Az olasz parlament létszámcsökkentéséről tartott népszavazás ledöntött egy tabut
A szavazók majdnem hetven százaléka igent mondott az olasz parlament létszámcsökkentéséről megtartott népszavazáson, amelyet a teljes választási rendszer minél gyorsabb reformjának kell követnie még a következő parlamenti választás előtt az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint.
Alfonso Celotto alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a referendumnak semmilyen azonnali hatása nincsen.
A referendum megerősítette, hogy a következő római parlamentnek a jelenlegi 945 helyett 600 fősnek kell lennie, de "a neheze csak most jön" - magyarázta Celotto. Első lépésben az országot lefedő szavazókörzeteket kell átrajzolni: a felsőházi mandátumokat képviselő eddigi 315 körzetet kétszázra kell csökkenteni. "Egyszerű matematikáról van szó: ahol egy szenátor vagy egy képviselő Rómának egy kerületét képviselte, most lehet, hogy kettőt fog a lakosságszámtól függően" - jelentette ki Celotto.
A tartományi választásokkal egy időben, vasárnap és hétfőn megtartott népszavazáson 53,8 százalékos volt a részvétel, és a szavazók 69,6 százaléka igent mondott a parlamenti létszám csökkentésére. Így a felsőházban a szenátorok száma az eddigi 315-ről 200-ra, az alsóházban a képviselőké 630-ról 400-ra csökken. Az 1948-tól működő tökéletes kétkamarás parlamenti rendszer reformjának elindításáról van szó, amely a tartományok eddigi képviseleti súlyát is módosítja elsősorban a szenátusban. A legtöbb felsőházi mandátumot Lombardia tartomány veszíti el, mert 49 szenátor helyett 31-et küldhet majd Rómába. Minden egyes lombardiai szenátor az eddigi 206 ezer helyett 326 ezer lakos érdekeit képviseli majd. A déli Campania régió is 29 szenátorból csak 11-et tarthat meg, és egyharmadára csökkent a külföldön élő olaszok szenátorainak és képviselőinek száma is.
- jelentette ki Alfonso Celotto. Hozzátette: most a szükséges rossznak, vagyis új választási törvénynek kell következnie. Hangoztatta, hogy a referendum sikere után választási reform nélkül nem lehet parlamenti választásokat tartani.
Federigo Argentieri történész, a római John Cabot egyetem professzora kijelentette: a népszavazás ledöntött egy politikai tabut. Felhívta a figyelmet arra, hogy megerősítő népszavazás ritkán kapott ekkora támogatást az olaszországi választók körében.
Hangsúlyozta, most a saját létszámcsökkentését elindító parlamentnek kell minél előbb munkához látnia egy működőképes választási törvény kidolgozásával.
- mondta Federigo Argentieri. Emlékeztetett, hogy az 1993 óta használt, jelenlegi, vegyes választási rendszer az alkotmányjogász Sergio Mattarella mostani államfőről kapta a nevét.
Arra a kérdésre, hogy miként lesz ez lehetséges a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben, Federigo Argentieri úgy reagált:
Hozzátette, hogy a választási reformról folytatott politikai adok-veszekben központi tét lesz a következő államfő személyének kiválasztása is, aki 2022 januárjában veszi át Mattarella tisztségét. Megjegyezte, hogy a választási reform és az államfőválasztás miatt is nehezen képzelhető el, hogy a következő három évben parlamenti választásokat tartsanak.
A választási törvényt érintő vita máris megkezdődött: a Matteo Salvini vezette Liga párt második számú politikusa, Giancarlo Giorgetti a La Repubblica című baloldali lapnak adott pénteki interjúban üzent a kormányzó baloldali Demokrata Pártnak (PD). A két legnagyobb pártnak, a Ligának és a PD-nek kedvező többségi választási rendszert szorgalmazta, és közös munkacsoport létrehozását a reformról szóló egyeztetésre.
