Betiltják a szénerőműveket a G7-ek
Megegyezésre jutottak a G7 országok (az iparilag legfejlettebb „demokratikus országokat” - az USA-t, Az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Kanadát, Japánt és az EU-t tömörítő szervezet) miniszterei torínói találkozójukon, hogy 2035-ig kivonják a forgalomból az országaikban működtetett összes széntüzelésű hőerőművet – számolt be több hírforrás, köztük a theguardian.com is.
A megegyezésről Andrew Bowie, brit energiabiztonsági miniszter beszélt először, a sajtónak nyilatkozva azt mondta: „megvan a megegyezés a szén (tüzelésű erőművek) a forgalomból való folyamatos kivonásáról az évszázad harmincas éveinek feléig.” A brit miniszter a megegyezést „történelminek” minősítette és „szinte hihetetlen eredménynek” nevezte, mondván a tavalyi COP28-as találkozón Dubajban nem tudtak tető alá hozni egy ilyen megállapodást.
A találkozónak otthont adó Olaszország diplomáciai forrásai a megegyezésről azt az információt adták, hogy „technikai megegyezés született.”
A döntés több dolognak is egyértelmű mutatója, részben annak, hogy a G7-ek háztáján továbbra is vezető helyet foglal el - az észszerűségét és megvalósíthatóságát egyaránt egyre több oldalról megkérdőjelezett - „klíma ágenda”, és annak is, hogy az érintett országok döntéshozóit úgy tűnik nem igazán érdeklik a döntéseik megvalósításának a lakosságot érintő következményei.
A megvalósíthatósággal kapcsolatban felmerülő kérdésekre jó példa lehet Németország, amely már az összes atomerőműve bezárását érintő néhány évvel ezelőtti döntéssel búcsút mondott energetikai függetlenségének. A villanyáram deficitet a német kormányzat eleinte és nagy részben a francia atomerőművek gyártotta villanyáram importjával illetve gázerőművei segítségével kezelte, majd amikor az orosz gázimport lehetőségei a Nord Stream elleni terrorcselekmény után tovább csökkentek, tovább volt kénytelen növelni függőségét a francia villanyimporttól és néhány leállított vagy arra a sorsra szánt szénerőművét is újraindította.
A hab a tortán, hogy az így generálódó problémák – áremelkedések formájában - várhatóan ismételten a szegényebb kelet-közép országok lakosságához gyűrűzhetnek majd be először és legérzékenyebben, tekintve a közös villanyárampiacot.
