Az uniós Green Deal politika következményei - Franciaországban minden másnap öngyilkos lesz egy gazda
Az Európai Bizottság (EB) által átültetett uniós Green Deal politika keretében az európai agrárgazdálkodókra nehezedő egyre súlyosabb korlátozó intézkedések hatásai egyenes összefüggésben vannak a szegmensben tevékenykedő vidéki lakosság mentális egészségének szélsőséges mértékű romlásával, Franciaországban például már rekordszintre emelkedett az öngyilkosságok gyakorisága a gazdák között – számolt be a munkabiztonságért és egészségért felelős európai ügynökség (EU-OSHA) jelentésére hivatkozva több hírforrás, köztük a france24.com is.
Alig néhány évtizeddel ezelőtt még az alapiskolás honismereti vagy földrajz tankönyvek GDP-képzést tárgyaló fejezeteiben is egyértelművé tették, hogy a fejlett gazdaság alapja az erősödő ipar, az önellátást biztosítani tudó mezőgazdasági szektor és az ezeket kiegészítő szolgáltatási szegmens. Bár a volt szocialista blokk országaiban az ipar erősítését erőltető mantrák kétségkívül nem voltak híján az ideológiai megfontolásoknak, azt alighanem ma sem vitatná senki sem, hogy a gazdaság hármasának akkor leírt ideáljában könnyebb volt megtalálni a logikát, mint abban, amit ma Brüsszelből az „új szép jövő” szükségszerűségeiként megpróbálnak elhitetni.
Arról a Brüsszelről beszélünk, amely – hogy csak egy gondolat elejéig ismét visszatérjünk a letűnt idők tankönyveinek példájához – a gazdaság működésére vonatkozó logikus és használható tudásanyagot az oktatásban is leváltotta a megosztott és digitális gazdaság, a startupok, a befogadó és safe space-kel rendelkező munkahelyek, a fenntarthatóság, a sokszínűség szükségességének és megannyi más semmire sem jó ideológiai jelszónak a hangoztatására.
De visszatérve az idézett jelentés legfőbb megállapításaira. Az unió egyik legjelentősebb agrártermelésével rendelkező Franciaországban az elmúlt időszak statisztikái szerint átlagban minden második nap öngyilkos lesz egy gazda.
A számokra és az érintettek körülményeire alapozó elemzés szerint jelentős részben amiatt, mert a hagyományos vidéki életformát és gazdálkodást folytató ottani farmerek élet és munkakörülményei a rájuk vonatkozó uniós bürokratikus megkötések, regulációs nyomások és más intézkedések olyan szintet értek el, amellyel a többségük már nem képes megbirkózni. Az ezek összeségéből adódó helyzet összehasonlítható a hollandiai és az írországi állapotokkal, ahol az utóbbiban például támogatást kapnak a tevékenységükkel felhagyó gazdák, az előbbiben pedig például a szarvasmarha tenyésztőket farmjaik kisajátításával fenyegeti a helyi kormányzat, amennyiben nem csökkentik termelésüket.
