Baráti tűz amerikai gépekre, támadások a kőolaj-infrastruktúrára – ESTI ÖSSZEFOGLALÓ
Kuvait tévedésből lelőtt három amerikai katonai repülőgépet. A pilótáknak sikerült katapultálni. Támadás ért egy szaúd-arábiai kőolajfinomítót. Katarban leállították az LNG-termelést. Összefoglaló.
Az Egyesült Államok és Izrael támadása Irán ellen növeli a bizonytalanság kockázatát a Közel-Keleten, valamint a tömeges migráció és az energetikai válság veszélyét a világban - jelentette ki Tomio Okamura, a cseh parlamenti alsóház és a kormánykoalíciós Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke hétfőn Prágában újságíróknak nyilatkozva.
Okamura rámutatott: az ENSZ alapokmánya szerint az államoknak nemzetközi kapcsolataikban tartózkodniuk kell az erő alkalmazásától a vitákban.
"Amennyiben Iránban bizonytalanná válik a helyzet, Európának nagy problémája lehet" - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Iránnak több mint 90 millió lakosa van, s problémák esetén Európának "nagy migrációs hullámra kell felkészülnie", és problémákra kell számítani az energiaellátás terén is.
Csehország a közel-keleti helyzet miatt biztonsági intézkedéseket foganatosít, amelyeket azonban nem lenne jó nyilvánosságra hozni - mondta Andrej Babiš a cseh nemzetbiztonsági tanács kora reggeli ülése után újságíróknak nyilatkozva. Annyit árult el, hogy a kormány "megerősíti a biztonságot az utcákon". Babis közölte, hogy a biztonsági szolgálatok nem rendelkeznek olyan ismeretekkel, miszerint Csehországot jelenleg bármiféle veszély fenyegetné. A kormányfő szerint hétfőn több repülőgép is indul Prágából a Közel-Keletre.
A kormány a délelőtt folyamán a cseh hadsereg egyik Airbusát az egyiptomi Sarm es-Sejkbe, a másikat a jordániai Ammánba küldi, ahonnan elhozzák a hazatérni kívánó cseh állampolgárokat, s a fennmaradó szabad helyeket Prága felajánlja más országoknak.
A Smartwings légitársaság két gépe már reggel elrepült Ománba, s rövidesen továbbiak indulnak. Ománban jelenleg mintegy 3500 cseh turista tartózkodik, akiket onnan haza kell hozni. A külügyminisztérium Drozd rendszerébe a közel-keleti régióban már több mint hétezer cseh állampolgár regisztrált.
A cseh kormány hétfői ülésén megvitatta a kialakult helyzetet, de az ország terrorfenyegetettségének szintjét nem emelte meg - közölte Lubomír Metnar belügyminiszter a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatóságok megszigorították a Szabad Európa Rádió, az Egyesült Államok, Izrael és a palesztinok diplomáciai objektumainak őrzését, valamint a zsidó közösség együttműködésével megállapított néhány más prágai helyszínét is.
Csehországban a terrorfenyegetettségnek négy szintje van: A, B, C, D, közülük a D szint a legmagasabb. Hosszabb ideje a B szint van érvényben, amely mérsékelt fenyegetettséget jelent.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy az Irán ellen indított offenzíva "világos, elsöprő és határozott célja" az volt, hogy kiiktassák az iráni rakétafenyegetést, romba döntsék az iráni haditengerészetet, illetve elérjék azt, hogy Iránnak ne legyenek atomfegyverei.
"Ez nem egy úgynevezett rezsimváltó háború, bár a rezsim nagyon is megváltozott, és ez csak jót tesz a világnak" - fogalmazott a miniszter.
"Nincsen semmiféle ostoba szabályzat, nincs semmilyen ingoványos nemzetépítés, nincs demokráciaépítés, nincs semmiféle politikailag korrekt háborúzás. Azért harcolunk, hogy győzzünk, és nem fogjuk pazarolni az időt, sem az életeket" - mondta.
Egy esetlegesen elhúzódó regionális konfliktussal kapcsolatos aggodalmakra reagálva Hegseth kijelentette: "ez nem Irak, ez (a konfliktus) nem végtelen".
