelyeket "harci érdemeiért és a Donyec-medence felszabadításáért" kapott.

Az 1997-ben a cseh hadseregből leszerelt hivatásos katonát azzal vádolják, hogy 2014 júniusától legalább 2018 májusáig a nemzetközileg el nem ismert donyecki szakadár "népköztársaság" oldalán harcolt az ukrán kormányerők ellen.

A védelem ugyanakkor közölte: Sukup tagadja az ellene felhozott vádpontokat, amelyek a védő szerint is főként a közösségi médiában tett, esetleg túlzó, vagy más személyektől származó  bejegyzéseken, illetve újságcikkeken alapulnak.

Ez nem az első alkalom, hogy a cseh igazságszolgáltatás kelet-ukrajnai szakadárokhoz csatlakozott személyek ügyével foglalkozik.

Nemrég Erik Eštu volt cseh katona ellen emeltek vádat terrorizmus miatt, mert csatlakozott a szeparatistákhoz. Eštut felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Tavaly pedig a fehérorosz Aljakszej Fadejt és a cseh Martin Kantort sújtották 21, illetve 20 év börtönnel hasonló vádak miatt. A prágai legfelsőbb bíróság egyébként a jövő héten tárgyalja Lukas Nováček fellebbezését, akit az egyik alsóbb fokú bíróság húsz évig tartó börtönbüntetésre ítélt, szintén azért, mert a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán harcolt.

Oroszország 2014-ben, a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatásához vezető tömeges tüntetések után annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Ezután fegyveres harc robbant ki Kelet-Ukrajnában a Kijevhez hű erők és az oroszbarát szakadárok között. Az ENSZ becslései szerint mintegy 14 ezren veszítették életüket a fegyveres konfliktusban. Moszkva elutasítja azokat a kijevi vádakat, miszerint ő szította volna a konfliktust.