Az orosz árnyékflotta valószínűleg fennmarad a háború után is
Az ukrajnai háború kezdete óta a Nyugat szankciókat alkalmaz Oroszország ellen, amelyek célja többek között az olajeladásokból származó nyereségének korlátozása.
Jelenleg az EU újabb szankciós csomagot készít elő, amely az úgynevezett orosz árnyékflotta további hajóit célozza meg. Ennek a flottának a segítségével Oroszország továbbra is sikeresen kikerüli a nyugati szankciókat és profitál az olajexportból. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a tendencia a háború befejezése után is fennmaradhat, írja a New York Times (NYT).
Oroszország az ukrajnai invázió megkezdése után gyorsan megtalálta a módját, hogy a nyugati árplafon és kiterjedt korlátozások ellenére is profitáljon az olajból. Hatalmas flottát épített ki amortizált, tisztázatlan tulajdonú hajókból, amelyek titokban szállítják az üzemanyagot távoli piacokra, és így továbbra is sikeresen kikerüli a szankciókat.
Az elöregedett, karban nem tartott tartályhajók, amelyekből a orosz flotta túlnyomórészt áll, ráadásul komoly kockázatot jelentenek a környezetre, írja a NYT. „Sokan szeretnék a könnyebbik részt csinálni – szankciókat bevezetni –, de valójában ezzel még nagyobb problémát okoztunk” – nyilatkozta a New York Timesnak Ian Ralby, tengeri biztonsági szakértő és az I.R. Consilium kutatócég alapítója.
Az S&P Global Market Intelligence kutatócég szerint a feketepiaci flotta az összes tengeren és óceánon közlekedő tartályhajó körülbelül 17 százalékát teszi ki. Jelenleg a flotta körülbelül 978 hajóból áll, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt.
Oroszországnak meg kellett kerülnie a tengeri orosz olajimport tilalmát, és egyúttal el kellett kerülnie az EU által 2022 végén bevezetett árplafont. A G7-országok, az EU és Ausztrália egyúttal korlátozták az orosz vállalatok számára a biztosítás nyújtását azoknak a hajóknak, amelyek az árplafon felett értékesítenék az orosz olajat.
Az Oroszországgal kapcsolatban álló hajók ezért hiányos biztosításúak vagy egyáltalán nem rendelkeznek biztosítással. Harmadik országok zászlaja alatt kezdtek el közlekedni, és hamis információkat küldtek a helyzetükről, hogy elrejtsék, hol rakták le a rakományukat. Ezzel Oroszország jelentősen megnehezítette annak bizonyítását, hogy az olaj az ő forrásaiból származik. Mivel ezek a hajók nélkülözhetetlenek lettek az orosz olajgazdaság számára, nő az olajszennyezés vagy más tengeri katasztrófák kockázata. Az S&P adatai szerint a hajók átlagos életkora ugyanis körülbelül 20 év, míg az olajflotta esetében általában 13 év.
– nyilatkozta a NYT-nak Natalia Gozak, a Greenpeace Ukrajina irodájának igazgatója. Bár az orosz árnyékflotta korlátozta az árplafon hatékonyságát, ez nem jelenti azt, hogy a szankciók hibásak lennének, állítják azok támogatói. Bár a szankciók messze nem tökéletesek, Moszkvának mégis pénzbe kerülnek, mivel az olajszállítás Indiába vagy Kínába és az árnyékflotta építése költséges.
Az Európai Unió legutóbbi bejelentése szerint további 118 árnyékflotta-hajót vesz fel a szankciós listára, ami azt eredményezi, hogy a kikötők egyre kevésbé hajlandóak együttműködni velük. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália is fellép ezek ellen a hajók ellen. Oroszország azonban továbbra is újabb hajókat ad hozzá, amelyek átveszik a helyüket, de ez további pénzt jelent Moszkvának.
Ez azonban nem túl tökéletes megoldás. A árnyékflotta hajói azonban megtalálják a módját, hogy elkerüljék a feketelistát. A tengeren rakodják ki a rakományt, vagy útközben zászlót váltanak, hogy elrejtsék identitásukat. A Nyugat így közvetetten ösztönzi Oroszországot egy kiterjedt illegális gazdaság létrehozására.