Hegseth szerint Donald Trump amerikai elnök szabadon dönthet arról, hogy ez a művelet meddig tartson. "Négy hét, két hét, hat hét. Lehet több is vagy kevesebb" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg vannak-e amerikai szárazföldi csapatok Iránban, Hegseth azt felelte, hogy nincsenek, de nem fognak belemenni ennek a taglalásába, mert "bolondság" lenne azt várni az amerikai hatóságoktól, hogy nyilvánosan közöljék, hogy "pontosan meddig hajlandók elmenni". Hozzátette azt is: "Trump elnök biztosítja az Egyesült Államok ellenségeit afelől, hogy az amerikai érdekek védelmében olyan messzire fognak elmenni, amennyire csak szükséges".
Caine hangsúlyozta, hogy ez nem egy egyszerű, egynapos művelet. "Bizonyos időt vesz igénybe, hogy teljesítsék azokat a célokat, amelyekkel az Egyesült Államok közel-keleti műveleteiért felelős Középső Parancsnokságát (CENTCOM) és a vezérkari főnökök egyesített bizottságát megbízták, és egyes esetekben ez kemény és nehéz munka lesz" - mondta.
Dan Caine tájékoztatása szerint az amerikai hadsereg - csakúgy mint a tavaly júniusi Irán elleni katonai művelet során - most is bevetett B-2-es lopakodó nehézbombázó repülőgépeket. A csapások részét képezték továbbá kibertechnológiai manőverek is, amelyekkel megzavarták az iráni kommunikációs rendszereket és az érzékelőhálózatokat. Azt is elmondta: az Egyesült Államok további katonákat vezényel a Közel-Keletre.
Hétfőn az amerikai hadsereg bejelentette: egy negyedik amerikai katona is meghalt az Irán ellen szombaton indított offenzíva során.
Franciaország "a partnereivel kötött megállapodásoknak és a kollektív önvédelem elvének megfelelően" készen áll arra, hogy részt vegyen a Perzsa-öböl menti országok és Jordánia védelmében, amelyek az iráni támadások célpontjai, - jelentette ki hétfőn a francia külügyminiszter.
- mondta Jean-Noël Barrot párizsi sajtótájékoztatóján.
"Mintegy 400 ezer francia állampolgár él vagy tartózkodik a térség tucatnyi országában" - tette hozzá a miniszter. "Ismereteink szerint eddig nem számoltak be francia áldozatról" - mondta.
"Helyi szinten már megszerveztük a földi úton történő távozások megkönnyítését, ahol ez lehetséges, de nem minden érintett országban van így" - hívta fel a figyelmet.
A miniszter a katonai és politikai feszültség csökkentésére szólított fel.
"Azonnal le kell állítani a katonai eszkalációt. A katonai műveletek cél nélküli határozatlan ideig tartó meghosszabbítása olyan kockázatot hordoz, amely Iránt és a régiót instabilitásba sodorhatja hosszú időre" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
"Libanonban a Hezbollah súlyos hibát követett el, amelyért a lakosság ma reggel megfizette az árat, több tucat halottal és több tízezer belső menekülttel, amikor egy olyan konfliktusba lépett be, amelybe sem a hatóságok, sem a libanoni nép nem kíván belekeveredni" - mondta Barrot, és felszólította a Hezbollah síita fegyveres szervezetet, hogy "azonnal fejezze be ezeket a műveleteket".
Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, a Közel-Keleten rekedt német turisták kimenekítésére - jelentette be hétfőn a német külügyminiszter.
Johann Wadephul közölte, hogy a két ország fővárosába, Rijádba és Maszkatba hamarosan útnak induló repülőgépeken elsősorban a veszélynek kitett német állampolgárokat, tehát a gyermekeket, betegeket és a várandós nőket fogják evakuálni.
A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, "a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.
A tűzszünet mielőbbi megkötésének és a politikai-diplomáciai folyamat folytatásának szükségességét hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz államfő és Mohamed bin Zajed al-Nahjan, az Egyesült Arab Emírségek elnöke a két vezető hétfői, az iráni konfliktusról folytatott telefonbeszélgetése során.
A Kreml tájékoztatása szerint a felek megvitatták "a Közel-Keleten bekövetkezett példátlanul tragikus eseményeket az Irán elleni amerikai-izraeli agresszió és Teherán kemény válaszlépéseinek kontextusában".
