Béketerv washingtoni változatban, de elfogadható-e majd?

Az Axios politikai hírportál megszerezte a béketerv mind a 28 pontját, amelyek a háború lezárását célozzák.

A tervet, amely még mindig csak tervezet, ezért néhány pontján akár még változhat, csütörtökön mutatták be Kijevben, írja az ABC News. A tervet Donald Trump amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff fogalmazta meg Marco Rubio amerikai külügyminiszter, a Fehér Ház sajtótitkára és egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő közreműködésével, jegyzi meg az amerikai kiadvány.

Az Index.hu portál szerint a terv akár zátonyra is futhat, mint az a jó néhány korábbi, amelyek közül Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programvezetője szerint az egyetlen komolyan vehető kísérlet a törökországi tárgyalássorozat volt, mindjárt a háború kezdete után. Azután ilyen nem volt, tehát pl. Zelenszkij 10 pontos tervezetét semmiképpen sem lehet idevenni, mert nyilván nem a hadszíntéri realitásból indult ki, csakúgy, mint a 2023-ban megfogalmazott kínai és az indonéz tervezetek.

Washington most igyekszik nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy írja alá a megállapodást. Bár a terv olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyeket Ukrajna eddig többször is elutasított, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezúttal nem zárkózott el a párbeszédtől.

Egy magas rangú amerikai tisztviselő elismerte, hogy a terv súlyos engedményeket kér Ukrajnától, de megjegyezte, hogy az Egyesült Államok úgy véli, a háborúnak most kell véget vetni, mert ha nem történik meg, Ukrajna még több területet veszíthet.

A Bild az Axios szivárogtatása után pontról pontra összefoglalta, miről szól a mostani béketerv, amit az amerikai letettek Zelenszkij elé:

1. Megerősítik Ukrajna szuverenitását
2. Oroszország, Ukrajna és Európa átfogó megnemtámadási egyezményt köt; az elmúlt 30 év minden feszültsége rendezettnek tekintendő
3. Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támad meg szomszédos országokat; cserébe nem bővül a NATO
4. Oroszország és a NATO az USA közvetítésével párbeszédet folytat minden biztonsági kérdés tisztázására és a feszültség csökkentésére
5. Ukrajna biztonsági garanciákat kap
6. Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 katonára korlátozódik
7. Ukrajna az alkotmányban rögzíti, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz; a NATO ebbe beletörődik
8. A NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában
9. Európai harci repülőgépeket telepít Lengyelországba
10. Az USA biztonsági garanciát ad, és ezért kárpótlást kap. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, ez érvényét veszti; orosz támadás esetén pedig határozott, koordinált katonai válaszcsapás következik.
11. Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz
12. Globális újjáépítési program indul
13. Oroszország teljes mértékben reintegrálódik a világgazdaságba, beleértve az összes szankció feloldását; továbbá meghívást kap, hogy visszatérhessen a G8-ba
14. A befagyasztott pénzeszközök felhasználása a következőképp alakul: 100 milliárd dollárt fordítanak az USA által vezetett ukrajnai projektekre; a nyereség 50 százaléka pedig az USA-t illeti. Európa további 100 milliárd dollárt fizet
15. Egy amerikai–orosz munkacsoport felügyeli minden biztonsági rendelkezés betartását
16. Oroszország törvénybe iktatja meg nem támadási politikáját Európával és Ukrajnával szemben
17. Az USA és Oroszország meghosszabbítja az atomfegyver-ellenőrzési megállapodásokat
18. Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy nem lesz atomhatalom
19. A zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt üzemeltetik; az áramot 50:50 arányban osztják meg Oroszország és Ukrajna között
20. Mindkét ország oktatási programokat valósít meg, amelyek „elősegítik a megértést, a kulturális toleranciát és a nemzetiszocialista ideológiák elutasítását”
21. Területek: A Krímet, Luhanszkot és Donyecket de facto orosz régióként ismerik el; Herszon és Zaporizzsja környékén befagyasztják a frontvonalakat. Oroszország lemond a további területekről. Ukrajna kivonul az általa ellenőrzött donyecki területről, amelyet demilitarizálnak, és nemzetközileg oroszként ismerik el
22. Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy a területi rendezéseket nem változtatja meg erőszakkal
23. Oroszország engedélyezi Ukrajnának a Dnyeper kereskedelmi használatát; megállapodások születnek a gabonaszállítmányok szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül
24. Egy humanitárius bizottság foglalkozik az olyan kérdésekkel, mint a fogolycserék és a holttestek átadása. Minden civil foglyot, beleértve a gyermekeket is, szabadon kell engedni
25. Ukrajna 100 napon belül országgyűlési választásokat tart
26. A konfliktusban részt vevő felek teljes amnesztiát kapnak; minden jövőbeni igényt kizárnak
27. A megállapodás jogilag kötelező; a végrehajtást egy Trump által vezetett békebizottság felügyeli. Szabálysértés esetén szankciók lépnek életbe
28. Azonnali tűzszünet lép életbe.

Demkó Attila szerint nem szabad elfelejteni, hogy ebben a történetben három fontos szereplő van: Oroszország, Ukrajna, illetve az Egyesült Államok. Tehát ez a háromszög fogja eldönti, hogy történik-e valami ígéretes. Fontos emlékeztetni, hogy az első, az isztambuli forduló volt az, amely majdnem véget vetett a háborúnak. Három dolgon csúszott el Isztambul, és ez a három máig a legfontosabb.

A területi kérdés, a garanciák kérdése, tehát, hogy Ukrajna milyen garanciákat kap, és ehhez kapcsolódik Ukrajna potenciális nyugati integrációja. Ezek azok a pontok, amelyekben nagyon-nagyon nehéz megegyezni.

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő ezzel szemben úgy véli, a korábbi rendezési tervek azért nem működtek, mert vagy az ukránoknak nem tetszett, vagy az oroszoknak. Tehát Putyin továbbra is tartja magát ahhoz, hogy Ukrajnának meg kell változnia. Ez jelent személyi változást, és politikai változást is az országban, és természetesen az Oroszországhoz való viszonyuknak is módosulnia kell.

Az oroszok mindebből azért nem engednek, mert az utóbbi időben nagyobb erőt vontak be a harcokba és nagyobb lendülettel mennek előre. Ha lassan is, de azért csak az oroszoknak áll a zászló, tehát jelenleg a hadműveletek szempontjából előnyösebb helyzetben vannak, mint az ukránok.

A felvetésre, hogy mit jelenthet, hogy ebből az új, 28 pontos amerikai javaslatból megint kimaradtak az ukránok és az európaiak, a biztonságpolitikai szakértő azt mondta, ez csak akkor fog működni, ha minden érdekelt fél bevonásával egyeztetnek. Olyan javaslatokkal kell indítani, amelyek feltételezhetően elfogadhatóak lesznek a másik fél számára is.

– zárta gondolatait Kis-Benedek József.