Az orosz-ukrán konfliktus nemzetközi jogi szempontból
Nyugat, az Európai Unió és az ENSz is elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését, hogy békefenntartó csapatokat küld a kelet-ukrajnai szakadár területekre. Oroszország megsértette a nemzetközi jogot. A helyzet nemzetközi jogi vetületéről kevés szó esik a politikai-katonai történések mellett.
– mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének docense.
A függetlenedésre irányuló törekvések a népek önrendelkezési jogából fakadnak szerinte, de a Donyeck és Luhanszk megyében élő kisebbség nemzetközi jogi szempontból nem tekinthető népnek, így a függetlenedés, illetve annak elismerése is nemzetközi jogba ütközik, ahogy az Oroszország katonai beavatkozása is a szakadár területeken.
Az összes ENSZ-tagállam által 2005-ben elfogadott elv szerint lehetőség van a lakosság tömeges atrocitásoktól történő megóvása érdekében, valamint emberi jogok megsértése esetén akár katonailag beavatkozni az azokat elkövető országban.
A helyzet kapcsán a szakértő Transznisztriával vont párhuzamot: Moldova oroszbarát részén már a moldáv háborút lezáró tűszüneti megállapodás életbelépése, 1992 óta állomásoznak orosz békefenntartó erők, de lényeges különbség, hogy Oroszország a Dnyeszter Menti Köztársaságot nem ismerte el független államként. Ugyanakkor a chisinaui adminisztrációban érezhető a félelem, hogy a kelet-ukrajnai fejleményekhez hasonló események játszódhatnak le náluk is. Tóth Norbert nem tartja kizártnak, hogy Oroszország végül ennek a területnek függetlenségét is elismeri.