A közlemény szerint Putyin emlékeztetett arra, hogy az orosz fél sokat tett az iráni nukleáris program körüli helyzet békés rendezésének elősegítése és a kölcsönösen elfogadható kompromisszumok keresése érdekében. Méltatta, hogy az emírségek is aktív szerepet játszottak ebben a folyamatban.
Az orosz elnök köszönetet mondott hivatali partnerének az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodó orosz állampolgárok, köztük számos turista megsegítésére tett erőfeszítéseiért a kialakult vis maior helyzetben.
Az Egyesült Arab Emírségek elnöke hangsúlyozta, hogy az iráni válaszcsapások közvetlenül érintették az emírségeket is, kárt okozva az országnak és veszélyeztetve a civil lakosságot. Rámutatott, hogy ezeket a csapásokat annak ellenére hajtják végre, hogy hazájának területe nem szolgál az Irán elleni támadás bázisaként, ezért semmi sem indokolja őket.
Vlagyimir Putyin kifejezte készségét, hogy továbbítsa ezt az üzenetet Teheránnak, és hogy minden lehetséges segítséget megadjon a régió általános helyzetének stabilizálásához.
A libanoni kormány hétfőn megtiltotta a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet állami engedély nélküli katonai műveleteit - jelentette be Navaf Szalám miniszterelnök azt követően, hogy a szervezet drón- és rakétatámadást hajtott végre Izrael ellen Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halála miatti megtorlásként.
Az Irán támogatását élvező Hezbollah az Izrael elleni drón- és rakétatámadást Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető halála miatti megtorlásnak nevezte. Izrael válaszul kiterjedt légicsapásokat hajtott végre a Hezbollah ellenőrzése alatt álló bejrúti déli elővárosokban és Libanon más térségeiben. A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint a csapásokban 31 ember vesztette életét.
Az Egyesült Államok és Izrael szombaton mért légicsapásokat Iránra, amelyre Teherán és regionális szövetségesei - köztük a Hezbollah - válaszlépésekkel reagáltak. Izrael a Hezbollahot tette felelőssé az eszkalációért, és közölte, hogy a szervezet vezetője, Náim Kászem "kiiktatásra kijelölt célpont".
Kína felszólította az Egyesült Államokat és Izraelt a katonai műveletek azonnali beszüntetésére, valamint a közel-keleti konfliktus további eszkalációjának elkerülésére - jelentette be Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn.
A kínai állami média beszámolója szerint Vang Ji telefonon egyeztetett Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. A kínai tárcavezető hangsúlyozta: Peking bízik abban, hogy Irán a jelenlegi súlyos és összetett helyzetben képes fenntartani az ország társadalmi stabilitását, kellő figyelmet fordít a szomszédos országok jogos aggályaira, valamint biztosítja az Iránban tartózkodó kínai állampolgárok és intézmények biztonságát.
Aragcsi biztosította a kínai felet arról, hogy Irán minden tőle telhetőt megtesz a kínai állampolgárok és intézmények biztonságának biztosítása érdekében.
Friss tájékoztatást adott továbbá a térség helyzetéről, és kijelentette: az Egyesült Államok már másodszor indított katonai akciót Irán ellen az iráni-amerikai tárgyalások idején. Mint mondta, a felek a tárgyalások során pozitív előrelépést értek el, ugyanakkor Washington lépése sérti a nemzetközi jogot és átlépte Irán "tűréshatárát". Hozzátette: Teheránnak nincs más választása, mint hogy teljes mértékben megvédje magát.
Vang Ji megerősítette Kína elvi álláspontját az iráni helyzettel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Peking nagyra értékeli a két ország hagyományos barátságát, és támogatja Irán szuverenitásának, biztonságának és területi integritásának védelmét, valamint törvényes jogainak megőrzését.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
A katari bejelentés hírére a holland és brit nagykereskedelmi gázárak hétfőn csaknem 50%-kal emelkedtek.
A katari védelmi minisztérium tájékoztatása szerint dróncsapás érte a fővárostól 80 kilométerre északra Rász-Laffánban Katar legnagyobb LNG-előállító létesítményét. Szintén drón csapódott be az LNG-előállításban ugyancsak kulcsfontosságú Meszajídban egy erőmű víztározójába, Dohától 40 kilométerre délre. A támadásokban nem sebesült meg senki.
