Az európai államok nagyobb ellenőrzést akarnak a migráció felett
Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) módosított értelmezésében, amelynek célja a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése.
A politikai nyilatkozatot az Európa Tanács mind a 46 tagállama támogatta, köztük Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia, amelyek szigorúbb migrációs ellenőrzést szorgalmaznak. A dokumentumot a moldovai Chişinăuban tartott külügyminiszteri csúcstalálkozón állították össze.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nemzeti kormányoknak „vitathatatlan szuverén joguk van dönteni a külföldiek területükre való belépése és tartózkodása felett”. Ugyanakkor elismeri, hogy az egyezményben foglalt jogok értelmezésekor „számos különböző, de legitim megoldás létezhet”.
Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia régóta bírálja az Európai Egyezmény 3. cikkének – amely tiltja a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot –, valamint 8. cikkének – amely a magán- és családi élethez való jogot védi – értelmezését. London szerint ez a két paragrafus vált a migránsok és külföldi bűnözők kitoloncolásának legnagyobb akadályává az elmúlt években.
Az új nyilatkozat megerősíti, hogy a kínzással szembeni védelem továbbra is sérthetetlen jog, de egyúttal hozzáteszi, hogy „állandóan magas szinten kell meghatározni", mi tekinthető megalázó bánásmódnak. Más szóval, az európai országok börtöneinek vagy egészségügyi ellátásának minőségében mutatkozó puszta különbség nem jelentheti automatikusan azt, hogy a kitoloncolás lehetetlen.
A családi élethez való jog hangsúlya is jelentősen változik. A dokumentum kimondja, hogy ezt a jogot a közérdeknek kell egyensúlyba hoznia, beleértve az „ország gazdasági jólétét” és az állam bűnmegelőzési kötelezettségét. A nyilatkozat szerint a nemzeti kormányok és a hazai bíróságok jobban képesek megtalálni a megfelelő egyensúlyt, mint a strasbourgi nemzetközi bíróság. A nyilatkozat támogatja az úgynevezett „visszatérési központok” létrehozását az Európai Unió területén kívül.
A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a tagállamok kritikájának puszta tudomásulvétele „lehűtötte a vitát” számos európai országban. Ugyanakkor ez egy politikai nyilatkozat, amelynek nincs jogi hatása.
A tárgyalások résztvevői azonban abban reménykednek, hogy a nyilatkozat egyértelmű jelzést küld a bíróságoknak, amelyek egyes résztvevők szerint túl tágan értelmezik az emberi jogi egyezményt.
A The Times szerint magának az egyezménynek a módosítása több évig is eltartana, és a jelenlegi nyilatkozat célja, hogy jelzést küldjön a bíróságoknak.
A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy Európa megnyitja az utat az emberi jogi normák fokozatos eróziója előtt. Az Amnesty International és a Freedom from Torture azzal érvel, hogy a változások bátoríthatják az autoriter rezsimeket és gyengíthetik a kínzás elleni globális küzdelmet.
