Belgiumi vakcina-helyzetkép
A Magyar Nemzet összeállítást közölt a belgiumi vakcinahelyzetről, amely azért is érdekes, mert Belgiumban számos olyan gyógyszergyár működik, amelyek közvetlenül érdekeltek a vakcinagyártásban.
Európa Vakcina-völgyeként emlegetik Belgiumot, ám a körülbelül 11 milliós országban a technikai hibák mellett épp a vakcinahiány nehezíti az oltási kampány sikerét. A kontinens egyik legnagyobb és legmodernebb, Brüsszelben lévő oltási központjában eddig szinte nem volt olyan hét, hogy ne alakuljon ki káosz az oltási meghívók körül.
A Puurs nevű flamand kisvárosban az amerikai Pfizer és a német BioNTech oltóanyagát gyártják, a vallon Seneffe településen pedig a francia Novasep segíti a brit–svéd AstraZeneca vakcinájának tömeges készítését. A brit GlaxoSmithKline (GSK) ugyancsak a belgiumi Vallóniában működteti a világ legnagyobb gyógyszergyárát, ahol a német CureVac és a francia Sanofi koronavírus elleni vakcinájának részeit tesztelik és állítják elő. (A CureVac és Sanofi oltóanyagai egyelőre nem bírnak uniós forgalmazási engedéllyel – a szerk.) Elmondható, hogy a világ tíz legjelentősebb gyógyszergyártója mind jelen van Belgiumban, amely – részben stratégiai elhelyezkedése miatt – 2019-ben egymaga adta az EU biogyógyszeripari exportjának tizenhárom százalékát.
Eddig kb. 900 ezer belgát oltottak be, a második adagot pedig a felnőtt lakosság kb. 3 százaléka kapta meg.
Az épületet őrző rendőrök elmondása szerint csendes nap várt az oltóközpont munkatársaira. Nem volt ez egész héten így: szerdán akár háromórás várakozási idővel számolhattak az odaérkezők, mert a hatóságok túl sok embernek juttattak oltási meghívót.
– magyarázta lapunknak az őr, aki szerint rengetegen panaszkodtak a kialakult helyzet miatt. A fennakadások immár megszokottak, a létesítmény csak két hét késéssel, február közepén nyithatta meg a kapuit a vakcinahiány miatt. Most, hogy már csordogál az épp Belgiumban legyártott oltóanyag, viszont a fent említett tervezési és információs technológiai problémák jelentik az akadályt.
A régiókra és nemzeti közösségekre osztott Belgiumban pedig további akadály, hogy nem mindegy, milyen nyelven tájékoztatják az oltásra érkezőket.
Egy flamand anyanyelvű belga nő feljelentést tett a grandiózus központ ellen, ugyanis nem beszél franciául, ott pedig csak francia nyelven tudott tájékoztatást kapni az oltás lehetséges mellékhatásairól.
Az összesen kilenc egészségügyi miniszterrel működő országban a héten terítékre került az oltási stratégia átdolgozása is, mert február végéig nem tudták beoltatni az egészségügyi dolgozók kijelölt arányát.