Donald Trump amerikai elnök közölte hétfőn, hogy nagyot csalódott Keir Starmer brit miniszterelnökben a brit támaszpontok amerikai használatának kezdeti tilalma miatt. Elmondta azt is, hogy az Egyesült Államok négyheti időtartamot vett figyelembe az iráni hadműveletek tervezéséhez, bár az iráni felső vezetés tagjait a vártnál sokkal hamarabb sikerült "kiiktatni".
Trump a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak adott, a lap online kiadásán hétfőn megjelent interjúban úgy fogalmazott: "túlságosan hosszú ideig tartott", mire London engedélyezte az amerikai légierőnek az iráni célpontok elleni támadásokhoz az indiai-óceáni Diego Garcia szigetén működő, brit felségterületnek számító közös légitámaszpont használatát.
Az amerikai elnök szerint "ilyesmi valószínűleg még soha nem történt a két ország kapcsolataiban".
A brit kormány nemzetközi jogi aggályokra hivatkozva először valóban nem járult hozzá, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokat vegyen igénybe az iráni hadműveletekhez.
Starmer azonban hétfő hajnalban bejelentette, hogy London álláspontja változott, és az amerikai légierő használhatja a brit támaszpontokat.
A brit kormányfő a Downing Streeten elmondott nyilatkozatában közölte: a brit királyi légierő (RAF) harci repülőgépei összehangolt védelmi műveletek keretében eddig is sikeresen hárítottak el iráni rakétatámadásokat, de az ilyen támadások jelentette fenyegetést kizárólag úgy lehet felszámolni, ha a rakétákat már a támadások kiinduló pontjain - a tárolásukra szolgáló raktárakban vagy az indítóállásokban - megsemmisítik.
Jóllehet Starmer nem részletezte, hogy Washington mely brit támaszpontokról indíthat támadásokat Irán ellen, kormányforrásokat idéző egybehangzó hétfői brit médiajelentések szerint a ciprusi Akrotíri, az Angliában működő Fairford és Diego Garcia is e támaszpontok közé tartozik.
Donald Trump a The Daily Telegraph-nak adott hétfői interjúban kijelentette: Londonnak mindig is engedélyeznie kellett volna Diego Garcia amerikai használatát az iráni támadásokhoz, hiszen a teheráni rezsim Nagy-Britanniában is számos ember haláláért felelős.
Az amerikai elnök megismételte azt a korábban is hangoztatott álláspontját, hogy Nagy-Britanniának nem lett volna szabad átengednie Mauritius számára a Chagos-szigetek feletti fennhatóságot, mivel Mauritius "soha nem volt ennek a területnek a jogszerű tulajdonosa".
Diego Garcia, ahol hatalmas brit-amerikai támaszpont működik, a szigetcsoport legnagyobb tagja. A támaszpont építése érdekében Nagy-Britannia évtizedekkel ezelőtt kitelepítette a szigetek őslakosságát és a korona fennhatósága alá vonta a területet, de néhány hónapja megállapodott a mauritiusi kormánnyal a Chagos-szigetek feletti szuverenitás átadásáról.
A hétfői Telegraph-interjúban az Irán elleni hadműveletek várható időtartamáról szólva az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok mindig is négy hétig tartó műveletekkel számolt, ezen belül pedig azzal, hogy két-három hét alatt sikerül "kiiktatni" az iráni vezetés "egyes tagjait", ugyanakkor "egyetlen nap alatt, vagyis jóval a menetrend előtt kiiktattuk mindegyiküket".
Trump szerint az irániak "kétségbeesetten" törekszenek a megállapodásra, "de én erre azt mondom, hogy ezt a megállapodást már egy hete meg kellett volna kötniük".
Újabb, a teheráni rezsimhez köthető célpontokra mért csapást az izraeli légierő Teheránban hétfőn - közölte az izraeli hadsereg szóvivője.
A hadművelet szombati kezdete óta a hatodik hullámban végrehajtott katonai műveletben a légierő a rendszer célpontjait támadta Teherán szívében. A légierő a katonai hírszerzés irányításával indította el a csapások újabb hullámát.
A szóvivő azt is közölte, hogy az "Üvöltő oroszlán" hadművelet nyitótámadásában likvidálták az iráni hírszerzési minisztérium felső vezetését. Velük együtt több olyan magas rangú tisztségviselőt is megöltek, akik világszerte terrortevékenységek előmozdításával, valamint az iráni nép elnyomásával foglalkoztak, köztük azokat is, akik a legutóbbi tüntetések leverésért feleltek.
