Az ingyenélés kifizetődő Németországban
Úgy tűnik, Németországban már nem kifizetődő dolgozni. A segélyezettek száma már a második egymást követő évben emelkedik, annak ellenére, hogy a munkaerő iránti kereslet jelentős.
Jelenleg 5,54 millió ember részesül szociális segélyben, ami 2018 óta a legmagasabb szint - erősítik meg a statisztikák.
Nem meglepő, hogy a szabályok megszegéséért járó szankciók az ellátás igénybevételekor csak papíron léteznek, a gyakorlatban nem - írja a Die Welt.
- mondta. Az, hogy nem jelennek meg a találkozókon, és nem fogadják el a felajánlott munkát, nem változtat azon, hogy segélyt kapnak. És az ilyen esetek természetesen nem egyediek.
- mondta.
Munkát ajánlana egy házaspárnak is, mindketten a 30-as éveikben járnak. Hat éve kapnak segélyt, és hatodik gyermeküket várják. Utoljára négy éve beszélt velük. Akkor a férfi egyenesen azt mondta neki, hogy
- mondja.
Hasonló eseteket kezelnek kollégái Németország-szerte. Mindannyian egyetértenek abban, hogy szankciókat kell alkalmazni, ha a segélyezettek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, és szigorú ellenőrzésekre van szükség.
- mondja Schwimmer.
Egy másik probléma a szociális juttatások könnyű hozzáférhetősége a külföldiek számára. A statisztikák szerint a segélyezettek 47 százaléka migráns hátterű.
- mondja Schwimmer.
Úgy véli, hogy a potenciális segélyezetteknek először megfelelő szintű német nyelvtudást kellene tanúsítaniuk, mielőtt segélyt kapnának.
- zárta gondolatait.
Idén januártól az ellátások összege egy felnőtt esetében havi 502 euróról 563 euróra emelkedett. A hat év alatti gyermekek esetében 357 euróra, a hét és 14 év közötti gyermekek esetében 390 euróra, a 14 éves és idősebb gyermekek esetében pedig 471 euróra emelkedett. A Merkur.de honlap szerint a segélyezettek lakbér- vagy fűtési támogatásra is jogosultak.
A szakszervezetek élesen bírálták a helyzetet.
- mondta Ralf Luther, a Magdeburgi Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke.
Hans Peter Wollseifer, a Német Kézművesek Központi Szövetségének elnöke szerint egyre inkább elmosódnak a határok a szociális juttatások és a rendes munka között. Ez pedig azt jelenti, hogy sokak számára inkább megéri nem dolgozni, mint dolgozni.
A Focus honlapja szerint a cégek elsősorban a szakképzett munkaerő hiányával, a magas adóterhekkel és a túlzott bürokráciával küzdenek.
Bár az iparban továbbra is keresik a munkaerőt, július végén 82 ezerrel 2,8 millióra nőtt az állás nélkül maradtak száma.
