Az Európa Tanács szerint az emberi jogoknak kell az ukrajnai béketeremtő erőfeszítések alapját képezniük
Az emberi jogoknak kell az ukrajnai béketeremtő erőfeszítések alapját képezniük, a hangsúlyt az üzleti szempontú tárgyalásokról az emberközpontú megközelítésre helyezve át - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön.
Az Ukrajnai látogatását követően közétett jelentésében Michael O’Flaherty hangsúlyozta: bármely olyan rendezés, amely túlnyomórészt a termőföldre, az erőforrásokra vagy a katonai stratégiára összpontosít, pusztán "tranzakciós békét" eredményez, és másodlagossá teszi az emberi tényezőt.
- fogalmazott az emberi jogi biztos, majd leszögezte:
igazságos és tartós békéhez vezető útnak az emberi jogokon, az igazságosságon és az elszámoltathatóságon kell alapulnia.
A jelentés szerint a jelenlegi nemzetközi mechanizmusok hatástalanok Oroszország agressziójának megállításához, ezért tanulni szükséges a múltbeli béketeremtő tapasztalatokból és szövetségeket építve kell előre lépni találékony diplomácia révén. A békefolyamatnak minden nemzeti és nemzetközi szereplő, köztük az áldozatok és a civil szervezetek hozzájárulására kell támaszkodnia, és biztosítania kell benne a nők teljeskörű és egyenlő részvételét - írta.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta továbbá, hogy az elszámoltathatóság érvényesítése több úton, köztük az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményeivel foglalkozó különleges bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), valamint Ukrajna ügyészi hatóságai és az ukrán igazságszolgáltatás támogatása révén valósítható meg.
Kijelentette:
a méltányos jóvátétel biztosítása szükséges ahhoz, hogy a 2014 óta tartó orosz agresszió minden áldozata megfelelő kártérítést kaphasson. O’Flaherty aggodalmát fejezte ki az elfoglalt területeken élő mintegy 1,6 millió gyermek miatt, akik meglátása szerint egy olyan militarizált oktatási rendszerben kénytelenek tanulni, amelynek célja nemzeti identitásuk erőszakos megváltoztatása.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzetközi humanitárius és emberi jogi szervezetek nem férnek hozzá az Oroszország által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz, akiknek túlnyomó többségét feltehetően megkínozták.
Az európai fegyverkezéssel kapcsolatban végezetül megjegyezte, a védelem kritikus fontosságú, de egy olyan szélesebb körű demokratikus biztonsági megközelítés része kell legyen, amely integrálja az emberi jogokat.