A Hamász elleni háborúban az izraeli hadsereg a Gázai övezetben olyan dokumentumokat talált, amelyek ismételt kísérleteket tártak fel egy közös hírszerzési központ létrehozására, melyben a libanoni síita Hezbollah, a Hamász és az iráni Forradalmi Gárda vett részt az iráni hírszerzési minisztérium embereinek vezetésével.
A hírszerzési minisztérium az iráni állam egyik legfőbb eszköze az iráni állampolgárok megfigyelésére, olyan információkat is szolgáltattak, amelyek lehetővé tették a tüntetések erőszakos leverését az évek során. "A minisztérium felső vezetésének kiiktatása súlyos csapást mért a rezsim azon képességére, hogy terrortevékenységeket mozdítson elő, illetve hogy a rendszer iráni ellenzőit bántalmazza" - közölte az izraeli hadsereg, amely a vezetőkön kívül a minisztérium teheráni központját is támadta.
"Azért jöttem a légierő központjába, hogy közvetlenül lássam azt a helyet, ahonnan az iráni fenyegetéseket felszámoló fő erőfeszítést irányítják egyrészt az Izrael elleni rakétatámadások elhárításával, másrészt az iráni rezsim infrastruktúrájának megsemmisítésével, annak érdekében, hogy az iráni nép saját kezébe vehesse sorsát, eltávolíthassa, és a nép javára lecserélhesse ezt a rendszert"- mondta Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter a légierő műveleti központjában.
"Példátlan az együttműködés az amerikai partnerrel. Úgy gondolom, a világ két legjobb légiereje közösen dolgozik együtt más erőkkel is, és rendkívüli eredményeket érnek el. Arra számítok, hogy ez addig folytatódik, amíg minden kitűzött célt el nem érünk" - tette hozzá.
Német utazási irodák akár 30 ezer ügyfelét is érinthette a közel-keleti térségben kirobbant katonai konfliktus - mondta el hétfőn Anja Karliczek, a Bundestag idegenforgalmi bizottságának elnöke.
Karliczek hangsúlyozta, hogy "a legfontosabbnak a válságrégióban ragadt turisták és utazók biztonságát tekintik".
Karliczek hangsúlyozta: bízik abban, hogy a hatóságok és a turisztikai ágazat a kialakult helyzet gyors elemzése után megteszik a szükséges lépéseket.
"Mindannyian reméljük, hogy a vakációzók, akik a válságövezetben rekedtek, gyorsan elhagyhatják azt a szokásos, biztonságos útvonalakon" - tette hozzá.
Németország második legnagyobb utazásszervezője, a Dertour közlése szerint pár ezernyi ügyfelük tartózkodik az Egyesült Arab Emirátusokban, Szaúd-Arábiában, Katarban, Bahreinben, Ománban, Jordániában, Izraelben és Kuvaitban. Figyelemmel kísérik utasaik helyzetét, kihelyezett idegenvezetőik pedig személyesen nyújtanak tájékoztatást, és segítenek a szállások meghosszabbításában, illetve alternatív szálláshelyek keresésében. Az idegenforgalmi vállalat 24 órás forró vonalat állított fel tapasztalt válságkezelő szakemberek közreműködésével.
A vállalat azt tanácsolta az érintetteknek, hogy kövessék a német külügyminisztérium utasításait és a helyi hatóságok útmutatását.
A Dertour egyelőre legalább csütörtökig mind a nyolc említett országba szóló utazásait törölte. Közölte azt is, hogy más régiókban tartózkodó utazók is érintettek.
Az iráni Forradalmi Gárda azt állította hétfőn, hogy rakétákkal támadta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalának épületét és az izraeli légierő parancsnokának székhelyét.A Forradalmi Gárda hírportálja, a Szepah által közzétett és a Fársz hírügynökség által is továbbított közlemény szerint az iráni fejlesztésű Haibar típusú rakétákkal hajtottak végre "célzott és meglepetésszerű" támadásokat a célpontok ellen. A Forradalmi Gárda azt közölte, hogy Netanjahu sorsa egyelőre ismeretlen, további részleteket később tesznek közzé.
