Az „üvegházhatású gázoknak” a szennyező anyagok listájáról való levételét tervezik az USA-ban
Donald Trump amerikai elnök kormányzata tervbe vette és már lépéseket tett annak irányában, hogy Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) megváltoztassa azon saját 2009-es megállapítását, amellyel a szennyező anyagok listájára tették az úgynevezett „üvegházhatású gázokat”, amivel erre kötődő klíma-szabályozások egész sorának bevezetése vált lehetővé – számolt be több hírforrás, köztük a New York Times közlésére hivatkozva a zerohedge.com is.
Az EPA több, mint másfél évtizeddel ezelőtt hozott vonatkozó határozata egyebek mellett felvette a szennyező anyagok listájára az úgynevezett „üvegházhatású gázokat”, vagyis elsősorban a szén-dioxidot és a metánt, amivel alapot teremtett arra a vitatott narratívára, hogy az emberi tevékenység jelentősen befolyásolja a klímaváltozás jelenségét. Az EPA ezen – az Obama-kormányzat idején hozott – döntésére, azután került sor, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága 2007-ben egy Massachusetts állam kontra EPA perben a tagállamnak igazat adva kimondta, hogy a kormányzati ügynökségnek szabályoznia kell az „üvegházhatású gázok” kibocsátását, mivel azok „veszélyt jelentenek az emberekre.”
A szakértők által máig vitatott és bírálói szerint leginkább politikai ideológiák mentén született döntést követően az USA-ban lendületet kaptak az úgynevezett „tiszta energia” felhasználásának növelését célzó „reformok.” Ezek jelentős része – mint az az európai uniós hasonló lépések mentén tájainkon már jól ismert - a fosszilis energiahordozók fogyasztásának visszaszorítására vonatkozott és számos korlátozás mellett jelentős többletkiadásokat hozott részint közvetlenül a lakosság pénztárcáit terhelve, részben pedig jelentősen megemelte a kormányzati kiadásokat is a dotációs politikák finanszírozására. Az előző demokrata kormányzatok idején az EPA, a 2009-es megállapításra hivatkozva és az úgynevezett „tiszta levegő törvényen” keresztül emissziós normákat vezetett be a gépkocsikra, az ipari termelésre és más területeken is.
Az „üvegházhatású gázokra” vonatkozó 2009-es EPA megállapítás visszavonására vonatkozó javaslatot jelenleg a Fehér Ház költségvetési és igazgatási hivatala vizsgálja. Amennyiben a változtatások elfogadásra kerülnek vélhetően azok természetes velejárója lesz az amerikai „klímanormák” vagyis emissziós célok felülvizsgálata, illetve teljes eltörlése is. Az erre vonatkozó korábban megállapított célkitűzések azzal számolnak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2030-ig a korábbi 55 százalékával csökkentenék az „üvegházhatású gázok” kibocsátását, a zéró kibocsátási szintet pedig 2050-re érnék el. Amellett, hogy ezek a célkitűzések szakértői vélemények szerint a jelenlegi technikai lehetőségek mellett csak az álmodozás kategóriájában értelmezhetőek, rendkívül komoly többletkiadásokat is jelentenének mind a lakosságra nézve, mind pedig a kormányzat szintjén.
A tengerentúlon tehát már valami egyértelműen elindult a klímaváltozás jelensége és az emberi tevékenység közti állítólagos összefüggések átértékelése irányába. Másik kérdés, hogy ez a szemléletváltás – és a korábbi narratívához kapcsolódó gazdaságromboló döntések visszavonása – mikor gyűrűzik be az EU-ba is, ahol a fanatikus brüsszeli klímapolitika és az ukrajnai háború ösztönzéséhez kötődő szankciós politika következtében megemelkedett energiaárak már megrogyasztották a gazdaság alappillérének számító ipart.
