2025. július 9., 14:20

Betiltaná az orosz gázt Brüsszel, miközben Belgium rekordmennyiségben importálja

A brüsszeli álszentség csúcsa: miközben az EU vezetése már két éven belül le akarja állítani az orosz energiahordozók behozatalát és ezzel gyakorlatilag gazdasági öngyilkosságba hajszolnak több uniós tagállamot, közben Belgium tavaly rekordmennyiségű orosz földgázt importált – számolt be több hírforrás, köztük a belga tijd.be is.

 

Cseppfolyósított gázt szállító hajó egy kikötőben
LNG szállító hajó. Képünk illusztráció.
Fotó: Pexels

A tavalyi évben Belgiumba minden korábbi mennyiséget meghaladó, rekordmennyiségű orosz gáz érkezett, aránya a teljes import 18,3 százalékát tette ki a más országokba tovább exportált mennyiséggel együtt. Ennél nagyobb arányban 2024 folyamán csak Norvégiából érkezett gáz Belgiumba.

Rekordot döntött az orosz gáz aránya a teljes belga hazai fogyasztáson belül is, 2024-ben annak 8,7 százalékát tette ki, ami magasabb érték volt a Belgium által még az orosz-ukrán háború kezdete előtti utolsó évben felhasznált mennyiségnél is. Az orosz cseppfolyósított gáz belgiumi importja tehát különböző szempontokból nézve is növekedő trendet mutat. Példaként lehetne említeni az egyik legjelentősebbnek számító helyi gázipari társaság, a Fluxys adatait is, amelyek szerint ők tavaly 13,3 terrawatt óra (TWh) mennyiségnek megfelelő orosz LNG-t hoztak be az országba, ami 12 százalékkal nagyobb mennyiség a 2023-as évinél.

A vonatkozó számadatok és belga illetékesek néhány nyilatkozata egyaránt arra engednek következtetni, hogy az orosz gázimport leállításával kapcsolatban nem eszik majd olyan forrón a kását, ahogy azt azok a brüsszeli bürokraták látják, akik már számtalanszor bebizonyították, hogy nekik semmi sem drága, főként, ha azt nem az ő pénztárcájuk bánja. Az orosz gázimport leállításával kapcsolatos részletes hatástanulmány elkészítésére szólított fel Mathieu Bihet belga energiaügyi miniszter is, aki főként azzal kapcsolatban fogalmazott meg félelmeket, hogy a gázszállításra vonatkozó hosszú távú szerződések felmondása milyen nagy büntetőpótlékok kifizetését teszi majd szükségessé.

Ezek összeurópai nagyságáról már annak alapján is fogalmat lehet alkotni, hogy például csak Szlovákia esetében 16 milliárd euró körüli összegről beszélnek a szlovákiai illetékesek és akkor még csak a szerződésszegés miatti büntetésekről volt szó, nem pedig a drágább amerikai, közel-keleti vagy éppen norvég eredetű gáz beszerzési költségeiből adódó tartós többletkiadásokról.

Ezek a sok tízmilliárd eurós tételek pedig úgymond „grátisz” kerülhetnek majd az orosz szállítókhoz, akik az elmúlt évek során már bizonyították, hogy az európai értékesítés csökkenéséből keletkező felesleg piaci elhelyezése nem jelent különösebb nehézséget számukra. Ez a tényező, valamint a belga import növekedése és még számos más is egyértelműen azt mutatja, hogy az energiahordozók eladásából származó orosz bevételek csökkentésének „szükségességével” példálózó uniós döntéshozók érvelésében nagyon nem ülnek a dolgok.

Na, de hát kit érdekel ez Brüsszelben, ahol egyeseknek már annyira rá nőtt a korona a fejére, hogy azt hiszik, hogy az ügyben szerintük „renitenskedő”, de igazából csak saját gazdaságukat menteni igyekvő, Szlovákiát és Magyarországot majd az egyhangú döntés elvének kiiktatásával, vagyis a vétójog megszüntetésével lehet majd „megszabályozni.” Bár ez utóbbi még nem lefutott kör, az uniós vezetés akarnok hozzáállása itt is azt mutatja, hogy Brüsszel – a migráció és a Green Deal kérdéseihez hasonlóan – ebben a témában sem a tagállamok, hanem másnak az érdekeit képviseli.
Megosztás
Címkék