A 2023 májusában bemutatott Haibar rakéta 2000 kilométer hatótávolságú, és 1500 kilogrammos robbanófejjel lehet felszereleni.
Izrael berlini nagykövete azzal vádolta meg Iránt hétfőn, hogy bele akarja rángatni Európát a jelenlegi közel-keleti háborúba.
Ron Proszor a dpa német hírügynökségnek azt mondta: a gyaníthatóan iráni dróncsapás egy brit légibázis ellen egy európai uniós tagállam, Ciprus területén annak a jele, hogy Teherán európai országokat is be akar vonni a harcokba.
Ron Proszor a dpa szerint a lisszaboni szerződés 42. cikkében foglalt kölcsönös segítségnyújtási klauzulára utalt, amelynek értelmében az Európai Unió tagállamai kötelesek támadás estén egymást segíteni.
A brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légitámaszpontját vasárnap éjszaka érte dróncsapás. A ciprusi elnök és a brit védelmi minisztérium közlése szerint az esetnek nem volt áldozata, és csak csekély károk keletkeztek.
Izrael berlini nagykövete nyilatkozatában bírálta Európát amiatt, hogy túlságosan sokáig hagyatkoztak az Iránnal folytatott tárgyalásokra.
"A mollák rezsimje 47 éven keresztül tárgyalgatott Európával, felmondva nekik az Ezeregyéjszaka meséit, és gyakorlatilag az orránál fogva vezette a kontinenst" - fogalmazott.
Rakétatámadások újabb hulláma érkezett Izraelbe hétfőn, többen megsebesültek.
Az újabb hullámban Beér-Seván többen megsebesültek a 12-es kereskedelmi televízió értesülése szerint. Az első jelentések szerint kilencen könnyebben sérültek meg és jelentős anyagi károk is jelentkeztek a becsapódás nyomán.
A légiriadó után szervezett mentőalakulatok járják be az érintett területeket esetleges újabb sebesültek, áldozatok után kutatva. Az iráni rakéták hétfőn ebédidőben több hullámban egész Izraelt fenyegették, az ország északi, középső és déli részein egyaránt az óvóhelyekre kellett menni.
Az Irán ellen indított Epic Fury hadműveletet támogató három F-15E Strike Eagle típusú amerikai harci repülőgép baráti tűz miatt zuhant le Kuvaitban hétfőn. Az amerikai gépeket a kuvaiti légvédelem lőtte le tévedésből - közölte az amerikai hadsereg térségért illetékes középső parancsnoksága (CENTCOM).
"A teljes, hatfős legénység épségben katapultált, megtalálták őket, állapotuk stabil" - tudatta a CENTCOM. Az amerikai parancsnokság szerint Kuvait elismerte az incidenst, amelynek okát még vizsgálják.
Az iráni konfliktus eszkalációja mély aggodalomra ad okot, keményen kell dolgozni a feszültség csökkentéséért és a konfliktus további terjedésének megakadályozásáért - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Brüsszelben.
Közölte, hogy a hétvégén kilenc közel-keleti vezetővel, valamint több európai állam- és kormányfővel folytatott egyeztetést. Mint mondta, a helyzet továbbra is rendkívül ingatag, ugyanakkor három szempontot emelt ki.
Elsőként rámutatott: megújult remény mutatkozik az elnyomott iráni nép számára, és az Európai Unió határozottan támogatja az irániak jogát arra, hogy maguk dönthessenek saját jövőjükről. Másodszor hangsúlyozta: "keményen kell dolgoznunk a feszültség enyhítésén és azon, hogy megakadályozzuk a konfliktus további terjedését". Az elmúlt órákban számos támadás történt, köztük egy dróntámadás a ciprusi Akrotíriben található brit légibázis ellen, valamint csapás érte a szaúdi Aramco olajlétesítményét is. Von der Leyen a leghatározottabban elítélte Irán és meghatalmazott fegyveres csoportjai "meggondolatlan és válogatás nélküli" támadásait a térség szuverén területei ellen.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette: a testületen belül működő válságkezelési és koordinációs fórum rendkívüli ülést tart a helyzet áttekintésére. "Az energiától a nukleáris kérdésekig, a közlekedéstől a migráción át a biztonságig fel kell készülnünk a legutóbbi események következményeire" - fogalmazott.
