2026. április 18., 12:52

Az EU globális recessziótól tart, az iráni válság háttérbe szorítja az Ukrajnának és az iparnak nyújtott segélyeket

Az Európai Unió vezetőinek a jövő héten kellene megvitatniuk az EU-t sújtó alapvető hosszú távú problémákat. Ehelyett azonban az iráni háborúval kapcsolatos válság hatásainak megoldásával kell foglalkozniuk, mivel egyes EU-képviselők, például Alexander Stubb finn elnök szerint globális recesszió fenyeget.

Savanyú a szőlő
Fotó: pixabay.com

Az Európai Bizottság egy intézkedéscsomagot készít elő, amely segíthet az államoknak a helyzet kezelésében. Azonban olyan kérdések, mint a 90 milliárd eurós hitel Ukrajnának és a versenyképtelen ipar kérdése, háttérbe szorulnak.

Az  Európai Tanács közelgő csúcstalálkozója, amelyet április 23-án és 24-én Cipruson tartanak, eredetileg teret akart kínálni a lassuló európai gazdaság felgyorsítására. Brüsszeli információk szerint azonban a tárgyalások válságválaszként fognak funkcionálni a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen az iráni konfliktusra, amely a hosszabb távú gazdasági témákat leszorítja a napirendről, írja a Politico.

A tagállami vezetők találkozóját többek között azért hívták össze, hogy előrelépést érjenek el az Európai Unió hétéves, 1,8 billió eurós költségvetéséről szóló tárgyalásokon, amelyet 2028-ig kell jóváhagyni. A költségvetési vita megtörténik, de azt beárnyékolja majd a közel-keleti válság megoldásának szükségessége, amely sok tisztviselő szerint globális recesszióval fenyeget.

Az európai vezetők arra is kérték az Európai Bizottságot, hogy segítsen megvédeni a fogyasztókat és az ipart a magas energiaáraktól. Ezek összefüggenek az iráni hajózási blokáddal a Hormuzi-szorosban, amely hat hétig tartott. Az olaj- és gázszállító tartályhajók továbbra is csapdába estek a fontos vízi úton, amely olyan exportőröket köt össze a világpiacokkal, mint Katar és Szaúd-Arábia. Alexander Stubb finn elnök figyelmeztetett az „önmaga által okozott globális recesszió” kockázatára. Bár a szorost megnyitották, a pénteki információk szerint a lezárásának hatásai hosszú távúak lesznek.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Európa válaszút előtt áll.

Az energiasokk, amely kisebb, mint 2022-ben, de ezúttal a közel-keleti háborúban gyökerezik, visszafogja a növekedést és felhajtja az inflációt. A háború kitörése előtt felfelé módosítottuk volna az előrejelzésünket. Most azonban a növekedés lassulását látjuk. A korai adatok már a magánberuházások és a fogyasztás gyengülésére utalnak. Az euróövezet 2026-os növekedési kilátásait mindössze 1,1 százalékra, az Európai Unióé pedig 1,3 százalékra becsülik; ez a kilátás azonban nagyfokú bizonytalanságnak van kitéve. A Világgazdasági Kilátásokban felvázolt súlyosabb forgatókönyv szerint – egy tartós kínálati oldali sokk, amelyet a szigorodó pénzügyi feltételek súlyosbítanak – az EU közelebb kerülhet a recesszióhoz, az infláció megközelíti az 5 százalékot. Egyetlen európai országot sem kímél majd”

– figyelmeztet az IMF.

Az Európai Bizottság szerint a konfliktus a háború első 44 napjában több mint 22 milliárd euróba került az európaiaknak. A konfliktus polgárokra gyakorolt ​​hatásának enyhítése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok vezessenek be azonnali támogató intézkedéseket a háztartások, a kiszolgáltatott ágazatok és az iparágak számára. Brüsszel azt javasolja, hogy a vállalatok tegyék kötelezővé a heti legalább egy nap otthoni munkavégzést, ahol lehetséges, zárják be a középületeket, és csökkentsék a tömegközlekedés árait, vagy akár ingyenessé tegyék azt bizonyos lakossági csoportok számára – áll a Bizottság által véglegesített intézkedéscsomag tervezetében.

