Az Oroszország-politika is múlik a mai sorsdöntő elnökválasztáson
Több mint négymillióan szavazhatnak vasárnap a finn elnökválasztás második fordulójában. A jobbközép táborhoz tartozó Alexander Stubb és a zöld-baloldali Pekka Haavisto mérkőznek meg egy mindent eldöntő voksoláson.
A finn választók vasárnap két tapasztalt politikus közül választhatják ki az ország következő elnökét, akinek rengeteg fontos célt kell kitűznie. A győztes legfőbb feladata az lesz, hogy irányítsa a viszonylag új NATO-tagország kül- és biztonságpolitikáját az orosz–ukrán háború árnyékában.
A konzervatív Nemzeti Koalíció Pártjának politikusa, Stubb a január 28-i választás első fordulójában a szavazatok 27,2 százalékával szerezte meg az első helyet, de előnye nem volt elég, ezért van szükség ma a második fordulóra. Haavisto, az első forduló második helyezettje volt Finnország legkiválóbb diplomatája 2019–2023-ban, és a NATO-csatlakozás fő tárgyalója. Haavisto, aki egykori konfliktusközvetítő volt az ENSZ-nél, és elkötelezett környezetvédő, az első fordulóban a szavazatok 25,8 százalékát szerezte meg.
A két politikus nagyrészt egyetért Finnország külpolitikai és biztonsági prioritásaival kapcsolatban. Ezek közé tartozik az Oroszországggal szembeni kemény politika fenntartása – amely 1340 km hosszú határon osztozik Finnországgal –, a biztonsági kapcsolatok erősítése az Egyesült Államokkal, és Ukrajna megsegítése – elemzi a helyzetet az Euronews.
Mint ismert, a legtöbb európai országgal ellentétben Finnországban az elnök rendelkezik végrehajtó hatalommal a kül- és biztonságpolitika kialakításában. Ezt a kormánnyal együtt teszik, különösen az Európai Unión kívüli országok, például az Egyesült Államok, Oroszországot és Kína esetében. Az államfő a hadsereget is irányítja, ami különösen fontos Európa jelenlegi biztonsági környezete és Finnország megváltozott geopolitikai helyzete közepette, amely 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz.