Von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett bejegyzéseiben további egyeztetésekről számolt be.
Közölte: telefonon beszélt Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnökkel, aki tájékoztatta az éjfél után történt incidensről, amely során pilóta nélküli légi jármű célba vette az Akrotíriben található brit támaszpontot. Hangsúlyozta: bár a Ciprusi Köztársaság nem volt közvetlen célpont, az Európai Unió kollektíven, határozottan és egyértelműen kiáll tagállamai mellett bármilyen fenyegetéssel szemben.
Az Európai Bizottság elnöke egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Mint írta, a térség instabilitása mindkét felet mélyen érinti, ezért elengedhetetlen a szoros koordináció. Mindkét vezető kapcsolatba lépett kulcsfontosságú regionális partnerekkel a helyzet felmérése és a feszültség csökkentését célzó lépések megvitatása érdekében. Von der Leyen üdvözölte Törökország készségét a közvetítésre és a békés rendezés támogatására, hangsúlyozva: a diplomácia az egyetlen járható út. Megköszönte továbbá Ankara felkészültségét a válság esetleges migrációs következményeinek kezelésére, rámutatva, hogy Szíria ügyében már most is szoros együttműködés zajlik.
Az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt Hajszam bin Tárik ománi szultánnal is. A beszélgetés során határozottan elítélte az Omán területe ellen irányuló iráni támadásokat, és kifejezte Európa teljes szolidaritását. Háláját fejezte ki Omán szerepéért az Egyesült Államok és Irán közötti közvetett tárgyalásokban, hozzátéve: az ország a következő napokban és hetekben is kulcsszerepet játszhat a térség stabilitásának előmozdításában. Hangsúlyozta továbbá az EU és az Öböl-menti együttműködési tanács közötti politikai párbeszéd további erősítésének fontosságát.
Von der Leyen beszámolt arról is, hogy egyeztetett Szalman bin Hamad al-Halifával, Bahrein trónörökösével és miniszterelnökével. Hangsúlyozta: a manámai iráni csapások indokolatlanok és elfogadhatatlanok voltak. Kifejezte teljes szolidaritását Bahrein népével, és méltatta az ország szerepét a párbeszéd és az együttműködés előmozdításában. Kiemelte: a Perzsa-, más néven Arab-öböl térségének biztonsága szorosan összefügg Európa biztonságával is, ami az Európai Unió stratégiai érdeke.
Katar a polgári infrastruktúra, a többi között a dohai nemzetközi repülőtér elleni iráni támadásokat hiúsított meg - közölte az arab ország külügyminisztériumi szóvivője hétfőn a CNN amerikai hírcsatornán.
Madzsed al-Anszári leszögezte, hogy ezek a támadások nem maradhatnak megválaszolatlanul. Kijelentette ugyanakkor, hogy jelen pillanatban Katar nem áll harcban Iránnal.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Arab Emírségekben az Etihad légitársaság bejelentette, hogy legkorábban március 3., kedd 14 óráig az Abu-Dzabiba érkező minden járatot felfüggesztik.
Az Emírségek másik jelentős nemzetközi légitársasága, az Emirates már korábban bejelentette, hogy Dubajban felfüggesztik a légiközlekedést. A katari légtér lezárása miatt a dohai repülőtéren is leállt a közlekedés. A Wizzair azt jelentette be, hogy izraeli desztinációkra, valamint Dubajba, Abu-Dzabiba és Ammánba március 7-ig nem közlekednek a járatai.
Két drón támadást intézett az Aramco állami olajvállalat Szaúd-Arábiában működő egyik kőolajfinomítója ellen az ország keleti részén fekvő Rász Tanúrában - közölte a rijádi védelmi minisztérium.
A támadásnak nem voltak áldozatai. A támadó drónokat megsemmisítették. A földre hulló roncsok miatt tűz ütött ki - tájékoztatott a szaúdi védelmi tárca. A roncsok egy része lakóépületekre hullott.
A rijádi energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy a támadás miatt a létesítmény egy részét lezárták, de a kőolajkitermelés és -feldolgozás a rijádi kormány szerint zavartalanul folyik.
Maga az Aramco egyelőre nem adott tájékoztatást a történtekről. A Rász Tanúra-i kőolajfinomító napi 550 ezer hordós kapacitásával az egyik legnagyobb finomító.
