Az Európai Bíróság sumákol
Az Európai Unió Bírósága nagy valószínűséggel el fogja utasítani a magyar kormány keresetét, amelyben Budapest a Sargentini-jelentés 2018-as megszavazásának jogszerűtlen módjára hivatkozott. A csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítvány megalapozatlannak nevezi a magyar keresetet.
A Sargentini-jelentés alapján indított, Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás egyébként azóta sem vezetett eredményre, annak tartalmát sorozatos kritikák érik Brüsszelben is.
Az Európai Unió Bíróságának illetékes főtanácsnoka csütörtökön bemutatta jogi szakvéleményét a Sargentini-perben, s egyúttal elutasította a magyar kormány érveit, miszerint az Európai Parlament vétett az eljárási szabályai ellen, amikor 2018-ban megszavazta a magyar jogállamiságot bíráló jelentést.
Michael Bobek főtanácsnok szerint a magyar kereset elfogadható ugyan, de azt megalapozatlannak kell tekinteni.
Az indítvány értelmében az EP eljárási szabályzata a szóban forgó szavazáskor „egyértelműen kizárta a tartózkodásokat”. Megállapítják azt is, hogy az európai parlamenti képviselők is tisztában voltak vele, hogy a tartózkodó szavazatokat nem számolják majd leadott voksnak, így „azok tudomással bírtak a szavazási eljárás szabályairól”.
A főtanácsnoki indítvány javaslatot tesz a megoldásra, s a jogügyek döntő többségében iránymutató a majdani ítéletére nézve. A Sargentini-perben utóbbi hetek múlva jöhet.
Amennyiben az EP a tartózkodó szavazatokat is leadott voksnak számítja, a jelentés nem kapott volna kétharmados többséget, s az uniós parlament nem aktiválta volna Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást. A határozatot ugyanis 448 támogató és 197 ellenző szavazattal, 48 tartózkodó képviselő mellett fogadták el 2018. szeptember 12-én. Emlékezetes az is, hogy az EP Sargentini-jelentésről szóló vitájában Orbán Viktor miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot.
A Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben, épp akkor, amikor Brüsszelben a jogállamisági ügyeket csúcsra járatják.
2018-ban márpedig az Európai Néppárt számos EP-képviselője – köztük Weber – is megszavazták a jelentést. Annak elfogadását erős zöldpárti nyomásgyakorlás előzte meg az uniós parlamentben.
A Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás egyébként azóta sem vezetett eredményre: a kormány az uniós tanácsban zajló meghallgatásokon válaszolt az EU-s tagországok kérdéseire. Két év alatt összesen három ilyen ülést tartottak. A német EU-elnökség nevében Angela Merkel kancellár még a nyáron ígéretet tett Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy nem hagyja majd „a levegőben lógni” a magyar eljárást.
