Behívásoktól félnek a kárpátaljaiak a háborús fenyegetés miatt
A Magyar Nemzet cikkírója a kárpátaljai magyarok aggodalmairól közölt cikket, akik attól tartanak, hogy a magyar fiatalok is behívót kaphatnak az ukrán hadseregbe, miután ismét kiújultak a harcok az ukrán és a szeparatista csapatok között Donyeck térségében.
– derül ki a Rejting közvélemény-kutató központ tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen az elmúlt két hétben tizenegy ukrán katona vesztette életét Ukrajna keleti részén az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között kiújult tűzharc során. Az ukrán–orosz konfliktus elmérgesedésétől való félelmet ráadásul az a hír is fokozza, hogy Oroszország jelentős erőket csoportosított az ukrán határ közelébe, a Donyec-medence térségébe és az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigetre.
– nyilatkozta a lapnak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója.
Magyarország szempontjából nézve leginkább azért aggasztók ezek a hírek, mert az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarságra is kiterjedhet.
– magyarázta Kosztur András. Hozzátette: az ukrán–orosz konfliktus kiéleződése a kárpátaljai magyarság jogaira is kihathat, mint ahogyan azt az elmúlt évek ukránosító politikája során már láthattuk. A XXI. Század Intézet vezető kutatója kitért arra is, hogy a kárpátaljai magyarság figyelmét jelenleg leginkább a koronavírus-járvány, a hétköznapi megélhetési problémák, valamint az ukrán–magyar viták kötik le, ugyanakkor a frontról érkező hírek miatt a háborús fenyegetés is egyre gyakoribb téma.
Becslések szerint 2011-ben több mint száznegyvenezer magyar nemzetiségű élhetett Kárpátalján, ám az ukrajnai háborús viszonyok kialakulása és az egymást érő gazdasági válságok miatt ugrásszerűen megnőtt a kivándorlók száma, vagyis Kárpátalját számos magyar család és még annál is több fiatal férfi kényszerült végleg elhagyni – írja a Kárpátalja internetes portál.
– mondta el lapnak egy kárpátaljai magyar fiatal, Dorgay Zsófia. Arról is beszámolt, hogy a kint élő magyarság nem érzi magáénak Ukrajna háborúját.
– tette hozzá.
Kosztur András szerint a harcok kiéleződésének nemzetközi oka, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolata elmérgesedett az elmúlt hónapokban. A kutató szerint azonban valójában sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem érdeke, hogy eszkalálódjon a helyzet. Hozzáfűzte: Oroszországnak ugyan jobbak a katonai esélyei, de rendkívüli nemzetközi nyomással kellene szembenéznie, amennyiben nyíltan kiterjesztené a konfliktust a háborúban eddig nem érintett ukrán területekre. Ukrajna pedig, bár a nyugati államok elvben támogatásukról biztosították Kijevet, katonai téren valószínűleg egyedül maradna az oroszokkal szemben, ezzel pedig súlyos veszteségeket és újabb területek feladását kockáztatná.
