2021. január 21., 07:48

Biden rohamtempóban intézkedni kezdett

Joe Biden amerikai elnök fél tucat rendeletet írt alá szerdán az elődje, Donald Trump által hozott néhány szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására, szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy hónapokba vagy még hosszabb időbe telhet az elmúlt négy évben bevezetett korlátozások lebontása. Az új elnök nem állt meg a bevándorlásnál, a párizsi klímaegyezmény vagy a kötelező maszkviselés is terítékre került.

Fotó: TASR/AP
Biden azonnal hozzálátott a bevándorlási politika reformjához

A beiktatott demokrata párti elnök egy bevándorlási törvényt is beterjeszt a törvényhozás elé, amely lehetőséget teremtene az állampolgárság sokéves távlatban való megszerzésére az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodó bevándorlók milliói számára.

Jen Psaki elnöki szóvivő a sajtónak megerősítette, hogy a Fehér Házban ünnepélyesen aláírt rendeletek között szerepel a 13, többségében muszlim lakosságú és afrikai ország állampolgáraival szemben érvényben lévő beutazási tilalom azonnali feloldása, az amerikai-mexikói határfal építkezésének leállítása, valamint Trump azon rendeletének érvénytelenítése, amely megtiltaná az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodóknak a kongresszusi választási körzetek lélekszámába való beszámítását.

Biden aláírt egy olyan feljegyzést is, amely utasítja a belbiztonsági minisztériumot és az igazságügyi minisztert a gyerekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlókat a kitoloncolástól védő DACA-program folytatására, továbbá megsemmisítette Trumpnak azt az elnöki rendeletét, amely a belföldi bevándorlásügyi eljárások szigorítását írta elő.

2017 decembere óta, amikor a tilalom módosított változatát jóváhagyta a legfelsőbb bíróság, mintegy 40 ezer embernek az Egyesült Államokba való belépését akadályozták meg erre hivatkozva az amerikai külügyminisztérium adatai szerint.

Biden azt tervezi, hogy január 29-én további elnöki rendeleteket ad ki egyebek közt a menedékjogi eljárások megerősítéséről és egy különleges csoport megalakításáról az előző elnök határpolitikája következtében szétszakított családok újraegyesítése érdekében - derül ki egy törvényhozókkal megosztott feljegyzésből, amely a Reuters birtokába került.

A felsorolt elnöki rendeletek megvalósítása a hírügynökség szerint könnyebbnek ígérkezik, mint a kongresszussal elfogadtatni Biden nagyravágyó bevándorlási törvényének tervezetét, amely

egy nyolcéves folyamatot alakítana ki az állampolgárság megszerzésére az országban illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió bevándorló nagy része számára.

Elrendelte Biden az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatérését

Rendeletet írt alá Joe Biden új amerikai elnök az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről a Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként, megsemmisítve ezzel republikánus elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

 Trump, aki kezdettől hevesen állást foglalt a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen, 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, és hivatalosan tavaly novemberben vonta ki országát az egyezményből. A volt elnök számos környezetvédelmi szabályozást enyhített országában is.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte Biden döntését, rámutatva, hogy ezzel immár a Föld karbonszennyezésének kétharmadát kibocsátó országok tettek ígéretet a karbonsemlegesség elérésére. Washington visszatérése az egyezményhez 30 nappal azután léphet érvénybe, hogy Biden levélben értesíti erről a világszervezetet - mondta el Alex Saier ENSZ-szóvivő. Üdvözölte a lépést Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is.

Az újbóli csatlakozás a szén-dioxid-kibocsátás tíz éven belüli 40-50 százalékos csökkentésének pályájára állítja az Egyesült Államokat.

Biden szerdán aláírt más olyan rendeleteket is, amelyek fokozatosan semmissé tehetik a Trump-kormány visszalépéseit a klímavédelem területén. Ideiglenes moratóriumot rendelt el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre, utasította a szövetségi hatóságokat, hogy vizsgálják meg szigorúbb üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási szabványok bevezetését, és hozzálátott az Egyesült Államok és Kanada között épülő Keystone XL kőolaj- és gázvezeték vitatott tervére Trump által kiadott engedély visszavonásához.

Kötelező maszkviselést rendelt el Biden a szövetségi épületekben és területeken

Kötelezővé tette a maszkviselést az Egyesült Államok minden szövetségi kézben lévő épületében és területén Joe Biden amerikai elnök szerdán, a hivatalba lépését követően aláírt egyik legelső rendeletében, az országban tomboló koronavírus-járvány megfékezése érdekében.

Biden egyúttal arra kér mindenkit az Egyesült Államokban, hogy viseljen szájmaszkot a nyilvános helyeken legalább a következő száz napban.

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, Covid-19 nevű betegség világszerte az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol a járvány 11 hónapja alatt több mint 24,4 millióan fertőződtek meg, és közel 406 ezren haltak már meg a kórban. A fertőzöttek száma a legutóbbi három hónapban több mint háromszorosára, az elhunytaké közel a duplájára nőtt. Az elmúlt héten naponta átlagosan 3200-an estek áldozatul a járványnak.
Demokrata kézbe került az amerikai szenátus ellenőrzése a három új tag felesketésével

Kamala Harris alelnök feleskette szerdán az amerikai szenátus három új demokrata tagját, s ezzel - egy évtized után először - a demokrata párt ellenőrzése alá került nemcsak a Fehér Ház, de a kongresszus mindkét házának ellenőrzése is.

Raphael Warnock és Jon Ossoff mindketten a január 5-i georgiai szenátusi pótválasztáson szerezték meg mandátumukat a Kelly Loeffler és David Perdue republikánus jelöltek felett aratott szoros győzelmükkel. Harmadik társukat, Alex Padillát a kaliforniai kormányzó jelölte az alelnöki hivatalba lépő Kamala Harris helyére.

Harris szerdán elnökölt először a kongresszus felsőházában, néhány órával a Capitolium lépcsőin megtartott beiktatási ünnepség után.

Az Egyesült Államok szenátusa velük együtt most 50-50 arányban megosztott a törvényhozás két nagy pártja között. Ennek ellenére a demokraták irányíthatják majd a felsőház munkáját, mivel egyenlő szavazatarány esetén az alelnök voksa dönt majd.

A képviselőházban a demokratáknak 221-211 arányú, a korábbinál szűkebb többsége van, három betöltetlen mandátum mellett.

A Fehér Házat, a szenátust és a képviselőházat együtt utoljára 2011-ben, Barack Obama első elnöki időszakában ellenőrizte a Demokrata Párt.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.