Az EU szerint Oroszország háborúja veszélyezteti a kontinens nukleáris biztonságát
Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően "Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát" - jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.
Hangsúlyozták:
a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket.
- húzták alá.
Borrell és Simson kijelentette:
az Európai Unió súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.
- fogalmaztak.
Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.
Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy "haladéktalanul kezdjék el átgondolni", miként lehetne javítani
a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.