Brüsszel számos konkrét intézkedést is javasol a tagállamok számára, például speciális energiautalványok kibocsátását a veszélyeztetett háztartások számára, vagy ideiglenes szabályozott árak bevezetését vagy meghosszabbítását az alacsony jövedelmű háztartások számára. A javaslat a veszélyeztetett és alacsony jövedelmű háztartások villamosenergia-jövedéki adójának teljes vagy részleges csökkentését is szorgalmazza.

Az EB azt is javasolja, hogy a villamos energiát alacsonyabb adókulccsal adóztassák, mint a fosszilis tüzelőanyagokat. Ezenkívül a tagállamok több lehetőséget kapnának arra, hogy az energiaigényes iparágak villamosenergia-adóját nullára csökkentsék. Az európai gázárak majdnem megduplázódtak az amerikai-izraeli  és Irán közötti háború első három hetében. Kedden, a kismértékű csökkenés ellenére, még mindig körülbelül 35 százalékkal haladták meg a háború előtti szintet. A tervezet szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy továbbra is egyre gyakoribb sokkhatásoknak legyen kitéve az energiapiacokon. A javaslat szerzői szerint az energetikai átállásba történő bármilyen késedelmes beruházás magasabb társadalmi költségek kockázatával jár.

A jelentés szerint az EU a jelenlegi magas árú beszerzések okozta áremelkedések elkerülése érdekében tervezi, hogy ettől a hónaptól koordinálja a földgáztárolók feltöltését. A nyár előtt egy villamosítási célkitűzést is javasolni kell, hogy ösztönözzék az ipart a fosszilis tüzelőanyagokról az elektromos áramra való átállásra. A tagállamok energiaügyi minisztereinek a jövő hónapban bemutatják az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák beruházási katalógusait, valamint az úgynevezett intelligens hálózatok finanszírozására vonatkozó irányelveket.

Siegfried Mureșan, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője szerint helyes jelentős figyelmet fordítani az elmúlt hetek váratlan geopolitikai válságaira, de arra is figyelmeztetett, hogy az Uniónak nem szabad mindig minden politikai célját egyetlen témára összpontosítania, más fontos kérdések rovására.

Az európai kormányok most több jelentős problémát is egyszerre oldanak meg, ami Mureșan szerint megnehezíti a döntéshozatalt. Figyelmeztetett, hogy ha a költségvetési tárgyalások késnek, fennáll annak a veszélye, hogy az nem lesz kész 2028. január 1-jére, ami megzavarná a tervezett kifizetéseket. Az európai gazdaság versenyképességének megerősítésére irányuló javaslatok, amelyek a lassú növekedésre és az Egyesült Államok, valamint Kína nyomására reagálnak, ahol az ipari energiaárak jelentősen alacsonyabbak, szintén háttérbe szorulnak. Az Európai Bizottság már elkészítette a további intézkedésekhez szükséges tervet, de egy uniós tisztviselő szerint a tagállamok nem érdeklődnek annak megvitatása iránt, és inkább az energia és a biztonság kérdését vitatják meg.

Egy másik uniós forrás szerint a csúcstalálkozó napirendjének nagy részét a közel-keleti helyzetnek szentelik. Az Európai Bizottság ezért együttműködik Ciprussal, amely az EU Tanácsának elnöksége részeként ad otthont a csúcstalálkozónak, hogy a geopolitikai kérdések mellett a költségvetési kérdéseket is megvitassák.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a vezetőknek küldött meghívólevelében azt mondta, hogy a tárgyalások a „kihívásokkal teli geopolitikai környezetre” és Európa erre adott válaszára fognak összpontosítani, de politikai iránymutatást is nyújtanak a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás előkészítéséhez az év végéig.

Más fontos kérdések megtárgyalására még várni kell. Ezek közé tartozik egy 90 milliárd eurós Ukrajna-hitel jóváhagyása, amelyről a vezetők decemberben állapodtak meg. A hitel végrehajtását a most leköszönő magyar miniszterelnök, Orbán Viktor blokkolta a Kijevvel folytatott vita kapcsán egy megsérült orosz olajvezeték miatt. Orbán a hétvégén elvesztette a parlamenti választásokat Magyar Péterrel szemben, aki jelezte, hogy hajlandó visszavonni a vétóját, de valószínűleg nem születik megoldás, mielőtt a következő hónapban új miniszterelnök lép hivatalba. Eközben Magyar bejelentette, hogy már a jövő héten elkezdődhet az olaj áramlása, ami feloldhatja a magyar blokádot.

Megosztás
Címkék